• Emelkedett hangulattal kezdődött a keddi ülés.
• Aztán ez gyorsan elmúlt.
• Volt kivonulás, felkérdezés és mikrofonkikapcsolás is.

Tegnap úgy tűnt, kissé megroggyantotta Magyar Pétert a Polgár Judit köztársasági elnöki jelölése körüli polémia, sikerült is úgy lehoznia az Országgyűlés ülését, hogy nem mondta ki a nevét (nem így Bujdosó Andrea, aki a Tisza frakcióvezetőjeként alig néhány órával azelőtt sietett jelezni, hogy a kormánypárt teljes mellszélességgel támogatja a sakkfenomén jelölését, hogy végül Polgár bejelentse, nem vállalja a felkérést).

Este Magyar egy suta bocsánatkéréssel („sajnálom, ha”) magára vállalta a felsült akciót, ma pedig az Országgyűlésben láthatóan igyekezett úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Sok szó esett a nemzeti egységről, hogy aztán inkább személyeskedésbe csapjon át az ülés.

Pedig a kezdet ígéretes volt: a köztársasági elnöki posztot ideiglenesen átvevő Forsthoffer Ágnes napirend előtt arról beszélt, hogy amíg ő gyakorolja a jogkört, igyekszik visszaállítani annak méltóságát lelkiismerete és legjobb tudása szerint, majd áttért arra, hogy egy demokráciában természetes, hogy vannak egymástól eltérő vélemények, és meg kell érteni, el kell fogadni mások érzéseit.

Forsthoffer kiemelte, hogy a közbeszédet mindenki alakítja, de nem mindegy, hogy építeni vagy rombolni kívánnak-e, miként adnak hangot a véleményüknek az emberek, az ugyanis nem elfogadható, hogy külseje, származása, fogyatékossága miatt bárkit megalázzanak. Az elmúlt napokban több ilyet tapasztaltak egyes politikusokkal kapcsolatban, ezért a közösségi médiát tette felelőssé, majd azt mondta

„Ne engedjük, hogy a harag és az indulat újabb sebeket ejtsen.”

Forsthoffer Ágnes szerint a nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanazt kell gondolnia, hanem azt, hogy megadjuk egymásnak a tiszteletet, ezért ő személy szerint a köztársasági elnöki jogkörök gyakorlása közben arra fog törekedni, hogy kevesebb legyen az indulat, és több a kölcsönös tisztelet.

A kormány részéről Magyar Péter miniszterelnök megköszönte Forsthoffer Ágnes őszinte és méltóságteljes szavait. Majd azzal folytatta, hogy szerinte szomorú látni, hogy Forsthoffer jelenléte a „szétesés előtt álló Fidesz-KDNP-ből” ugyanazt a hatást váltja ki, „mint a tamburás srácok játéka a Mi Hazánkból” – amivel arra utalt, hogy a megemlített két frakció képviselői nem voltak az ülésteremben Fosthoffer napirend előtti felszólalásakor.

Magyar ezután minden magyar ember nevében azt mondta, hogy várakozással tekint a következő időszakra, és a feladat ellátásához jó egészséget és sikereket kívánt Forsthoffernek.

Ezután neki is lendülünk a nap kötelező körének: a miniszterelnök napirend előtti felszólalásra jelentkezett.

Ha valaki arra számított, hogy az elmúlt napok turbulens eseményeire reflektál majd, annak csalódnia kellett, Magyar Péter ugyanis inkább egy szűk negyedórás töriórát tartott a nándorfehérvári csatáról, nem fukarkodva a patetikus jelzőkkel és kijelentésekkel. Bár persze azt nem állta meg, hogy előtte még beszóljon az ülésterembe beszállingózó fideszes és KDNP-s képviselőknek.

