Az állami beruházásokon taroló Duna Aszfalt idén már Kongóban építkezik

gazdaság
2018 május 16., 04:40
comments 77

A Simicska Lajos kiszorítása óta az állami útépítéseken kaszáló Duna Aszfalt részt vesz a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Zambiát összekötő út megépítésében, tudta meg a G7. A cég a Mészáros Lőrinccel is gyakran üzletelő  Szíjj László tulajdonában áll.

A tervek szerint a kongói Kasomenót a zambiai Mwendával összekötő 182 kilométeres út és a hozzá kapcsolódó beruházások összköltsége 473 millió dollár, vagyis 125 milliárd forint lesz.

A projekt nyomvonala a kongói Kasomenóból a zambiai Mwendába
photo_camera A projekt nyomvonala a kongói Kasomenóból a zambiai Mwendába Fotó: Dél-Afrikai Fejlesztési Bank

A lapnak a Külgazdasági és Külügyminisztérium is megerősítette, hogy a magyar cég  konzorciumi tagként vesznek részt a projektben. A magyar külügy szerint igazolja a déli nyitás afrikai létjogosultságát, hiszen a komplett tervezés és a projektvezetés is magyar céghez köthető.

Korábban felmerült, hogy az Eximbank is hitelezze a beruházást, de ez végül nem valósult meg. A projektet így az dél-afrikai állami tulajdonban álló Dél-Afrikai Fejlesztési Bank finanszírozza.

Az út megépítéséről szóló szerződést végül 2016-ban írták alá Zambia fővárosában, Lusakában. Az aláírásról egyébként a magyar kormány is beszámolt. A lap szerint az útépítést közel tíz éve készíti elő az apja révén ghánai származású magyar üzletember, René Hutton-Mills.

A férfi korábban ingatlanokkal foglalkozott Budapesten, így került közeli kapcsolatba a szintén ingatlanokkal üzletelő Serfőző Péterrel, aki Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő volt sógora. A  külügyminisztérium megjegyezte, hogy Renével hosszú ideje közösen dolgoztak az útépítés megvalósulásáért. A magyar külügy a dél-afrikai nagykövetségen keresztül nyújtott diplomáciai támogatást. A szerződés aláírásán Magyarországot képviseltében a dél-afrikai nagykövet is részt vett. 

Hutton-Mills korábban több afrikai országban is dolgozott, a szegény, de ásványkincsekben gazdag Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig egy rokoni szálnak köszönhetően kezdett üzletelni, mivel sógora volt Kongó egyik leggazdagabb embere, Mosie Katumbi, aki akkoriban a leggazdagabb tartomány, Katanga kormányzója volt.

Serfőzőt 2010 környékén kereste meg Hutton-Mills, hogy segítsen finanszírozni egy kisebb utat, amely lényegében előfeltétele volt egy 125 milliárd forint értékű óriásberuházás elnyerésének. Ez egy PPP-konstrukcióban tervezett út volt, amely a kongói bányavidéket köti össze Zambiával. A 182 kilométeres autóútnak azért van óriási jelentősége, mert több nappal lerövidíti a szállítást a tanzániai főváros, Dar es-Salaam kikötőjébe, amelyen Kongó exportjának 50 százaléka átmegy.

A rendkívül elmaradott infrastruktúrával rendelkező Kongóban lényegében egy határátkelőn szállítják a kamionok a bányavidék kitermelését, ahol a teherautók átlagos várakozási ideje öt nap.

A tervek szerint idén indul el az útépítés, és 25 évig a Hutton-Mills érdekeltségébe tartozó GED Africa üzemelteti az utat. Serfőző Péter a G7-nek azt mondta, hogy 6-7 éven belüli megtérüléssel számoltak a jelentős útdíjak miatt. 

A lap emlékeztet, hogy a Mészáros Lőrinccel közeli viszonyt ápoló Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt az egyik legjelentősebb építőipari céggé vált Magyarországon, mióta a Fidesz van hatalmon. Három év alatt ötszörösére növelte a bevételét, amely 2015-ben 124 milliárd volt. A cég a G7-nek azt írta, hogy a konkrét projekttel kapcsolatban türelmüket kérik, mert “fontos, hogy az előkészítési fázis megnyugtatóan lezáruljon”.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.