Élő

Magyar Péter: Hétfőn és talán még kedden üzemben tartható az utolsó turbina a paksi atomerőműben


13 poszt

Elhalasztanák az augusztus 8-i szombati munkanapot az energiaválság miatt

Legalábbis egy erről szóló javaslatcsomagot dolgozott ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A Világgazdaság azt írja, hogy a rendkívüli időjárási körülményekre hivatkozva az MKIK azt kezdeményezi, hogy Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter helyezze át az augusztus 8-i munkanapot szeptemberre.

Vagyis azt a szombati munkanapot, amikor az augusztus 21. pénteket kell ledolgozni, hogy legyen egy négynapos hosszúhétvége.

Az MKIK a területi kamarák országos hálózatán keresztül kívánja bevonni a vállalkozásokat az önkéntes fogyasztáscsökkentési intézkedések végrehajtásába. Szerintük a válságkezelés alapelve, hogy a beavatkozások fokozatosak és arányosak legyenek.

Első lépésként minden esetben az önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentést tartják indokoltnak, míg kötelező korlátozásokat csak végső eszközként vezetnének be. Emellett fontosnak nevezik, hogy a szabályok előre ismertek legyenek, az érintett vállalkozások pedig gyors kompenzációban részesüljenek.

Az Audi győri gyára
Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

A kamara szerint az egyes intézkedéseket nem egységesen, hanem a kereskedelmi, ipari és szolgáltató szektor sajátosságaihoz igazítva kell alkalmazni.

A kereskedelmi vállalkozások számára

  • a nyitvatartás rugalmas alakítását,
  • a klímaberendezések időzített működtetését,
  • a reklám- és kirakatvilágítás mérséklését, valamint
  • a nem létfontosságú energiafogyasztók – például mozgólépcsők vagy dekorációs világítás – kikapcsolását javasolják.

Mindezek mellett azokban a munkakörökben, ahol ez lehetséges, javasolják az otthoni munkavégzést.

Az ipari vállalatok számára az MKIK a termelés csúcsidőn kívülre helyezését, az éjszakai és hétvégi műszakok ösztönzését, a megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztését, valamint a nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítását ajánlja. Külön vészhelyzeti protokollt javasolnak az energiaintenzív ágazatok – így az acél-, alumínium-, cement-, üveg- és vegyipar – számára, emellett minden nagyfogyasztónál kötelező újraindítási terv elkészítését is indokoltnak tartják.

Az ágazati intézkedéseken túl az MKIK

  • országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetését,
  • a kritikus ágazatok sorrendjének rögzítését,
  • gyors kompenzációs alap létrehozását,
  • a rugalmas fogyasztási piac fejlesztését,
  • a regionális hálózati együttműködések erősítését,
  • az energiaközösségek jogszabályi támogatását, valamint
  • a nagyfogyasztók kötelező vészhelyzeti adatszolgáltatását is javasolja.

Forró idő, helyenként hőzivatarral

– erre számíthatunk hétfőn az Időkép előrejelzése szerint. Azt írják, hogy a napsütés mellett délután gomolyfelhők képződnek, ezekből helyenként kialakulhat zápor, zivatar.

Budapest térségében kora reggel 26, délután 37 fok várható, a Hungaromet előrejelzése szerint országosan 36 és 40 fok között alakulhatnak a csúcsértékek.

Az UV-sugárzás 11 és 16 óra között nagyon erős lesz, aki teheti, ne menjen utcára.

Nem csak nálunk van meleg: víztakarékosságra kérik a Krk szigetén élőket és a turistákat

Víztakarékosságra szólította fel hétfőn a horvátországi Krk városa és a sziget hat önkormányzata a lakosságot, a vállalkozásokat, valamint a turistákat, mert a tartós aszály következtében az elmúlt négy évtized egyik legalacsonyabb vízszintjét mérték a helyi vízbázisokon.

A közös közlemény szerint a Ponikve-tározó vízszintje július 31-én 17,4 méterrel volt a tengerszint felett. A csaknem negyven éve működő tározóban ennél alacsonyabb értéket eddig mindössze két alkalommal, 1989-ben és 2012-ben mértek, amikor a sziget vízfogyasztása jóval elmaradt a jelenlegitől. Az önkormányzatok arra kérik a fogyasztókat, hogy a nyár végéig fogják vissza a mezőgazdasági területek, kertek, pázsitok és egyéb zöldfelületek öntözését, korlátozzák a medencék feltöltését, és mellőzzék az ivóvíz minden indokolatlan felhasználását.

Krk városa, valamint Omisalj, Malinska-Dubasnica, Punat, Baska, Vrbnik és Dobrinj község legalább 30 százalékkal csökkenti a közterületi zöldfelületek öntözésére fordított vízmennyiséget, módosítja az öntözési rendet, és további takarékossági intézkedéseket vezet be a kommunális szolgáltatásokban. A helyi vezetők szerint a Ponikve-gát 1986-os átadása óta nem kellett vízkorlátozást elrendelni a szigeten. Bíznak abban, hogy ez idén is elkerülhető, ehhez azonban a lakosság és a turisták együttműködésére is szükség van.

Krken most kezdődik az idegenforgalmi főszezon legforgalmasabb időszaka, amikor a vízfogyasztás rendszerint eléri éves csúcsát. A sziget vízellátó rendszere kapcsolódik a rijekai hálózathoz, ahonnan a hiányzó vízmennyiség egy része pótolható. Az átvételi és elosztási kapacitás azonban korlátozott, a rendelkezésre álló teljesítménynek már most körülbelül 90 százalékát kihasználják. A vízhiányt elsősorban a téli és tavaszi csapadék elmaradása okozza. Idén körülbelül 30 százalékkal kevesebb eső esett a szokásosnál: március és július között négyzetméterenként 223 liter csapadék hullott, szemben az ilyenkor megszokott mintegy 450 literrel.