Ám ezután röpködtek a nagyívű kijelentések, amiknek a konklúziója az volt, hogy a magyarok összefogásából mindig „csoda történik”, mert „egy országot mindig azok tartanak meg, akik a legnehezebb pillanatokban a helyükön maradnak”.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy a nándorfehérvári diadal után II. Mehmed serege visszavonult, a pápa pedig még azelőtt elrendelte, hogy szólaljanak meg a harangok délben Európa-szerte, hogy elért volna mindenhova a győzelem híre (merthogy, mint megtudtuk, akkoriban lassabban jutottak el az üzenetek nagyobb távolságokra).

Mindenesetre a miniszterelnök szerint a nándorfehérvári győzelemnek nincs szüksége márvány talapzatra, mert az emléke minden délben itt van velünk, és „kinek ne lett volna olyan nagyszülője, aki ne ahhoz igazította volna az ebédet”.

De a déli harangszó nemcsak ebédre hívja a magyarokat, hanem kérdést is intéz hozzánk - folytatta a miniszterelnök -, méghozzá azt, hogy „mit teszünk mi itt és most a hazánkért”.

„Halljuk-e a harang hívószavát?”

A beszéd ebben a mederben hömpölygött, egészen odáig, hogy 570 évvel a nándorfehérvári diadal, 500 évvel Mohács, és 70 évvel 1956 után 2026 „egy csodálatos nemzet újjászületésének éve”, és arra kért mindenkit, hogy amikor ma-holnap megszólal a déli harangszó, emlékezzenek a nándorfehérvári hősökre.

Magyar felszólalására elsőként Toroczkai László (Mi Hazánk) reagált, aki rögvest jelezte is, hogy nem pont ilyen beszédre számított az elmúlt napokban történtek tükrében.

Szerinte magyar politikai pedofíliát követett el, amikor megint felemlegette a tamburás gyerekeket, majd lecsapta a magas labdát, miszerint jó, hogy a miniszterelnök a déli harangszóról beszél, de pont a Kossuth Rádióban nem lehetett hallani egy ideig a déli harangszót, miután leállt a közmédia.

Toroczkai szerint Magyar „gusztustalan módon indította a napot” amikor a Fidesz-KDNP kivonulásával kapcsolatban megnyilvánult, majd arról beszélt, hogy a miniszterelnök inkább ne vegye a szájára Kapisztrán Szent János és Szilágyi Mihály nevét, mert ha ismerné Kapisztrán életművét, akkor tudná, hogy ő biztos nem mondott volna olyanokat, amilyeneket Magyar mondott például az azonos nemű párok örökbefogadásáról(!!), és Hunyadi és Szilágyi sem nyitotta volna ki úgy a kapukat az ellenségnek, ahogy a Tisza tette azt az Európai Unióval.

Toroczkai a törivonalat folytatva arról beszélt, hogy szerinte az, amit a Tisza csinál, inkább a mohácsi vész előtti időszakra hajaz.

„Hónapok teltek el, ez már kevés lesz” - folytatta a gondolatmenetet azzal, hogy az 5 felállított bizottságból egyedül az kezdett már bele az érdemi munkába, amit ő vezet, a tiszás vezetésű vizsgálóbizottságok még egy ülést sem hívtak össze.

Toroczkai szerint a Tiszának inkább a problémák megoldásával kéne foglalkoznia, de pont úgy kormányoznak, ahogy az előző kormány.

Rétvári Bence (KDNP) következett, ő is a déli harangszó „eltörlését” rótta fel, majd elmondta, hogy távollétük Forsthoffer Ágnes napirend előtti felszólalásakor nem az ideiglenes köztársasági elnök személyének szól (akit megdicsért), hanem annak, hogy az előző köztársasági elnököt „erőszakkal távolították el”. Megerősítette, hogy a jövőben sem vesznek részt a köztársasági elnök megválasztásának folyamatában, nem jelölnek senkit, és nem is szavazzák meg az esetleges jelölteket.

Rétvári ezután a Polgár Judit körül kialakult helyzetről beszélt, azt a Tisza politikai kudarcának nevezte, hozzátéve, hogy a történtek hatására „mítosztalanodik a miniszterelnök személye is”, a kudarcot ugyanis most nem tudja másra fogni.

