„Kezemben tartom a jelentésemet, amelyet a kormány megbízásából készítettem a Szőlő utcai büntetőüggyel kapcsolatban” – sokat kellett később magyarázkodnia Tuzson Bence volt igazságügyi miniszternek a „jelentésért”, amelyet az ezzel a mondattal kezdődő videóban lobogtatott. 2024. szeptember 24-én, amikor a videó megjelent, éppen az egyik lokális maximumán volt a Szőlő utcai botrány, akkor Semjén Zsolt parlamenti kiborulása miatt.

Akkor úgy tűnt, a lényegét tekintve máig tisztázatlan ügy egyre inkább elnyeli a kormányt, Orbán Viktor miniszterelnök ezért arra az elhatározásra jutott, hogy közbe kell avatkoznia. Aznap pár perccel délután egy óra előtt meg is jelent „a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálása és a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedésekről” című kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Ebben Orbán „a közelmúlt eseményeire tekintettel” felhatalmazta Tuzson Bence igazságügyért felelős minisztert, hogy a Szőlő utcai javítóintézet „vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét teljeskörűen vizsgálja ki”.

A miniszter a rendelet értelmében a folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos „minden ügyiratot, adatot, tényt megismerhet”, iratokba betekinthet és a vizsgálata eredményéről, adatokról, tényekről tájékoztathatja is a kormányt, valamint a nyilvánosságot, állt a szövegben.

Azt írták, a kormány elkötelezett a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények és visszaélések felszámolása iránt, ezért biztosítani kell a teljes körű transzparenciát.

Ezen a ponton két ellentmondás merült fel az eljárással kapcsolatban, amit akkor mi is rögzítettünk a 444-en. Az egyik, hogy Tuzson Bence videója a jelentésről (amelyben látszólag részleteket olvasott fel a szövegből) hamarabb jelent meg, mint a kormányrendelet, amely felhatalmazta őt a jelentés elkészítésére.

A másikról Ésik Sándor ügyvéd (a Diétás Magyar Múzsa szerkesztője) nyilatkozott hosszabban a Magyar Hangnak. „Ma Magyarországon a miniszterelnök csak olyan hatáskört ruházhat át, amellyel maga is rendelkezik – mondta. – Hazánkban azonban az ügyészség független, így az igazságügyi miniszter semmilyen körülmények között nem felügyelhet semmilyen nyomozást, ilyen hatásköre nincs.” Az igazságügyi miniszter sem a bírónak, sem az ügyésznek nem felettese. Két feladata van, egyrészt, hogy az igazságügyi infrastruktúra finanszírozásáról gondoskodjon, másrészt igazgatási feladatai során jogszabályt készíthet elő.

Nem beszélve arról, hogy ha el is fogadjuk, hogy Tuzson Bence akkor valamiért úgy olvasta ki az ügy irataiból, hogy annak nincs kiskorú sértettje – erről beszélt ugyanis a szóban forgó videóban –, attól még a jelentés megjelenése idején alappal lehetett feltételezni, hogy Juhász Péter Pálnak és az élettársának voltak kiskorú áldozatai, többen is.

Azóta a bűncselekmény-sorozatnak 15 kiskorú sértettje van.

A Tuzson-jelentést megalapozó kormányrendelet ezzel együtt nem szerepelt többet a hírekben, noha példátlan felhatalmazást adott a miniszternek arra, hogy egy folyamatban lévő büntetőügybe igény szerint betekinthessen.

A 444 úgy tudja, a Tuzson Bence vezette Igazságügyi Minisztérium többször is élt ezzel a felhatalmazással, ezért közérdekű adatigénylést küldtünk az ügyben az új IM-nek.

Megkérdeztük, hányszor kérte az IM előző vezetése akár a nyomozást a kezdeti időszakban végző Nemzeti Nyomozó Irodától, akár a Központi Nyomozó Főügyészségtől, hogy az ügy irataiba betekinthessen, hogy mire volt kíváncsi az akkori igazságügyi miniszter, milyen iratokba kívánt betekinteni, milyen adatokat, tényeket kívánt megismerni.

A kormányrendelet értelmében az igazságügyi miniszter „teljes körűen kivizsgálja” a Szőlő utcai ügyet, ezért azt is megkérdeztük, készült-e a vizsgálatról bármilyen írásos dokumentum, és ha igen, mit állapítottak meg, és ki ismeri a megállapításokat.

Első válaszlevelében az IM arról tájékoztatott, hogy „a rendeletben meghatározott feladatokkal összefüggő adatokat az Igazságügyi Minisztérium minősítette”, vagyis titkosította, de mivel érdeklődünk utána, automatikusan (ez a törvényi előírás) elkezdődött a minősítés felülvizsgálata, a türelmünket kérik.

Néhány héttel később ismét levelet kaptunk, ekkor azt írták, az IM a felülvizsgálatot elvégezte,

„és ennek eredményeként – az irányadó jogszabályra figyelemmel – megállapította, hogy a minősítéssel védendő közérdek fennállása miatt a minősítés fenntartása indokolt”. Vagyis ezért nem adják ki nekünk a kért adatokat.

Mivel indoklást nem közöltek, megkérdeztük, melyik, a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott közérdekről van szó, milyen kár következne be a nyilvánosságra hozatalból, milyen minősítési szintű a szóban forgó adat, és meddig tart a minősítés. Amint válaszolnak, beszámolunk róla.