2,4 százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány
Miután Magyar Péter hétfőn a parlamentben egy maratoni hosszúságú, több mint kétórás napirend előtti felszólalásban váratlan részletességgel ismertette a 2027-es költségvetést, kedden a Kossuth Rádióba is bement, hogy elmondja, a kormány 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 77,2 százalékos államadóssággal számol jövőre. Elmondta, hogy 2030-ig egy középtávú pályát rajzoltak, ami alapján addigra 3 százalék feletti gazdasági növekedést szeretnének elérni.
Magyar a Felkelő című műsorban azt mondta, 2030-ra 2,8 százalékra kell csökkenteni a költségvetési hiányt. Beszélt arról is, hogy a családi pótlék megduplázását és a több szektorban belengetett két számjegyű béremelést annak köszönhetően tudják végrehajtani, hogy az állam önmagán spórol, „méghozzá talán soha nem látott mértékben”.
Elmondta, hogy felülvizsgáltak rengeteg szerződést, több száz milliárd forint értékben: „Felesleges kiadásokat, felesleges megrendeléseket sikerült leállítanunk és ebben még bőven van tér.” Egyben közölte azt is a közmédiában, hogy a közmédiának is „jelentősen csökkenni fog a költségvetése”.
A GDP-t nézve a kormány sokkal pesszimistább a jegybanknál, ők ugyanis 2,9 százalékos növekedést mondtak 2027-re, inflációra pedig 3,1-et, de ez a szám nagyjából megegyezik.
A Tisza költségvetése szakít a haveri kapitalizmussal, a felszabaduló ezermilliárdokból új társadalmi alkut kötnek
Magyar Péter konkrét intézkedéscunamit jelentett be hétfőn a parlamentben, ezek alapján a kormány nem kisebb államot akar, hanem másként működőt. A hamarosan nyilvánosságra kerülő dokumentum az átcsoportosítás és a paradigmaváltás költségvetése is lesz, nemcsak az igazságosságé és a fejlődésé.
Adóátalakítás, béremelések, magán spóroló állam – a Fidesz kivételezettjeire szabott ország helyett egy igazságosabb országot ígér Magyar Péter az új költségvetéssel
Maratoni ismertetőjében a miniszterelnök beszélt arról, mit tartanak meg, mit nem, mit dupláznak, mit vezetnek be, meg arról is, hogy a szociális, oktatási és egészségügyi ágazat is kap pénzt, pedig egyes közgazdászok szerint ilyen költségvetés mellett ez nem jó ötlet. A hiány 4,9 százalék lesz.
