Magyar Péter: Hétfőn és talán még kedden üzemben tartható az utolsó turbina a paksi atomerőműben

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn reggel közzétett Facebook-videójában közölte, hogy vasárnap 700 megawattot, másfél paksi blokknyi energiát takarítottak meg a magyar emberek, a vállalatok, az önkormányzatok és az intézmények közösen. Szerinte „hatalmas dolog ez, amelyre rendkívül nagy szüksége van most a hazánknak”.

Magyar szerint Magyarország energiaellátás stabil, egyben elmondta azt is, hogy napok óta vizsgálják egy erőművön kívüli duzzasztás lehetőségét, „ugyanakkor a nukleáris biztonság megtartása miatt a legtöbb ilyen beavatkozáshoz hosszú és bonyolult, összetett engedélyeztetés szükséges”.

Elmondta, hogy Paksnál jelenleg a vízállás minden korábbinál alacsonyabb, mínusz 137 centiméter, vagyis az atomerőmű lekapcsolási szintje, a –134 cm alá süllyedt. „Az utolsó előtti turbina vasárnapi kikapcsolásánál, a kimelendő hűtővíz mennyiségét is csökkenteni tudták a paksi mérnökök, így az erőmű hidegvizes csatornájának öblözetében a víz kivételi műnél lévő vízszint az elszívó hatás csökkenésével átmenetileg emelkedett néhány centimétert, és jelenleg a balti szint felett, 83 méter 68 centin áll” – közölte Magyar Péter, hozzátéve, hogy a paksi erőmű vezetésének tájékoztatása szerint az utolsó, még üzemelő turbinát akkor kezdik el kepacsolni, amikor ez a szint 5 centivel mélyebbre süllyed. Ezzel elérték, hogy hétfőn és talán még kedden az utolsó, 240 megawattot termelő turbina üzemben tartható a paksi atomerőműben.

Magyar ezt nagyon jó hírnek nevezte, és elmondta, hogy így az egyik legnagyobb fogyasztási napon még elkerülhető – legalábbis ideiglenesen – a paksi erőmű teljes leállítása, és ezzel a magyar energetikai rendszer nem esik el további 240 megawatt áramtól.

A vízszint várható további süllyedése miatt a paksi erőmű leállításának a lehetősége továbbra is fennáll, de Magyar szerint mindenki azon dolgozik, hogy az utolsó turbina működése a lehető leghosszabb ideig maximális biztonság mellett fenntartható legyen. „A nukleáris biztonság teljes garantálása olyan alapelvárás, amelyből senki sem engedhet, mindig ez marad a legfontosabb” – mondta Magyar Péter, aki szerint most kezdődik az öt legkritikusab nap.

A Vízügy honlapja szerint az országos vízkészlet 195,599 km³, a készlethiány pedig jelenleg –15,719 km3. A Duna vízgyűjtő vízkészlete 81,046 km3, amiből –4,895 km³ a készlethiány, a Tisza vízgyűjtőjének készlete pedig 114,553 km³, és jelenleg –10,823 km3 a készlethiány.

A Hungaromet piros figyelmeztetést adott ki, miután augusztus 3-án hétfőn a napi középhőmérséklet 29 °C felett alakulhat. Előrejelzésük szerint hétfőn napközben főként az Északi-középhegységben, esetleg a középső tájakon fordulhatnak elő zivatarok viharos, 60-75 km/órás széllökések, valamint apró szemű – 1-2 centis – jég, és intenzív csapadék kíséretében.

„A magyar emberek nem széthúznak. A magyarok összefognak. Ezt látom most minden este, és elképesztő érzés” – ezzel kezdte Facebook-posztját Vasárnap este Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, aki közölte, hogy a vasárnap esti csúcsidőszakban, este 19 órakor 5700 megawatt volt az ország terhelése a tervezett 6400 helyett.

„Ez 700 megawatt különbség, ez több mint egy teljes paksi blokknyi teljesítmény, amit ti spóroltatok meg egyetlen este alatt.”

Kapitány azt írta, rengeteg üzenetet olvasott, az egyik ilyen szerint valakinek a hétéves gyereke „esténként körbejárja a lakást, és büszkén lekapcsolja a lámpákat”, „egy család a társasjátékokat vette elő esténként a tévé helyett, és azt mondják, évek óta nem beszélgettek ennyit”, egy nyugdíjas úr pedig azt írta, „kiült a teraszra a kánikula elől, és a szomszédokkal beszélgetve töltötte az estét, mint gyerekkorában”.