„Mindez annak az eredménye, amikor valaki nem tud magán uralkodni, nem kíváncsi mások véleményére, az algoritmus vezeti a döntéseit” - osztotta Rétvári Magyart. Szerinte a miniszterelnöknek mégis sikerült megteremtenie kicsit a nemzeti egységet, amikor ugyanis nem volt bent előző nap az ülésteremben, az ellenzék több interpellációt is elfogadott (a belügyi, oktatási, egészségügyi tárcától), mert szakmai kérdésekre sikerült szakmai válaszokat kapniuk.

Amikor viszont a miniszterelnök is bent van az ülésteremben, a Tisza-frakció is folyamatosan konfliktusra törekszik, követve őt - elemezte a helyzetet Rétvári, aki szerint Polgár Judit jó döntést hozott, amikor nem fogadta el a miniszterelnök felkérését, mert abban az esetben rá is átragadt volna az a konfliktus, amit Magyar Péter magában hordoz.

Végezetül arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy miért nem engedi el a tiszás minisztereket Tusványosra.

Bóka János (Fidesz, egyelőre frakcióvezető-helyettes) is reflektált a történelem tanórán elhangzottakra, mondván, nekik nem történelmi, hanem politikai vitáik vannak Magyar Péterrel. A Fidesz álláspontjával kapcsolatban azt mondta, a nemzeti egységet csak alkotmányos kereteken belül lehet megteremteni, a köztársasági elnök is csak ilyen keretek közt testesítheti meg, a jelenlegi miniszterelnök pedig sem személye, sem politikája miatt nem alkalmas a megtestesítésére (igen, kicsit sok volt már ezen a ponton a megtestesítésről szóló elmélkedés).

Bóka sem állta meg történelmi hasonlat nélkül, szerinte Magyar Péter olyan, „mint honfoglaló őrünk, aki száguldó lovon hátrafelé nyilaz, de nem figyeli, merre viszi a ló”. Azt tanácsolta a miniszterelnöknek, hogy fordítsa előre a fejét, mert a problémák megoldása a kormány feladata és felelőssége.

Fel is sorolta, hogy szerinte milyen azonnali intézkedésekre gondol, például a benzin- és dízelárak elszállására. Ebből kialakult némi vita, Bóka szerint ugyanis most magasabbak az árak, mint amikor védett árak voltak, Magyar bekiabált, hogy nem, Bóka szerint igen, Magyar szerint nem, mire Bóka azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy nézze meg a holtankoljak.hu-t.

Ezután a Tisza napirend előtti felszólalása következett, és bár Bujdosó Andrea frakcióvezető is az ülésteremben volt, mégsem ő emelkedett szólásra, hanem a frakcióvezető-helyettes Lukács Gábor. Lukács újra végigvette a nándorfehérvári diadalt, ebből nem emelnék ki semmit, a főbb pontokat itt el lehet olvasni.

A szó ezután ismét Magyar Péteré volt, immár időkeret nélkül. És bele is lendült.

Toroczkai Lászlót például azzal osztotta ki, hogy ő igenis többet tud a nándorfehérvári diadalról és Kapisztrán Szent Jánosról, mert ő a Kapisztrán Szent János-templomba járt sok-sok évig ministrálni, és ebből az időszakból írta egy töriversenyen az esszéjét.

A vizsgálóbizottságos felvetésre már indulatosabban reagált, azt hányva Toroczkai szemére, hogy bár látta, hogy egyszer már ülésezett a bizottság, de „hány végrehajtó van már börtönben, hány visszaélést vizsgáltak ki, milyen eredményeket hozott a bizottság?” Majd azzal zárta ezt az etapot, hogy ha Toroczkai nem érez magában elég erőt arra, hogy vezesse a bizottságot, akkor nyugodtan adja vissza a helyét, fognak helyette választani más elnököt.

