Hazárdjáték. Így foglalható össze, ahogy az Orbán-kormány igyekezett felgyorsítani az oltási programot Magyarországon 2021 telén és tavaszán. A kormány az idősek védelmét hangoztatta, de éppen őket tette ki óriási kockázatnak. És annak ellenére, hogy erre menet közben egyre többen hívták fel a figyelmet, a válasz a szokott volt: az ellenzék megvádolása oltásellenességgel és fake news terjesztésével, a sajtó pocskondiázása, a megszólaló szakértők hiteltelenítése, kitartás a rizikós döntés mellett.
Miután Orbán Viktor idén Tusványos után eltűnt, legalábbis Magyarországról, az egyedül hagyott fideszeseknek csak a volt miniszterelnök emléke feletti sóhajtozás maradt, hogy ő bezzeg megelőzte volna a bajt, megemelte volna a Duna vízszintjét, ami eleve nem lett volna alacsony, elhárította volna az energiaválságot, ahogyan az összes krízist is a kormányzása idején.
Vegyünk egy konkrét példát, hogyan is működött a válságkezelés az Orbán-kormány alatt.
A covid első évének mérlege felemás volt Magyarországon. Utólag azt lehet mondani, hogy a 2020-as első hullámban túl korán zárták le az országot, ez is közrejátszhatott abban, hogy ősszel viszont megkésve hoztak intézkedéseket, és a második hullám már pusztító volt.
2020 végére ugyanakkor elérhető közelségbe került a covid elleni vakcina. 2020. december 26-án elkezdték Magyarországon is az oltásokat, Pfizerrel. A brit gyógyszer-felügyeleti hatóság 2020. december 30-án engedélyezte az AstraZeneca-vakcina használatát is, január 6-án pedig az Európai Gyógyszerügynökség egy másik mRNS vakcinának, az amerikai Modernának is zöld utat adott.
Ezek gyártásának felpörgetéséig a magyar kormány más lehetőségeket is keresett, Oroszország és Kína felé fordulva, hogy minél hamarabb minél több magyart be lehessen oltani. Ezért pedig átírta a szabályokat.
Kínában már 2020 novemberében tárgyaltak a magyar kormány emberei a készülő vakcinákról két magán- és egy állami céggel. Szijjártó Péter a karanténból jelentette be, hogy a kínai állami céggel kötöttek megállapodást. De a józan észnek ellentmondva ez nem azt jelentette, hogy állami szereplők állapodtak meg, mint például az orosz vakcinánál, hanem – akárcsak a 300 milliárdos, ma már nyomozás alatt álló lélegeztetős beszerzésnél – magyar részről közbeiktattak magáncéget. Ez volt a Danubia Pharma Kft. A beiktatott közvetítő cég éppen akkor váltott tulajdonost, amikor novemberben elkezdődtek a kínai tárgyalások.
A szerződést január 29-én kötötték, de másfél hónapig titkos volt, hiába kérte ki több újság is. Végül március 11-én tették közzé, Gulyás Gergely miniszter Facebook-oldalán. Mint kiderült, messze a kínai vakcina volt a legdrágább az összes megvásárolt oltóanyag közül, mégis ebből vett 5 millió adagot a kormány 55 milliárd forintért. A Sinopharmból egy adag 31,5 euróba került, ami jóval több volt a kínai oltóanyag nemzetközi áránál. A Modernából 19 euróba, a Pfizerből 15,5 euróba, a Szputnyikból 9,95 euróba, a Janssenből 8,5 euróba, az AstraZenecából 1,82 euróba került egy adag.
Az új tulajdonosok igen jól jártak: ötmilliárdos osztalékot húztak ki a cégből a nagy biznisz után. (A cégnek nem volt nagy tapasztalata ekkora üzletekkel, a történetében viszont felbukkannak több százmillió forintos uniós támogatásból fúrt lukak, offshore birodalmak és egy, a lélegeztetőgép-bizniszben érintett személy is.)
