Magyar Péter magas költségvetési hiányt jósolva megy neki a sajtótájékoztatójának

Az RTL kérdései:

Nem kellett volna korábban dönteni az azbesztszennyezett települések anyagi megsegítéséről?

Magyar azt mondta, az első kormányülésen foglalkoztak már ezzel, lehetővé tették a laborvizsgálatok ingyenessé tételét. Nem észlel késlekedést, évek óta fennáll a probléma, most derült csak ki, rögtön elkezdtek foglalkozni vele. Tárgyaltak a városvezetésekkel, ennek eredményeként hoztak létre egy alapot először 3 milliárd forinttal.

Annak ellenére döntöttek így, hogy sok esetben magánterületekről van szó, és az ottélőknek lenne a felelőssége ezeket eltávolítani vagy leaszfaltozni – mondta Magyar.

Azt mondták, a szennyező fizet, hogy állnak a tárgyalások az osztrák féllel?

Bonyolult nemzetközi eljárás ez, amint lesz pontos kimutatás, hogy milyen mértékű a kár, összeállítanak egy hivatalos megkeresést az osztrák hatóságok, állam és bánya felé, hogy a szennyező fizet elve alapján fizessenek kártérítést. Hogy azon belül Ausztria, mint állam, tartomány vagy a vállalkozó fizet-e, az nem számít, a kérdés az, hogy a felelősség megáll-e. Állítása szerint jelezte már az osztrák kancellárnak, hogy nem hagyják következmények nélkül az esetet.

Hozzátette, hogy tudomása szerint Ausztria az unióhoz fordult a paksi fenékküszöb miatt. Ez egy haváriahelyzet kezelése volt, és szerinte nem jó jel, ha egy baráti viszonyban lévő szomszéd elkezdi kifogásolni az ilyet, viszont amit a magyar kormány kér, az fair, van jogszabályi alapja.

Az M1 a kegyelmi ügyben felállított parlamenti vizsgálóbizottságról kérdezte Magyar Pétert, aki azt mondta, az üggyel kapcsolatban nincs új információja, korábban már sokat beszélt erről. Azt mondta, a történtek részletes feltárása a vizsgálóbizottság feladata lesz, a megfelelő eljárásrend szerint.

A miniszterelnök szerint ugyanakkor nemcsak ezt az egy ügyet, hanem magát a kegyelmi jogintézményt is érdemes felülvizsgálni. Meg kell vizsgálni, szükség van-e egyáltalán az államfői kegyelem lehetőségére, és ha igen, milyen feltételek mellett maradjon fenn. Magyar úgy látja, bizonyos esetekben – például betegség – lehet indokolt a kegyelem alkalmazása, de ennek szabályain változtatni lehet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezekről a kérdésekről nem ő fog személyesen dönteni.

Az M1 ehhez kapcsolódóan arról kérdezte Magyar Pétert, hogyan reagált Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke arra a felvetésére, hogy függesszék fel a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírságot. Magyar szerint minden érintett tisztában van azzal, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Úgy fogalmazott: a tagállamok többsége is hasonlóan látja a kérdést, és mindenki érti, hogy erre valamilyen megoldást kell találni. Hozzátette, nem a jó szándék vagy a megértés hiányzik a pártvezetők, a kormányfők és az uniós vezetők részéről, hanem egy jogilag és politikailag is működőképes megoldásra van szükség, mert egy bírósági ítélet végrehajtását nem lehet felfüggeszteni.

Magyar felidézte, az európai főtanácsnok indítványa az Európai Parlament álláspontját támogatja abban az ügyben, amiben az EP 2023-ban pert indított az Európai Bizottság ellen. Az eljárást később az Európai Unió Bíróságának döntése zárhatja le, és annak következményei a Magyarországnak korábban már kifizetett uniós forrásokat is érinthetik. Hozzátette: a hetes cikk szerinti eljárás továbbra is folyamatban van Magyarországgal szemben, holott szerinte a kormány számos korábbi uniós elvárást teljesített, ezért ezt az ügyet is le kellene zárni.

"Borzasztóan igazságtalannak tartom, ahogy Magyarországot kezelik ebben az ügyben" – mondta Magyar arról kérdezett a 24.hu, hogyan segíthetnek az európai vezetők a migrációs szabályok be nem tartása miatt kiszabott bírság rendezésével.