A cérna akkor szakadt el, amikor a miniszterelnök Bóka János szavaira reagált, sorra kérdezte fel a fideszes képviselőket, hogy ők ugyan hol voltak, amikor 2023-ban hetekig 720 forint volt a gázolaj ára (ez nagyon beakadt neki), Bókának meg külön odavetette, hogy „akkor nem hallottam, hogy fölemelte volna a szavát Don Hatvanpusztánál”.

Itt ráfordult Rétvárira, akit azzal oltott le, hogy „mindenki tudja, hogy nem a déli harangszó szűnt meg, hanem egy észak-koreai, náci típusú intézmény”, és mindenki örült neki, hogy az megszűnt, még az ott dolgozók is. Majd azzal folytatta, hogy cserébe 19 óra 56 perckor indult újra az adás a köztévén, A tanú című filmmel, és reményét fejezte ki, hogy az ellenzéki képviselők magukra ismertek a filmben, „mert az egész ország rájuk ismert”.

Azt is mondta, hogy jelenleg a közmédia fillérekből működik, de a nézettsége az egeket verdesi.

A Polgár-fiaskóra is reflektált, azt mondta, hogy már a választások előtt is sokat beszélt arról, hogy fog hibázni, de „hibázni, lelkesnek lenni nem szégyen”, ahogy bocsánatot kérni sem az, ezért arra biztatta a fideszes politikusokat, hogy ők is tegyenek így.

Aztán azt mondta, szomorú volt látni, hogy „az önökhöz tartozó körök milyen verbális lincselést követtek el a velünk élő nemzeti hőssel kapcsolatban”.

A Tusványosra vonatkozó kérdést azzal ütötte el, hogy abból az előző kormány bábszínházat csinált, pedig az emberek joggal várhatnák el ott az érdemi vitákat, így ő maga kész bármikor elmenni oda vitázni Orbán Viktorral, hívják csak szépen meg.

Itt alázta még egy kicsit Bókát, akiről végig úgy beszélt, mint a Fidesz következő frakcióvezetőjéről (ez még nincs bejelentve), mondván, ha el tudja érni „Don Hatvanpusztát”, aki annak örülhetett a focivébén, hogy „500 méterre lehetett Trumptól”, akkor mondja meg neki, hogy álljon ki egy nyilvános vitára. Bókáról Magyar annyit mondott, hogy „még mindig ugyanannyira unalmas és vérszegény és hiteltelen egy SZDSZ-es csődbiztos szájából a jogállamról hallani ilyen unalmas mondatokat”, és azt javasolta neki, hogy legközelebb hozzon szépirodalmi műveket, és inkább azokból olvasson fel, mindenki jobban járna vele.

Aztán még megköszönte Lukács Gábornak a felszólalását, és annak a tízezer önkéntesnek a munkáját, akik a kampányban hóban, fagyban, hidegben szolgálták a hazájukat ingyen és bérmentve”, amíg a Fidesz-KDNP kormány állami pénzeket sinkófált el. A Tisza frakció ezt állva tapsolta meg.

Új csendőr a házban

Mivel ugye Forsthoffer Ágnes jelenleg a köztársasági elnök jogköreit gyakorolja ideiglenesen, a házelnöki székbe a helyére Hallerné Nagy Anikó, a Tisza Párt soproni képviselője ült be. Ma be is mutatkozott.

A napirend előtti felszólalásokat követően ugyanis több képviselő is jelezte, hogy személyes érintettség okán szeretne felszólalni (ebből kerekedett a múlt héten olyan feszkó, hogy a Tisza kivonult, Magyar Péter meg idegesen utasítgatta Forsthoffer Ágnest, hogy mit csináljon).

Most abból a szempontból nem volt meglepő, hogy a képviselők személyes érintettséget érzékeltek, hogy napirend előtt Magyar Péter szerette volna tudni, hogy „Hol volt Balla György, amikor 720 forint volt a gázolaj ára?” „Hol volt Pócs János...?” „Hol volt Szűcs Gábor...?” Stbstbstb.