Vasárnap Zárában (Zadar) és környékén is víztakarékossági intézkedéseket vezettek be a tartós aszály és a megnövekedett nyári fogyasztás miatt. Hatósági vízkorlátozást egyelőre egyik térségben sem rendeltek el. (MTI)

Forsthoffer Ágnes: A Sándor-palota is meghozta energiatakarékossági intézkedéseit

A köztársasági elnök jogköreit gyakorló házelnök vasárnap este Facebookon közölte, hogy a Sándor-palota is meghozta energiatakarékossági intézkedéseit.

  • Emelik a beállított hőmérsékletet,
  • délután 17 és reggel 7 óra között leállítják a párásító és légbefúvó berendezéseket,
  • bezárják a zsalugátereket,
  • kikapcsolják az esti épületvilágítást
  • és ahol lehetséges, home office-t fognak alkalmazni,
  • valamint szüneteltetik a Díszőrség tevékenységét.

Forsthoffer szerint ezekkel jelenős víz és áram megtakarítást tudnakk elérni. Egyben arra kér mindenkit, nézze meg, hogy otthonában vagy munkahelyén milyen lépéseket tud bevezetni a takarékosodás érdekében.

„Az erőmű leállítása nem jelent biztonsági kockázatnövekedést”

A paksi atomerőmű leállítása nem jelent biztonsági kockázatnövekedést. A blokkok leállítása és újraindítása az atomerőmű gárdájának rutinfeladat, a tervezett éves karbantartások alkalmával ezt a folyamatot minden évben elvégzik, az erőmű történetében eddig hozzávetőleg 160 alkalommal hajtották már végre – írta az MTI megkeresésére Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs vezetője vasárnap este.

Azután keresték meg az erőművet a leállítási folyamat részletei iránt érdeklődve, hogy a Duna alacsony vízállása miatt vasárnap hajnalban lekapcsolták az utolsó előtti termelő gépegységet, Magyar Péter miniszterelnök vasárnap este pedig arról beszélt, hogy a folyó apadásától függően vagy még vasárnap vagy valamikor hétfőn leáll a paksi atomerőmű utolsó még üzemelő turbinája is.

Kovács Antal azt írta, egy atomerőmű leállítása több egymásra épülő technológiai műveletből áll. A teljesítményt fokozatosan csökkentik, a berendezéseket meghatározott sorrendben választják le, és minden lépést folyamatosan ellenőriznek. A cél nem csupán a villamosenergia-termelés megszüntetése, hanem az is, hogy a blokk minden üzemállapotban biztonságosan működjön. Elmondta, ahogy az erőmű működése, úgy minden beavatkozás jár minimális biztonsági kockázattal, de a több évtizedes tapasztalatnak, a hazai és nemzetközi biztonsági szervezetek által felügyelt folyamatoknak köszönhetően ez a kockázat jelentéktelen, és az atomenergia-termelés megbízható, biztonságos üzem Pakson is.

A leállítási folyamat részleteiről azt mondta, hogy amikor a Duna vízszintje eléri az előre meghatározott üzemeltetési határértéket, először egy turbógenerátort állítanak le, amellyel mintegy 250 megawattal csökken a blokk teljesítménye. Ezt követően kikapcsolnak egy hűtővíz-szivattyút, amelyre az alacsonyabb teljesítmény mellett már nincs szükség, ezzel csökkentve a vízfogyasztást. Ez a folyamat minden további vízszintcsökkenésnél megismétlődik.

A teljesítménycsökkentés és a leállítás minden esetben fokozatosan, előre kidolgozott eljárásrend szerint történik. Az eddigi úgynevezett leterhelések és blokkleállítások rendkívüli esemény nélkül, a tervezett üzemviteli eljárások szerint zajlottak.

„A biztonságos leállítás azt jelenti, hogy minden műveletet a technológiai előírások betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett hajtunk végre. A nukleáris biztonság minden körülmények között elsőbbséget élvez” – mondta Kovács Antal. Az utolsó blokk esetében is ugyanaz a leállítási eljárás: a szükséges vízszint elérésekor fokozatosan csökkentik a teljesítményt, majd leállítják az utolsó turbógenerátort és az ahhoz tartozó hűtővíz-szivattyút. A műveleteket az irányítóteremből végzik a szakemberek, folyamatos felügyelet mellett. Miután az utolsó blokk is leállt és a villamosenergia-termelés megszűnik, az erőmű biztonsági rendszerei tovább működnek. A reaktorban a láncreakció ugyan megszűnik, de a fűtőelemek még hőt termelnek, ezért továbbra is biztosítani kell a hűtést. A blokk ilyenkor már nem termel villamos energiát, ugyanakkor a hűtő-, felügyeleti és biztonsági rendszerek mindaddig működnek, amíg a reaktorban és az úgynevezett pihentető medencében üzemanyag van.

Megdőlt a fővárosi melegrekord

Augusztus 2-án vasárnap Budapesten, azon belül is Lágymányoson délután fél 3-kor 39,4 fokot mutatott a hőmérő, ami az Időkép szerint pontosan fél fokkal magasabb, mint a korábbi, 1949-es rekord. Akkor Budatétényben 38,9 fokot mértek.

A cikk folytatódik

Új negatív vízállásrekord Paksnál és Budapesten is

Hétfő hajnalban már mínusz 137 centinél járt a Duna Paksnál a Vízügy honlapja szerint. A mínusz 134 centit az adatok szerint már vasárnap délután elérte – korábban arról volt szó, hogy biztonsági okokból mínusz 134 centitől kell teljesen leállítani az erőművet – 44 év után először.

A cikk folytatódik