Szerinte teljesen más volt a szituáció 2015 előtt és 2015 után, és teljesen más a szituáció most, 2026-ban, mint volt 2016 környékén. Az Európai Bizottság által támadott magyar jogszabályok teljesen más környezetben születtek, azóta viszont folyamatosan szigorodik az uniós menekültügyi szabályozás, ahogy a tagállamok álláspontja is szigorodott. "Nem Magyarország az egyetlen, amely nem hajtja végre a migrációs paktumot" – mondta.

Szerinte sok szempontból lehet vitatni Magyarország korábban kialakított álláspontját, de az irány alapvetően helyes volt, ha a kerítést vagy a szigorú jogszabályi környezetet nézzük.

Elmondta, rengeteget tárgyalnak EU-s intézményi vezetőkkel, tagállamokkal és jogi szolgálatokkal. Mindenkinek elmondták, hogy nem lazítanak a jogszabályokon, azon dolgoznak, hogy megtalálják az a jogi megoldás, ami ugyanolyan szigorú, de kompatibilis az EU-s kerettel.

Az eddig kiszabott bírságok mértéke egyelőre 1 milliárd euróra rúg, a nagyját az Orbán-kormányok alatt fizették be – mondta. Most tárgyalnak a hétéves költségvetésről, Magyar szerint jól néz ki a magyaroknak szánt összeg, de szeretnék megkapni azt a pénzt, amitől elesett az ország a bírság miatt, "mert ez nem a magyar emberek hibája, Magyarország ha tetszik, ha nem, Európa külső határait védi" – mondta Magyar, hozzátéve, hogy szerinte a ceutai krízis után mindenki érzi a helyzet súlyát. Azt mondta, lehet, hogy van egy Európai Bírósági döntés, de vannak dolgok, amiket Magyarország nem tehet meg.

A 444 azt kérdezte Magyar Pétertől, mi lett annak a júniusi ígéretének a sorsa, ami szerint megvonnák a későbbi juttatásokat azoktól a köztársasági elnököktől, akik nem töltik ki a mandátumukat. Magyar azt válaszolta, hogy a javaslat elkészült.

„Az asztalomon van, el kellene olvasni, és be kellene terjesztenünk”

– mondta.

Arról is kérdeztünk, hol tart a választások előtti titkosszolgálati botrány (a Gundalf-, Buddha- és Henry-ügy) kapcsán korábban beígért vizsgálat. Magyar úgy tudja, a vizsgálatot a hatóságok vállalták, és meg is kezdik. Amennyiben olyan körülmény merül fel, amely miatt büntetőeljárást kell indítani, arról tájékoztatást fognak adni. Hozzátette: szerinte nem probléma, hogy miniszterelnökként nem ismeri a vizsgálat részleteit, és semmilyen módon nem folyik bele abba.

Nem tudja, milyen mértékben lesz átalakítva a dohányboltok rendszere, de az egészségügyi miniszter célja, hogy a dohánytermékekből befolyó jövedéki adó jelentős részét a szűrőprogramokra és kezelésekre fordítsák.

Magyar személyesen államosítaná az egész láncot, "még akkor is ha furcsa, hogy az állam egy kiskereskedelmi tevékenységet folytat, van erre példa" számos európai országban. De nem biztos, hogy így dönt majd a kormány, egyes miniszterek más állásponton vannak.

A kormány felülvizsgálja a büntetőeljárások elhúzódásának okait, és előkészít minden olyan változtatást, amely segíthet lerövidíteni a nyomozásokat, az ügyészi eljárásokat és a bírósági döntéshozatalt. A magyar igazságszolgáltatás egyik régóta fennálló problémája, hogy egyes polgári és büntetőügyekben akár éveket is várni kell a jogerős ítéletre.

A kormány álláspontja szerint az igazságszolgáltatás akkor tölti be megfelelően a feladatát, ha tisztességes, alapos és független döntések születnek, de mindez ésszerű időn belül történik – nem 10 vagy 15 évvel később. A cél az, hogy egyetlen ügy se húzódjon el azért, mert nincs elegendő szakember, vagy nem állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök és modern informatikai rendszerek, mondta Magyar.