Hallerné Nagy Anikó rögvest úgy adta meg a szót, hogy rigorózusan figyelmeztette a képviselőket a szabályra, miszerint kezdésként indokolniuk kell, hogy mi a személyes érintettség, ami miatt fel akarnak szólalni.

Balla György kezdte, jelezve, hogy a miniszterelnök személyesen szólította meg az energiaválság kapcsán, majd sérelmezte, hogy Magyar a felszólalása idején nem volt az ülésteremben, idézte Kátai-Németh Vilmos szociális -és családügyi minisztert, aki azt mondta korábban, hogy „amikor az észérvek elfogynak, jön a személyeskedés”, és azzal folytatta, hogy így is van, most éppen „ocsmány személyeskedést” hallgattak végig. Szerinte Magyar elszólta magát, amikor azt mondta, hogy nem látja, hány embert küldött eddig börtönbe Toroczkai bizottsága, mert a bizottságnak nem ez lenne a feladata, de a miniszterelnökből kibukott, hogy mit akar, Polgár Juditot meg szerinte senki sem támadta, ők az alkotmánysértést kifogásolták, a tiszás ellenzők pedig „a miniszterelnök hazug viselkedését”. Balla folytatta volna még azzal, hogy az energiaveszély idején tárgyalt minden 10 ezer fölötti település polgármesterével, hogy ebből mit akart kihozni, azt viszont sosem tudjuk meg az időkerete lejárt, Hallerné pedig kikapcsolta a mikrofonját.

Balla folytatta volna így is, Hallerné csengetett, majd rendet tett, mondván, egy képviselőnek tűrnie kell, ha már egyszer a közéletben vállal szerepet, Tuzson Bencét meg azzal osztotta ki, hogy az elnöklés minősítése házszabályszegés (a volt igazságügyi miniszter valószínűleg azt sérelmezte, hogy így vették el a szót Ballától).

Hallerné ezután megadta a szót Kátai-Német Vilmosnak, aki csak annyit akart mondani, ha már őt idézték, hogy ő Ábrahám Róbertre értette ezt a személyeskedős kijelentést, aki 82 ezer látássérült embert gyalázott meg.

Pócs János következett. Hallerné nyomatékosan hívta fel a figyelmét a felszólalás szabályaira. Pócs nekikezdett, mondván, Magyar az egyik felszólalásában arról beszélt, hogy ő elvesztett valamit (a James Bond-szemüvegére utalt a miniszterelnök, az ma tényleg nem volt rajta), de ő nem vesztett el semmit, a miniszterelnök vesztett el valamit - hogy mit, az sem derült ki, mert Hallerné az ő mikrofonját is kikapcsolta, mondván, nem hangzott el indoklás.

Szűcs Gábor következett, természetesen ő is figyelmeztetve lett. Azzal is kezdte, hogy hónapok óta érti a miniszterelnök speciális érdeklődését, de azt nem gondolta volna, hogy akkor is szóba fog kerülni a neve, amikor arról van szó, hogy ki hol volt 2023-ban.

Ezen a ponton Hallerné megint kikapcsolta a mikrofont, és rászólt Szűcsre, hogy jelölje meg konkrétan, hogy mi az oka a személyes érintettségének (itt már lehetett hallani, ahogy többen felnevetnek a helyzet abszurditásán), majd visszaadta a szót Szűcsnek, aki így folytathatta azt, amiről eddig is beszélt, hogy mivel szólította meg őt személyesen a miniszterelnök. Szűcs amúgy annyit akart közölni, hogy ő ugyan nem volt sehol, amikor 720 forint volt a gázolaj ára, mert a Megafon amúgy is csak 2025 elején indult, Magyar Péter viszont elég jól keresett a mindenféle állami pozícióiban akkoriban. Badumcc.

Sok érdekesség ezután már nem agyon volt, Toroczkai László kicsit még visszatért arra, hogy Szilágyi Mihálynak egyedül Ásotthalmon van szobra, azt is ő állattatta, és arra volt kíváncsi, hogy elszámoltatják-e majd Jellinek Dánielt, aki lakást vett Magyar Pétertől (de nem azért, hanem egyéb viselt dolgaiért), és jelezte, hogy egyébként épp a Tisza által hozott szabályok miatt nem tud ő maga és a bizottsága börtönbe küldeni senkit, de legalább dolgozik rajta, egyébként meg az ilyesmi időbe telik.