„Én úgy vagyok vele, hogy ezt a vírust a kínaiak ismerik legrégebb óta, ezért abból indulok ki, hogy valószínűleg ők is tudják róla a legtöbbet, úgyhogy én megvárom a soromat, és ha választhatok majd, akkor kínai vakcinát kérek” – adott kedvet az oltáshoz Orbán Viktor 2021. január végén.
Szijjártó Péter 2020. december 11-én jelentette be, hogy megérkezett Magyarországra egy kínai vakcina dokumentációja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez, amivel már „nekiláthatnak annak a vizsgálatnak, amelynek eredményeként eldönthetik, hogy engedélyt adnak-e a kínai oltóanyag magyarországi használatára”.
Nekiláttak, de a kormány nem volt elégedett a vizsgálat tempójával. Alaphelyzetben a magyarországi engedélyeztetés meglehetősen bonyolult, a gyártóktól megkapott vaskos dokumentáció átnézése mellett megvizsgálják az oltóanyagot magát, illetve alaposan fel kell mérni a gyárat, az alapanyagokat, mindent. Normál esetben ez nem pár hetes, hanem alsó hangon 270 napos munka. Ezt egy olyan rendkívüli helyzet, amilyen a covid volt, felülírhatja, de nem teljes mértékben. Az OGYÉI elkezdte a munkát a nem túl vaskos dokumentumcsomaggal, és elmentek Kínába is, hogy megnézzék a gyártást.
Orbán türelme viszont elfogyott. 2021. január közepén a Kossuth rádióban nyíltan beszélt erről: „Kínai vakcina van, tömegesen is tudunk szerezni. Ezek a csatornák meg vannak nyitva. Már csak az kell, hogy a magyar egészségügyi hatóság azt mondja, hogy ez rendben van.” Az Orbán-interjú előtt egy nappal jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy gyakorlatilag megállapodtak a Sinopharmmal, a szállítás időpontja csak attól függ, hogy milyen gyorsan engedélyezik a vakcinát.
Orbán a rádióban elmesélte azt is, hogy az operatív törzs ülésén rákérdezett, hogy miért kell ennyit szöszmötölnie a hatóságnak.
„Föltettem azt a kérdést, hogy mit is vizsgálunk igazából. Azt vizsgáljuk-e, hogy esetleg nagyobb kárt okozunk egy ilyen vakcinával, mint a baj, amit el akarunk hárítani. Mert a magyar emberek, én magam is, mindenki ettől fél, hogy hátha kapunk egy olyan ismeretlen oltást, amiből nagyobb baj lesz, mint amit az a betegség okozott, amit egyébként a vakcinával el akartunk kerülni. Az operatív törzsön pedig egyértelműen az hangzott el, hogy nincs ilyen kockázat. Ami annál is inkább logikus, hiszen tízmilliószám oltják már a saját népüket a kínaiak és az oroszok is.” Orbán Viktor a Kossuth Rádióban, 2021. január 15-én
Az interjúban aztán nem is burkolt üzenetet küldött az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek:
„Akkor viszont az a kérdés, hogy mit csinálunk, mit csinál a hatóság. És a válasz az, hogy mindegy, hogy a meggyőződésünk szerint nincs már ilyen kockázat, mégis van egy protokoll, amin végig kell menni, és az időt igényel. Csak közben meghal minden nap 100-110 ember. Úgyhogy én a hatóságokat arra kérem, hogy körültekintően, de a lehető leggyorsabban járjanak el, és mondjanak A-t vagy B-t, mert itt van több mint milliónyi kínai vakcina, amit holnap reggel, kicsit túlzok, néhány napon belül az emberek rendelkezésére tudnánk bocsátani, csak nincs meg hozzá a hatósági papír” – mondta Orbán, lényegében arra hegyezve ki a dolgot, hogy a hatóságok késlekedése emberéleteket jelent.
Nem ment át az üzenet, három napra rá az OGYÉI főosztályvezetője azt mondta, a vakcina hatékonyságát még vizsgálni kell. A kormány ezek után kivárás helyett inkább belenyúlt a szabályozásba.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?