A kormány minden szükséges eszközt biztosítani kíván ahhoz is, hogy a hatóságok a bonyolult, összetett korrupciós ügyeket is hatékonyan fel tudják tárni és végig tudják vinni. Ez nem jelentheti a nyomozói és bírói függetlenség sérelmét, vagy a tisztességes eljárás, a jogorvoslat korlátozását, mondta.

A kérdések előtt azzal zárta, hogy őt is felháborítják a Schadl Györgyről szóló friss hírek, miszerint előzetesben is százmilliókat keres.

Mit vár a kormány Kijevtől, ahhoz hogy az uniós csatlakozási tárgyalásoknak soron lévő szakaszában támogassák – kérdezte a HVG. Történt ugyanis, hogy a héten a magyar kormány harmadszor is blokkolta Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát.

Magyar Péter azt mondta, júniusban politikai megállapodást kötöttek az Ukrajnában élő magyar kisebbségek jogainak visszaadása kapcsán. A megállapodásban konkrét időpontok vannak arra vonatkozóan, hogy mikor kell benyújtani és elfogadni bizonyos jogszabályokat, de egyelőre a magyar kormány nem látja, hogy ezekből bármit teljesítettek volna. "Jelenleg még az ukrán félnél pattog a labda" – mondta Magyar.

"Mi egy érdemalapú csatlakozási folyamatot tudunk elfogadni és támogatni. Nincs kivételes, gyorsított eljárás" – Magyar mindezt EU-s vezetőknek el is mondta, amit szerinte ők megértettek, de szerinte "még vannak erők, amik próbálkoznak, és nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra". Magyar szerint Ukrajna háborúban áll, egyértelműen nem áll készen a csatlakozásra.

Felemlegette, hogy Szerbia esetében sem nyílt még meg sok klaszter, miközben hosszú évek óta próbálnak csatlakozni. Szerinte nem lenne szabad Ukrajna előtt elhúzni a mézesmadzagot.

Magyar szerint kormány első olvasatban döntött egy nagyszabású országos fásítási program elindításáról. A cél, hogy Magyarország alkalmazkodni tudjon a klímaváltozás következményeihez, és ellenállóbbá váljanak az erdeink és településeink.

A programra több tízmilliárd forintot fordítanának, már az idei évtől kezdve, fokozatosan bővülő ütemben egészen 2030-ig, mondta Magyar. Vissza nem térítendő támogatást biztosítanának új erdők telepítésére, vízparti sétányok fásítására, valamint a települések zöldítésére. Kiemelt szempont lesz, hogy olyan fafajokat ültessenek, amelyek jobban bírják a megváltozott éghajlati viszonyokat.

A program a kisebb, közepes és nagyobb településeket egyaránt érintené. Több száz hektáron, több millió fa elültetését tervezik, a helyi közösségekkel és a hatóságokkal együttműködésben. Sok helyen fafajcserére is szükség lehet, ezért az erdőgazdálkodók szakmai támogatására is több tízmilliárd forintot szánnának majd. A cél 2030-ra egyértelmű: legyen több erdő, több fa, több árnyat adó lombkorona és több összefüggő zöldfolyosó a magyar településeken, miközben az erdők ellenállóbbá válnak a klímaváltozás hatásaival szemben.

A kormány döntése szerint 2027. január 1-jétől 10 százalékkal emelkedik a megváltozott munkaképességűek ellátása, mondta Magyar, hozzátéve, hogy a 65 év felettiek esetében az ellátás összege legalább havi 120 ezer forint lesz. Állítása szerint az intézkedés mintegy 238 ezer embernek jelenthet segítséget.

Azt mondat, ezek azok az ellátások, amiket korábban rokkantsági nyugdíjként ismertek, és amik jelenleg különböző sávok szerint vannak meghatározva. A kormány később részletesen is nyilvánosságra hozza, hogy az egyes sávokban pontosan mekkora emelést jelent a döntés. Az ellátásokat 2012-ben kivezették a nyugdíjrendszerből, ezért a kormány szerint indokolt egy egyszeri, nagyobb korrekció.

