• Csütörtökön kiadta a Magyar Nemzeti Bank a 2025. január 1-je után kötött szerződései listáját a Transparency International Magyarországnak.
• Az MNB összesen 269 szerződésről számolt be, ezekből 232 tételhez tartozik konkrét összeg, összesen közel 21 milliárd forint.
• Tavaly március eleji távozása előtt Matolcsy György volt MNB-elnök mintegy hatvan szerződést kötött, a többi nagyjából kétszázat a most hivatalban lévő elnök, Varga Mihály.
• A legtöbb pénzt a Jászai Gellért-féle 4iG kapta, öt tételben összesen 5,855 milliárdot, de volt két szerződése az MNB-vel a szintén Jászai-féle One Magyarországnak is.
• A Balásy Gyula-féle Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel csaknem 2,4 milliárdos szerződést kötöttek kommunikációs feladatokra, vagyis a két NER-es oligarcha cégei kapták az MNB-s pénzek mintegy 40 százalékát.
• Csurrant-cseppent Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint Raw cégeinek, illetve több, a Fidesz-kormány idején számos állami közbeszerzést elnyert vállalkozásnak is.
• Először a 444 nézhette meg a Transparency által megszerzett adatokat.

A Transparency International jogi vezetője, Ligeti Miklós még júliusban nyújtott be a jegybankhoz közérdekű adatigénylést, amiben a tavaly és idén kötött visszterhes és ingyenes szerződések adatait kérte ki. A nemzeti bank, mint azt két hete megírtuk, azt válaszolta, hogy az Infotörvény szerinti közzétételi kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv. Ebből következően az MNB az Infotv. jelzett mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalmú adatbázist nem képez.”

A Transparency a jegybank elutasító válasza után augusztus közepén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult jogorvoslatért. Egyebek mellett azt kifogásolták, hogy az MNB úgy védekezik, mintha az általa kezelt vagyon nem lenne közvagyon, holott az Alkotmánybíróság már 2016 tavaszán, az emlékezetes Bánki Erik-féle „elvesztette közvagyon jellegét” törvény elfogadása után kimondta: a Magyar Nemzeti Bank közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik.

Az esetről beszámoló cikkünk megjelenése után Varga Mihály MNB-elnök finomított a korábbi, elutasítónak tűnő jegybanki állásponton. Múlt keddi sajtótájékoztatóján már arról beszélt: a TI adatkérése „jóval részletesebb adathalmazra irányult annál, mint amit a jegybank az információs törvény alapján eddig közzétett”. Ebből következően ilyen típusú adatbázist eddig nem készítettek, de „mivel nincs titkolnivalónk, ezeket az adatokat összegyűjtjük, a kollégáim már dolgoznak azon, hogy több száz adat, ami eddig nem volt összerendezve, rendelkezésre álljon”.

Ezek után kapta meg a kért adatokat a Transparency. A jegybanki táblázatban összesen 269 szerződés szerepel, közölték a szerződő cég nevét, a szerződés tárgyát és ahol lehetett, a szerződéses összeget is. Az MNB a TI által kért adatoknál is szélesebb körű tájékoztatást adott: nemcsak az 5 millió forintot meghaladó, hanem az azt el nem érő szerződéseinek az adatait is kiadta. A 269-ből nagyjából nyolcvan ilyen szerződés volt, közülük 12 esetben igazán figyelemre méltó, 4 999 999 forintos, további két esetben 4 999 990 forintos értékben állapodtak meg (van két kereken ötmilliós szerződés is).