„Mivel Budapest vízellátottságának jelenlegi helyzete nem indokolja a teljes vízfelhasználási tilalom bevezetését, továbbá a fővárosi zöldinfrastruktúra jelentős közegészségügyi tényező – a város természetes klímaberendezése – valamint az öntözés teljes leállítása egyes területeken a tűzveszély kockázatát is növelheti, ezért úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár és újratelepítési feladat keletkezzen, a zöldvagyonunk pedig át tudja vészelni az évszázad eddigi legnagyobb aszályát” – írja közleményében a Főpolgármesteri Hivatal.
A budapesti zöldterületekért felelős FŐKERT „185 fővárosi kiemelt közpark, közkert és zöldfelületek közül 16 olyan helyszínt jelölt ki, amelyek zöld menedékként állnak a fővárosi parkhasználók rendelkezésére a történelmi hőhullám és aszály idején és ott a locsolással is hozzájárul a hűtőképesség fokozásához. A területek közül további 17 kisebb helyszínt emeltek ki, amelyek stratégiailag fontos, forgalmas helyszíneken találhatóak.”
A közlemény szerint „a FŐKERT megváltoztatott munkarendben a hajnali/kora reggeli órákban végzi a locsolás legnagyobb részét, az energiafelhasználás szempontjából kritikus 17 óra és 22 óra közötti időszakban pedig csak a fiatal fák öntözése történik tartálykocsikról”. Arra törekednek, hogy a szűrt Duna-víz „mellett egyre nagyobb mennyiségben vonjon be ipari vizet a zöldfelületek fenntartásába”.
Mint írják, „a FŐKERT nemcsak területek szerint priorizálta a zöldfelületi hálózatot, de a növényi kultúrák szerint is. Eszerint az öntözésben a fiatal fáknak kell elsőbbséget biztosítani ültetéstől legalább 5 éves korig, mert ezek a legsérülékenyebb elemek, amelyek a jövő árnyékát jelentik majd. Őket követik a frissen telepített cserje- és évelőágyások, vagyis azok a növényi kultúrák, amelyek élettartama, ökológiai értéke és újraelőállítási költsége a legmagasabb. A prioritási sor a gyepfelületekkel zárul: elsősorban az életben tartás, és a talajélet fenntartása a cél, nem pedig az, hogy harsogóan zöld maradjon a terület.” A FŐKERT szerint mindenk kertnek saját prioritási listája van, és mindig ode kell irányítani a vizet, ahol annak hiánya a legnagyobb károkat okozná.
„Az energiakrízis, a hőség és az aszály okozta kritikus időszakban a fővárosi zöldfelületek kezelésében elmúlt években bevezetett innovatív megoldások indokoltsága is nyilvánvaló, az új faültetési módszerektől a Vadvirágos Budapest program elemein át a megváltoztatott kaszálási rendig, és ide tartozik a jelen helyzetben különösen fontos talajtakarás, ami nemcsak a kipárolgást csökkenti, de védi a talajt a túlmelegedéstől” – zárul a közlemény.