Kapitány szerint „a neheze még hátravan, de az utóbbi napok már megmutatták: ez az ország bármit kibír, ha együtt csinálja”.

A modern időjárás-megfigyelés és a mérések kezdete óta a legmagasabb hőmérsékletet regisztrálták Dél-Koreában, ahol a hatóságok arra figyelmeztettek mindenkit, hogy „azonnal” szüntessenek be minden szabadtéri tevékenységet, miután a hőmérséklet már ötödik napja haladja meg a 40 fokot. A Guardian azt írja, hogy a hatóságok figyelmeztetése szerint a légkondicionálás nélküli beltéri helyiségek „veszélyesek”.

Yangsan városában vasárnap délután a hőmérséklet elérte a 42,5 fokot. Sokan légkondicionált bevásárlóközpontokban vagy kávézókban gyűltek össze, mások a Szöulban felállított párazónák alatt kerestek menedéket.

Észak-Koreában is iszonyú a hőség, az állami média szerint egyes régiókban 40 fok is volt, Phenjanban az elmúlt héten nem volt olyan éjszaka, amikor 25 fok alá süllyedt volna a hőmérséklet.

Dél-Koreában a hatóságok mindeközben figyelemmel kísérik a „Dolphin” nevű tájfunt is, ami jelenleg Kína délkeleti partvidéke felé halad, és ami meghatározhatja, hogy meddig tart a fullasztó hőség. Ha a tájfun Kína keleti része felé halad, növelheti a páratartalmat, és akár súlyosbíthatja is a hőhullámot Koreában. De ha a félsziget déli részéhez közelebb halad, erősebb szeleket, nagyobb felhőtakarót és esőt hozhat, ami átmenetileg enyhítheti a hőséget.

„A döntés oka, hogy a blokkok leállítása miatt a biztonságos üzemvitelhez nem kapcsolódó tevékenységeinket – így a látogatók fogadását is – energiatakarékossági okokból, átmenetileg szüneteltetnünk kell” – közölte oldalán az atomerőmű, aminek látogatóközpontja augusztus 3-9. között nem fogad látogatókat.

A látogatóközpont újranyitásáról és a látogatók ismételt fogadásáról az atomerőmű hivatalos honlapján és Facebook oldalán adnak tájékoztatást.

Legalábbis egy erről szóló javaslatcsomagot dolgozott ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A Világgazdaság azt írja, hogy a rendkívüli időjárási körülményekre hivatkozva az MKIK azt kezdeményezi, hogy Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter helyezze át az augusztus 8-i munkanapot szeptemberre.

Vagyis azt a szombati munkanapot, amikor az augusztus 21. pénteket kell ledolgozni, hogy legyen egy négynapos hosszúhétvége.

Az MKIK a területi kamarák országos hálózatán keresztül kívánja bevonni a vállalkozásokat az önkéntes fogyasztáscsökkentési intézkedések végrehajtásába. Szerintük a válságkezelés alapelve, hogy a beavatkozások fokozatosak és arányosak legyenek.

Első lépésként minden esetben az önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentést tartják indokoltnak, míg kötelező korlátozásokat csak végső eszközként vezetnének be. Emellett fontosnak nevezik, hogy a szabályok előre ismertek legyenek, az érintett vállalkozások pedig gyors kompenzációban részesüljenek.

A kamara szerint az egyes intézkedéseket nem egységesen, hanem a kereskedelmi, ipari és szolgáltató szektor sajátosságaihoz igazítva kell alkalmazni.

A kereskedelmi vállalkozások számára

• a nyitvatartás rugalmas alakítását,
• a klímaberendezések időzített működtetését,
• a reklám- és kirakatvilágítás mérséklését, valamint
• a nem létfontosságú energiafogyasztók – például mozgólépcsők vagy dekorációs világítás – kikapcsolását javasolják.

Mindezek mellett azokban a munkakörökben, ahol ez lehetséges, javasolják az otthoni munkavégzést.

Az ipari vállalatok számára az MKIK a termelés csúcsidőn kívülre helyezését, az éjszakai és hétvégi műszakok ösztönzését, a megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztését, valamint a nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítását ajánlja. Külön vészhelyzeti protokollt javasolnak az energiaintenzív ágazatok – így az acél-, alumínium-, cement-, üveg- és vegyipar – számára, emellett minden nagyfogyasztónál kötelező újraindítási terv elkészítését is indokoltnak tartják.

