Miután a kormány feljelentést tett a Duna Aszfalt afrikai beruházásának állami finanszírozása miatt, a cég már inkább kivenné a magyar államot a konstrukcióból. A Duna Aszfalt hétfőn közölte, hogy visszaváltja az EXIM Bank és az MFB Bank által lejegyzett, a GED Africa projekt finanszírozásához kapcsolódó kötvényeket, amivel megszűnhet az állam több mint százmilliárd forintos kockázata.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium július végén négy Eximbank-ügy miatt tett feljelentést, ezek közül volt az egyik Szíjj László Duna Aszfaltjának kongói–zambiai beruházása. A kormány szerint a két állami bank összesen 126 milliárd forintnyi kötvényt jegyzett le, a finanszírozás 80 százalékára pedig állami kezességet vállaltak.

A kormány több körülményt is problémásnak talált: Zambia és Kongó az Eximbank legmagasabb kockázati kategóriájába tartozott, a projekt tulajdonosi háttere nem volt tiszta. A kötvényjegyzésről még csak nem is az Eximbank igazgatósága döntött, ugyanis a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium magához vonta a döntést, és ők engedélyezték az ügyletet.

A 444 már 2018-ban írt arról, hogy a magyar állami beruházásokon megerősödött Duna Aszfalt Afrikában terjeszkedik. Ennek volt a része, hogy Szíjj László cége 2025 novemberében 400 millió dollár névértékű kötvényt bocsátott ki. A pénzből a Kasomeno–Mwenda-projektet finanszírozzák, ebben a Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti 184 kilométernyi út, egy határhíd, két határállomás és útdíjszedő infrastruktúra épül. A projektet a G7 cikke szedte darabjaira.

A cég a feljelentés után azzal védekezett, hogy három éven át próbált kereskedelmi banki finanszírozást szerezni a projekthez, de nem talált olyan bankot, amely önállóan vállalta volna a kockázatot. Ezután fordultak az állami Eximhez, amely végül a Mészáros Lőrinchez tartozó MFB bevonásával szállt be. A Duna Aszfalt azt is hangsúlyozta, hogy a kötvények visszafizetéséért elsősorban maga a cég felel teljes vagyonával, az állami garancia csak mögöttes biztosíték.

A hétfői közlemény szerint a Duna Aszfalt névértéken, az addig járó kamatokkal együtt váltja vissza a kötvényeket. A cég szerint a döntéssel megszüntetik a magyar állam kockázatát, miközben az afrikai projekt finanszírozása továbbra is biztosított marad.

A kötvények visszaváltása ellenére az ezután is vizsgálható marad, hogy jogszerű volt-e 2025-ben az állami bankok beszállása és a százmilliárdos nagyságrendű állami kezességvállalás egy kiemelt kockázatú afrikai projektbe. A Duna Aszfalt mostani lépése elsősorban azt éri el, hogy ha minden a tervek szerint megy, a jövőben már nem az állam viseli az afrikai beruházás pénzügyi kockázatát.