Mint mondta, a 10 százalékos emelés önmagában nem oldja meg minden érintett problémáját, de azt szeretnék jelezni vele, hogy tisztában vannak azzal, milyen nehéz helyzetben élnek sokan. A következő költségvetésben további segítő intézkedések is várhatók.

Önálló országos hatáskörű környezetvédelmi főhatóság létrehozásáról, illetve a környezetvédelmi bírságok szigorításáról is döntöttek – mondta Magyar. A miniszterelnök szerint korábban a környezetvédelmi feladatok több minisztérium között oszlottak meg, mert ez az előző kormányok számára nem volt prioritás – ezen változtatnának, a tervek szerint 2027 januárjával áll fel a hatóság, teljesen új struktúrát akarnak.

Szigorúan fognak minden méretű üzemet vizsgálni, és ehhez szigorúbb eszközeik is lesznek, hogy a nagy vállalatokat is elriasszák a visszaélésektől. Elmondása szerint több kormányhivatali dolgozó arról számolt be, hogy korábban elvárás volt, hogy a lehető legalacsonyabb bírságokat kell kiróni a multikkal szemben.

A legsúlyosabb környezetvédelmi szabályszegéseknél 5 milliárd forintra emeljük fel a kiszabható bírságok összegét – mondta Magyar.

Ahhoz, hogy a bíróság ne tudja nagyon enyhíteni a büntetéseket, úgyhogy a jövőben ha egy nagyvállalat öt éven belül harmadszor is megszegi, akkor lesz egy minimumbírság. Ez az adott cég éves nettó árbevételének legalább félszázaléka lesz, és legalább ötmillió forint. A gödi Samsung-gyárat hozta példaként (több mint 1000 milliárd az árbevétele), ennek esetében a minimumbírság a számítás alapján 5 milliárd lenne. (2026-ig a gödi gyár összesen 61 bírságot kapott, ez közel 400 millió bírsághoz vezetett.)

A hulladékkal kapcsolatos súlyos szabályszegéseknél eltörlik az eddigi 500 millió forintos plafont, a továbbiakban a szabálysértés súlya, a hulladék mennyisége és veszélyessége határozza majd meg a bírságot.

„Nem felejtjük el a szociális dolgozók béremelését sem, ám egy totálisan kivéreztetett rendszert vettünk át”

– mondta Magyar Péter. Hozzátette: a kormány hamarosan dönt a kétlépcsős béremelésről. Az első ütem október közepén, a második pedig 2027. január 1-jén léphet életbe. A béremelés a gyermekvédelemben dolgozókat és a NOKS-os munkavállalókat is érinti. Számukra korábban 25 százalékos béremelést ígértek, amelynek részleteiről szintén hamarosan dönthet a kormány.

A kormány tárgyalt a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásáról és az ellátás fejlesztéséről.

A Szociális és Családügyi Minisztérium elkészítette átfogó jelentését a bicskei történtekről, valamint a magyar gyermekvédelemben az elmúlt évtizedben kialakult súlyos, sok esetben embertelen állapotokról. A Gyurkó Szilvia államtitkársága által készített a megrázó és megdöbbentő dokumentumot nyilvánosságra hozzák. A cél nem az áldozatok újratraumatizálása, ezért a jelentés jellemzően statisztikai adatokat és összesített információkat tartalmaz majd, anonimizálva. Ugyanakkor a jelentésből az is kiderülhet, hogy az egyes szereplők és politikai felsővezetők milyen problémákról tudtak, így például az éhezésről vagy az intézményekben történt bántalmazásokról.

A kormány korábban egy 1 milliárd forintos kezdőösszegű kártalanítási alap létrehozásáról is döntött. Az alap működésének részleteiről most is tárgyaltak. A gyermekvédelmi államtitkárság számos civil és szakmai szervezettel, valamint áldozatokkal egyeztetett, és nemzetközi példákat is áttekintett.

A javítóintézeti hálózat október 1-jétől visszakerül a gyermekvédelmi rendszerbe, és összesen 3 milliárd forintot biztosítanak az ellátás fejlesztésére. Ez nem jelenti a Szőlő utcai intézet visszavásárlását, a forrásokat a meglévő intézmények szolgáltatásainak javítására fordítják.