„Hatalmazzanak fel, én börtönbe fogom őket küldeni” - mondta.

Magyar örült, hogy van Szilágyi-szobor. És lényegében elismerte, hogy a vizsgálóbizottságnak tényleg nem az a feladata, amit korábban számon kért Toroczkain, de hozzátette, hogy ha tennék a dolgukat, akkor előbb-utóbb a hatóságok is felfigyelnének az eredményekre, és jöhetne egy nyomozás.

Ingatlaneladásáról ennél jóval többet megtudtunk - bár semmilyen relevanciája nem volt, hogy a lakás, amit eladott, állógalériás volt, két fürdővel és nappalival, illetve 5 csillagos értékeléssel (merthogy airbnb-ztette, amikor már nem lakott benne), a szüleivel vette és újította fel, és 70 millióért kelt el, áron alul. Cserébe végszóként azt mondta, nem Jellineknek adta el, hanem egy cégnek.

Juhész Hajnalka következett, az uniós források hazahozatalával kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt, aki viszont gunyoros stílusban válaszolt, azt olvasva a fejére, hogy hazudik és farizeus módon érvel. Juhász vissza is szólt neki, mire Magyar felszólította a házelnököt, hogy szóljon rá a KDNP-s képviselőre, Hallerné csengetett, Juhész Hajnalka kivonult.

Egy ponton Rétvári Bence kért szót, ismét személyes érintettség okán. Miután meghallgatta a szabályokat Hallernétől, neki is kezdett: arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a tiszás Hatala-Orosz Csaba Juhész Hajnalka felszólalása közben vállalhatatlan dolgokat mondott a képviselőnőről „Bruti-stílusban, a külsejére vonatkozóan”, majd elkezdte felidézni, hogy Kulcsár Krisztián Lezsák Annának mondott csúnyákat (bocsánatot kért érte utóbb!), Magyar Péter meg korábban Hegedűs Barbara anyaságát kérdőjelezte meg - hogy mire akart kifutni Rétvári, nem tudjuk, mert ezen a ponton (szürpríz!) Hallerné kikapcsolta a mikrofonját, és közölte, hogy a személyes érintettség azt jelenti, hogy személyesen kell érintettnek lenni, ha meg mások gyalázása a téma, az bizony nem személyes érintettség.

Erre szót kért Magyar Péter is, szintén személyes érintettség okán, és felszólította az ellenzéki képviselőket, hogy fejezzék be a személyeskedést, mert ők meg a tiszás képviselőkre tesznek vállalhatatlan megjegyzéseket, és gyalázzák őket például nőiségükben.

Hallerné a miniszterelnök mikrofonját nem kapcsolta ki, tőle a szót nem volta meg, de azért utólag neki is elmondta, hogy a személyes érintettség azt jelenti, hogy ... (szerintem ezt most már mindenki megjegyezte).

Hatala-Orosz Csaba is kért szót, ő arról beszélt, hogy a megszólalásának a módja és a stílusa valóban nem volt a Házhoz méltó, de a tartalmi részét visszautasítja Rétvári megjegyzésének (ez nem volt teljesen érthető, hogy mi akar lenni, de hát ugye nem hallottuk, hogy mit kiabált Juhász Hajnalkának, majd egyszer kiderül a jegyzőkönyvből).

Hatala-Orosz Csaba ezután még panaszkodott egy kicsit, hogy ő már korábban kérte, hogy módosítsák az ülésrendet, mert neki személy szerint nagyon megterhelő a fideszes és KDNP-s politikusok mellett ülni, akik folyton mindenféléket bekiabálnak.

Ezen a ponton engedjük is el a mai ülést, szomorúbb a helyzet már nem nagyon lehet.