Az ágazati intézkedéseken túl az MKIK

• országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetését,
• a kritikus ágazatok sorrendjének rögzítését,
• gyors kompenzációs alap létrehozását,
• a rugalmas fogyasztási piac fejlesztését,
• a regionális hálózati együttműködések erősítését,
• az energiaközösségek jogszabályi támogatását, valamint
• a nagyfogyasztók kötelező vészhelyzeti adatszolgáltatását is javasolja.

– erre számíthatunk hétfőn az Időkép előrejelzése szerint. Azt írják, hogy a napsütés mellett délután gomolyfelhők képződnek, ezekből helyenként kialakulhat zápor, zivatar.

Budapest térségében kora reggel 26, délután 37 fok várható, a Hungaromet előrejelzése szerint országosan 36 és 40 fok között alakulhatnak a csúcsértékek.

Az UV-sugárzás 11 és 16 óra között nagyon erős lesz, aki teheti, ne menjen utcára.

Víztakarékosságra szólította fel hétfőn a horvátországi Krk városa és a sziget hat önkormányzata a lakosságot, a vállalkozásokat, valamint a turistákat, mert a tartós aszály következtében az elmúlt négy évtized egyik legalacsonyabb vízszintjét mérték a helyi vízbázisokon.

A közös közlemény szerint a Ponikve-tározó vízszintje július 31-én 17,4 méterrel volt a tengerszint felett. A csaknem negyven éve működő tározóban ennél alacsonyabb értéket eddig mindössze két alkalommal, 1989-ben és 2012-ben mértek, amikor a sziget vízfogyasztása jóval elmaradt a jelenlegitől. Az önkormányzatok arra kérik a fogyasztókat, hogy a nyár végéig fogják vissza a mezőgazdasági területek, kertek, pázsitok és egyéb zöldfelületek öntözését, korlátozzák a medencék feltöltését, és mellőzzék az ivóvíz minden indokolatlan felhasználását.

Krk városa, valamint Omisalj, Malinska-Dubasnica, Punat, Baska, Vrbnik és Dobrinj község legalább 30 százalékkal csökkenti a közterületi zöldfelületek öntözésére fordított vízmennyiséget, módosítja az öntözési rendet, és további takarékossági intézkedéseket vezet be a kommunális szolgáltatásokban. A helyi vezetők szerint a Ponikve-gát 1986-os átadása óta nem kellett vízkorlátozást elrendelni a szigeten. Bíznak abban, hogy ez idén is elkerülhető, ehhez azonban a lakosság és a turisták együttműködésére is szükség van.

Krken most kezdődik az idegenforgalmi főszezon legforgalmasabb időszaka, amikor a vízfogyasztás rendszerint eléri éves csúcsát. A sziget vízellátó rendszere kapcsolódik a rijekai hálózathoz, ahonnan a hiányzó vízmennyiség egy része pótolható. Az átvételi és elosztási kapacitás azonban korlátozott, a rendelkezésre álló teljesítménynek már most körülbelül 90 százalékát kihasználják. A vízhiányt elsősorban a téli és tavaszi csapadék elmaradása okozza. Idén körülbelül 30 százalékkal kevesebb eső esett a szokásosnál: március és július között négyzetméterenként 223 liter csapadék hullott, szemben az ilyenkor megszokott mintegy 450 literrel.

Vasárnap Zárában (Zadar) és környékén is víztakarékossági intézkedéseket vezettek be a tartós aszály és a megnövekedett nyári fogyasztás miatt. Hatósági vízkorlátozást egyelőre egyik térségben sem rendeltek el. (MTI)

A köztársasági elnök jogköreit gyakorló házelnök vasárnap este Facebookon közölte, hogy a Sándor-palota is meghozta energiatakarékossági intézkedéseit.

• Emelik a beállított hőmérsékletet,
• délután 17 és reggel 7 óra között leállítják a párásító és légbefúvó berendezéseket,
• bezárják a zsalugátereket,
• kikapcsolják az esti épületvilágítást
• és ahol lehetséges, home office-t fognak alkalmazni,
• valamint szüneteltetik a Díszőrség tevékenységét.

Forsthoffer szerint ezekkel jelenős víz és áram megtakarítást tudnakk elérni. Egyben arra kér mindenkit, nézze meg, hogy otthonában vagy munkahelyén milyen lépéseket tud bevezetni a takarékosodás érdekében.

