Az amerikai védelmi minisztérium egy hétfőn közzétett jelentésében elismerte, hogy az iráni háború következtében lőszerhiány alakult ki, amit a Trump-kormányzat az elmúlt hónapokban még nagyrészt nem volt hajlandó megerősíteni.

„Az Epic Fury hadművelet során felhasznált lőszer mennyisége hiányt okozott a stratégiai készletekben, és feltárta a lőszer-utánpótlás terén az iparágban fennálló szűk keresztmetszeteket”

– írta a Pentagon főfelügyelője. A Kongresszusnak benyújtott, első ilyen jellegű jelentés szerint a február 28. és június 30. közötti időszakban a hadművelet becsült költsége 33,4 milliárd dollár volt, ebből csak a felhasznált lőszerek 22,3 milliárd dollárt tettek ki.

Szeptember elején az amerikai elnök még azt írta, hogy az Egyesült Államoknak „gyakorlatilag korlátlan a lőszerkészlete”. Az amerikai média szerint azonban éppen a lőszerhiány késztette Donald Trumpot arra, hogy a nyár folyamán ne indítson újabb nagyszabású támadásokat Teherán ellen.

A jelentésben azt is írták, hogy az elfogórakéták tömeges bevetése ellenére

„az iráni támadások több száz épületet és létesítményt rongáltak meg vagy semmisítettek meg az amerikai támaszpontokon Kuvaitban, Bahreinben, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Irakban, Ománban és Jordániában.”

A dokumentum a repülőgépflottában keletkezett károkat is felsorolja: megsemmisült többek között négy F–15-ös, megrongálódott egy F–35-ös, továbbá hét KC–135-ös légi utántöltő repülőgép sérült meg vagy semmisült meg. A veszteséglistán támadó drónok is szerepelnek.

Több mint fél év telt el azóta, hogy Amerika és Izrael február utolsó napjaiban megtámadták Iránt, és a háborúnak eddig csak vesztese van. A 444 is sokat írt arról, hogy Amerika nemcsak egy vietnámi léptékű katasztrófába lavírozta magát, hanem egyúttal olyan szintre merítette le hadászati készleteit is, hogy nagyon nehezen tudna hatékonyan reagálni, ha egy ellensége a világon máshol újabb frontot emelne ellene. Például valahol Kína környékén. Szeptember elején viszont már az is egyértelmű, hogy a háború hatására nemcsak Amerika, hanem Irán pozíciói is gyengülnek. A Hormuzi-szoros lezárása, ami sokáig Teherán csodafegyverének tűnt, egyre kevésbé alkalmas Washington és közel-keleti partnereinek zsarolására, sakkban tartására. (MTI, CBS News)