A Balaton-part egyre gyorsabb beépítése és konkrétan egy nemrég indult fonyódi építkezés miatt tudományos intézethez képest szokatlanul élesen fordult a nyilvánossághoz a Balatont kutató Limnológiai Kutatóintézet, és az Alkotmánybíróságot is arra kérik, hogy tegyen meg mindent a Balaton ökoszisztémájának védelmében.

A helyzet a Balatonért felelősséget viselő tudományos intézet szerint annyira súlyos, hogy az közvetlenül veszélyezteti a tó már így is kritikus ökológiai állapotát, a vízminőséget és a biológiai sokféleséget, ezért abban bíznak, hogy az Alkotmánybíróság hoz majd döntést a Balaton ökoszisztémájának védelmében. Valójában már a mostani állapot megóvása is kevés lenne, mondják: a korábbi természetközeli állapotok helyreállítása is létfontosságú lenne.

„A jelenlegi döntések évtizedekre meghatározhatják a tó ökológiai állapotát. A természetes élőhelyek megőrzése nem a fejlődés akadálya, hanem a Balaton hosszú távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb feltétele. A parti öv nem egy passzív háttér vagy tetszőlegesen átalakítható ingatlansáv, hanem a Balatont életben tartó kulcsfontosságú rendszere”

– írják szakértői véleményükben.

A túlbetonozás a mezőgazdasági területektől a városokig az egyik legsúlyosabb környezeti probléma, amit a klímakutatók is kiemelten kezelnek: a természetes élőhelyek feldarabolása miatt fajok tűnnek el, a városokban pedig a zöldfelületek hiánya tovább fokozza a hőhullámok hatását. A folyamat a Balatonnál is extrém mértékű, amire a tó kutatói régóta figyelmeztetnek. A déli parton különösen rossz a helyzet, ott a beépítettség már eléri a 75 százalékot. Mint a Limnológiai Intézet vezetői fogalmaznak, ez már most is egy veszélyesen kibillent egyensúlyi állapotot tükröz.

Négyemeletes társasházat a szabadstrand helyére

A helyzet súlyossága miatt Vasas Gábor, a Limnológiai Intézet főigazgatója és két munkatársa, Tóth Viktor és Takács Péter két közös posztban (itt az első, ez pedig a második) fordult a nyilvánossághoz. Az apropót egy nemrég indult fonyódi építkezés jelenti, néhány méterre a parttól. Korábban a helyiek szabadstrandként használták a területet, most azonban a Futó Péter-féle Cordia épít itt 99 lakásos, négyemeletes társasházat, majdnem szemben a Badacsonnyal, tökéletes kilátással.

Az ügy miatt már több tüntetés is volt Fonyódon, és a helyi civilek és önkormányzati képviselők a minisztériumhoz és az érintett hatóságokhoz is fordultak – idáig azonban nem tudták megakadályozni a projektet. Az elkerített területen az építtető már kivágta a fákat (majd ültet helyettük közel hatvan másikat, ígéri), és szeptember első napjaiban sorban hozták a nyergesvontatók és kamionok a törmeléket a tereprendezéshez. A héten megjelentek a cölöpözőgépek is.

A Fonyód és Fonyódliget közötti egy hektáros területet még 2017-ben adta el az önkormányzat a Cordiának nettó 180,9 millió forintért, noha ugyanezt a területet már egy nyolc évvel azelőtti, 2009-es értékbecslés is majdnem kétszer annyira, 350 millióra értékelte. Fonyódon a polgármester már akkor is az a volt fideszes Hidvégi József volt, aki most csalás, hűtlen kezelés és más (ettől az ingatlanügytől független) gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt előzetesben van. Az eladásról zárt ülésen döntöttek.

A Cordia kezdetben hatalmas, 30 méter magas épületet szeretett volna ide felhúzni a Balaton-partra a benyújtott engedélyezési tervek szerint. Ebbe az önkormányzat és a kormányhivatal sem ment bele, úgyhogy végül lejjebb adtak az igényekből. Bár itt elvileg csak 7,5 méter lehet a maximális épületmagasság, az építési szabályok sajátossága miatt (a fonyódi ügy kapcsán a Telex írt erről korábban) a valóságban ez 13 métert jelent. Ebbe pont bele lehet passzintani négy emeletet, így most ekkora társasház épülne a parthoz a lehető legközelebb, a törvényi minimum szerinti harminc méterre a hullámoktól. Az épület előtt szintén a lehető legkisebb, nyolc méteres parti sáv marad csak meg a köz számára, ott kezdődik a kerítés.