Hamarosan átadhatják az Oroszország és Észak-Korea közötti első közúti határátkelőt – írja a Guardian.

A Tumen folyón átívelő híd hivatalosan a kereskedelem és a turizmus fellendítését szolgálná, egy ukrán kutatócsoport szerint azonban elsősorban katonai-logisztikai folyosóként lehet jelentősége.

Az új átkelő az orosz Távol-Keleten fekvő Haszan és az észak-koreai Tumangang között épült, közvetlenül a két ország egyetlen vasúti hídja mellett. Az észak-koreai oldalon már elkészültek a vám- és karanténlétesítmények, az orosz oldalon azonban csúsznak a munkálatok, ezért a június 19-re tervezett megnyitót elhalasztották. Új időpontot egyelőre nem jelentettek be.

Moszkva és Phenjan azzal indokolja a beruházást, hogy növelnék a kétoldalú kereskedelmet, javítanák a logisztikai kapcsolatokat, és több turistát vonzanának. Az ukrán Truth Hounds emberi jogi szervezet vizsgálata szerint ugyanakkor nehezen igazolható a több mint 100 millió dolláros beruházás gazdasági racionalitása, mivel a két ország közötti kereskedelem értéke 2024-ben mindössze 34 millió dollár volt.

A szervezet szerint az új közúti kapcsolat katonai szempontból jóval hasznosabb lehet. A vasúti szállítmányokat műholdfelvételekkel viszonylag könnyű megfigyelni: a vagonok típusa és a rakodás módja sokat elárulhat a rakományról, a szerelvények pedig hosszabb ideig maradnak egy helyben. A teherautók ezzel szemben a műholdképeken többnyire egyformának látszanak, gyorsabban rakodhatók, és nem kötődnek néhány állandó vasúti csomóponthoz.

A közúti híd a vasúti összeköttetés egyik technikai akadályát is kiküszöböli. Oroszország és Észak-Korea eltérő nyomtávú vasúthálózatot használ, ezért a határon ki kell cserélni a vonatok forgóvázait. A teherautóknál nincs ilyen korlátozás.

A mintegy egy kilométer hosszú, hét méter széles, kétsávos híd egy bekötőutakkal együtt 4,7 kilométer hosszú átkelő része. Az orosz oldalon tízsávos határállomás és helikopter-leszállóhely is épül. A Truth Hounds szerint az útvonalon észak-koreai katonákat, építőbrigádokat és utánpótlást szállíthatnak Oroszországba, az ellenkező irányban pedig orosz technológiát és nyersanyagokat juttathatnak Észak-Koreába.

A két ország katonai együttműködése azután gyorsult fel, hogy Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun 2024 júniusában átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötött. Észak-Korea azóta katonákkal, tüzérségi lőszerekkel és ballisztikus rakétákkal is támogatta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját.

Pontosan a mai napig nem tudjuk, hogy hány észak-koreai katona harcolt az oroszok oldalán (fél év kellett ahhoz is, hogy egyáltalán elismerjék, hogy valóban harcolnak észak-koreai katonák az oroszok oldalán). Az egymásnak részben ellenmondó hírek szerint több mint 10 ezer észak-koreai katona vett részt Kurszk ukránok által megszállt részeinek visszavételében. Hogy mindez hány áldozatot szedett a soraikból, arról sincsenek megerősített információk, a becslések mintegy hatszáz főtől a teljes állomány negyven százalékáig terjednek. Kis Dzsongun korábban az orosz–ukrán háborúban elhunyt katonák koporsói előtt fakadt sírva.