A paksi atomerőmű leállítása nem jelent biztonsági kockázatnövekedést. A blokkok leállítása és újraindítása az atomerőmű gárdájának rutinfeladat, a tervezett éves karbantartások alkalmával ezt a folyamatot minden évben elvégzik, az erőmű történetében eddig hozzávetőleg 160 alkalommal hajtották már végre – írta az MTI megkeresésére Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs vezetője vasárnap este.

Azután keresték meg az erőművet a leállítási folyamat részletei iránt érdeklődve, hogy a Duna alacsony vízállása miatt vasárnap hajnalban lekapcsolták az utolsó előtti termelő gépegységet, Magyar Péter miniszterelnök vasárnap este pedig arról beszélt, hogy a folyó apadásától függően vagy még vasárnap vagy valamikor hétfőn leáll a paksi atomerőmű utolsó még üzemelő turbinája is.

Kovács Antal azt írta, egy atomerőmű leállítása több egymásra épülő technológiai műveletből áll. A teljesítményt fokozatosan csökkentik, a berendezéseket meghatározott sorrendben választják le, és minden lépést folyamatosan ellenőriznek. A cél nem csupán a villamosenergia-termelés megszüntetése, hanem az is, hogy a blokk minden üzemállapotban biztonságosan működjön. Elmondta, ahogy az erőmű működése, úgy minden beavatkozás jár minimális biztonsági kockázattal, de a több évtizedes tapasztalatnak, a hazai és nemzetközi biztonsági szervezetek által felügyelt folyamatoknak köszönhetően ez a kockázat jelentéktelen, és az atomenergia-termelés megbízható, biztonságos üzem Pakson is.

A leállítási folyamat részleteiről azt mondta, hogy amikor a Duna vízszintje eléri az előre meghatározott üzemeltetési határértéket, először egy turbógenerátort állítanak le, amellyel mintegy 250 megawattal csökken a blokk teljesítménye. Ezt követően kikapcsolnak egy hűtővíz-szivattyút, amelyre az alacsonyabb teljesítmény mellett már nincs szükség, ezzel csökkentve a vízfogyasztást. Ez a folyamat minden további vízszintcsökkenésnél megismétlődik.

A teljesítménycsökkentés és a leállítás minden esetben fokozatosan, előre kidolgozott eljárásrend szerint történik. Az eddigi úgynevezett leterhelések és blokkleállítások rendkívüli esemény nélkül, a tervezett üzemviteli eljárások szerint zajlottak.

„A biztonságos leállítás azt jelenti, hogy minden műveletet a technológiai előírások betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett hajtunk végre. A nukleáris biztonság minden körülmények között elsőbbséget élvez” – mondta Kovács Antal. Az utolsó blokk esetében is ugyanaz a leállítási eljárás: a szükséges vízszint elérésekor fokozatosan csökkentik a teljesítményt, majd leállítják az utolsó turbógenerátort és az ahhoz tartozó hűtővíz-szivattyút. A műveleteket az irányítóteremből végzik a szakemberek, folyamatos felügyelet mellett. Miután az utolsó blokk is leállt és a villamosenergia-termelés megszűnik, az erőmű biztonsági rendszerei tovább működnek. A reaktorban a láncreakció ugyan megszűnik, de a fűtőelemek még hőt termelnek, ezért továbbra is biztosítani kell a hűtést. A blokk ilyenkor már nem termel villamos energiát, ugyanakkor a hűtő-, felügyeleti és biztonsági rendszerek mindaddig működnek, amíg a reaktorban és az úgynevezett pihentető medencében üzemanyag van.

Augusztus 2-án vasárnap Budapesten, azon belül is Lágymányoson délután fél 3-kor 39,4 fokot mutatott a hőmérő, ami az Időkép szerint pontosan fél fokkal magasabb, mint a korábbi, 1949-es rekord. Akkor Budatétényben 38,9 fokot mértek.

A cikk folytatódik

Hétfő hajnalban már mínusz 137 centinél járt a Duna Paksnál a Vízügy honlapja szerint. A mínusz 134 centit az adatok szerint már vasárnap délután elérte – korábban arról volt szó, hogy biztonsági okokból mínusz 134 centitől kell teljesen leállítani az erőművet – 44 év után először.

A cikk folytatódik