A tervek szerint idén 500 millió forint, jövőre 1,5 milliárd forint, 2028-ban pedig további 1 milliárd forint jut a fejlesztésekre.

A kormány szerint a meglévő négy javítóintézetben megerősítik a személyi állományt, a dolgozók szakmai támogatást kapnak, a rendészeti feladatokat ellátók pedig kiegészítő képzésben részesülnek. A biztonsági rendszer fejlesztésében a büntetés-végrehajtás tapasztalataira is támaszkodnak.

„Nem várhattunk ezzel tovább. Emlékezhetünk azokra a megrázó képsorokra, amelyek nyilvánosságra kerültek. Itt és vélhetően más intézményekben is súlyos visszaélések történtek. Arra soha nem lehet magyarázat, hogy a fiatalok milyen bűncselekményeket követtek el. Nem az a nevelés módja, hogy a földön fekvő gyerekeket rugdossák, vagy szexuális visszaéléseket követnek el rajtuk”

– mondta. Magyar azt mondta, hogy önmagában a szervezeti átalakítás nem elegendő. Olyan rendszert akarnak létrehozni, amelyben a visszaélések nem maradhatnak rejtve, a dolgozók megkapják a szükséges szakmai támogatást, és minden döntésben a gyermekek jóléte, biztonsága és fejlődése az elsődleges szempont.

A kormány ezen felül már ezen a héten tárgyalt mintegy 10 milliárd forintnyi további költségvetési forrásról, amit a gyermekvédelem legsürgetőbb problémáinak kezelésére fordítanának. Erről várhatóan a jövő héten születik döntés.

Az EU arról döntött, Magyarország nem szavazata mellett, hogy az orosz-ukrán háborúból menekülő, hadköteles korú férfiak számára nem adható menedékstátusz – mondta Magyar.

"Ugyanakkor a magyar kormány arról döntött, hogy Magyarország továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy megadja a Magyarország területére menekülő, hadköteles korú férfiak számár a státuszt"

– jelentette be Magyar, hozzátéve, hogy elsősorban a Kárpátaljáról menekülő magyarokra tekintettel döntöttek így.

Az Európai Tanács elnökének és más EU-s vezetőknek is elmondta, hogy "méltatlannak és felfoghatatlannak tartom, hogy az Európai így döntött, hogy tulajdonképpen bezárja egy háborúban álló országba az édesapákat és nagyapákat, és nem nyújt nekik segítséget, miközben más volt a szabály".

A miniszterelnök szerint a hónapokban özönlöttek hozzájuk a lakossági és önkormányzati panaszok a hulladékszállítással és -kezeléssel kapcsolatban. Szolnok példáját hozza, ahol napokig állt a szemét az utcákon, de a budapesti polgármesterek beszámolóit is említette, miszerint a "rosszul megszervezett palackvisszaváltás" feltúrt, megrongált kukákat és eszközöket eredményeznek.

Magyar szerint a magyarok joggal várják el a 35 éves koncesszióval rendelkező MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. -től, hogy minőségi szolgáltatást kapjanak. A koncesszió nem csak pénzjuttatással, de kötelezettségvállalásokkal is jár, mondta Magyar, hozzátéve, a kormány felülvizsgálatából kiderült, hogy a szerződésbe foglalt kötelezettségeinek a MOHU nem vagy nem megfelelően tett eleget.

Magyar szerint a MOHU emellett uniós szabványoknak sem felel meg, ami milliárdokba kerül a magyar államnak. Egy ábrán mutogatja, mennyire rossz helyet foglal el Magyarország az uniós statisztikákban, ha a hulladék újrahasznosításáról van szó. 54 százalékát a hulladéknak lerakják és csak 33 százalék hasznosul anyagában, 12 százalék energetikában, míg a csúcstartó Belgiumban közel 0 százalék kerül lerakásra, és szinte mindent újrahasznosítanak.

A teljes hulladékgazdálkodási rendszert felülvizsgálnák, várhatóan át is fogják alakítani. Szerinte a koncessziós szerződés nem szentírás, ha az nem szolgálja a magyarok érdekeit, lehet új szerződéseket kötni, újratárgyalni.