„Az Alaptörvény és az országgyűlési törvény szerinti kötelezettség a parlamenti vizsgálóbizottság előtti megjelenés, a nyilatkozattétel, mely az előzetes letartóztatásban lévő személyre is kötelező érvényű. Vagyis a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése, illetve annak hatálya alatt álló személy, jelen esetben Matolcsy György sem mentesül a megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettség alól” – mondta a 444 kérdésére dr. Petrik Herold Erik ügyvéd.

A jogi szakértőt azután kerestük meg, hogy Csőszi Attila, az MNB-botránnyal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság tiszás elnöke az elmúlt héten többször megerősítette: az eredetileg tervezett november 5-i időpontban, vagyis jövő csütörtökön meg akarják tartani a bizottságban Matolcsy meghallgatását. Már a múlt héten, a volt jegybankelnök őrizetbe vételekor arról beszélt: a bizottság fenntartja, hogy meg kell hallgatni Matolcsyt aznap, amikorra beidézték.

Noha azóta már le is tartóztatták a volt jegybankelnököt, Csőszi néhány nappal később a Kossuth rádió Felkelő című műsorában megismételte: az illetékesekkel egyeztetnek, de arra számítanak, és szeretnék is, hogy Matolcsy György – aki még az őrizetbe vétele előtt átvette a bizottság idézését és jelezte is a megjelenési szándékát – elmenjen a vizsgálóbizottság ülésére, hiszen számtalan kérdésük van hozzá. Csőszi azt is mondta, hogy a bizottság munkája nem vált okafogyottá a múlt heti ügyészségi akciókkal, ugyanis olyan összetett cégháló alakult ki a jegybanki alapítványok körül, és olyan sok haszonhúzó lehetett ebben a történetben, hogy abban Matolcsy csak az egyik szereplő, még ha az egyik legfontosabb is.

A lapunk által megkérdezett jogász szerint „nyilván a meghallgatás időpontjával kapcsolatban egyeztetnie szükséges a vizsgálóbizottság elnökének a Központi Nyomozó Főügyészséggel, illetőleg a büntetés-végrehajtással, de ez csupán technikai jellegű kérdés”. Arra a felvetésünkre, hogy lehetséges-e a bíróságok gyakorlatában a covid óta időnként alkalmazott távmeghallgatás, Petrik Herold Erik leszögezte: „az idézettnek személyesen kell jelennie a parlamenti vizsgálóbizottság előtt”. Aki erre lehetőséget kap a bizottságtól, az írásban is benyújthatja a vallomását, „azonban a telekommunikációs eszközön történő meghallgatás nem opció, főszabály szerint az idézett személyes megjelenésre kötelezett”.

Ez tehát azt valószínűsíti, hogy a letartóztatott Matolcsy Györgyöt a jövő héten előállítják majd a parlamenti vizsgálóbizottságban. Ott megtagadhatja a választ „minden olyan kérdésre vonatkozóan, ahol önmagát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná”. Amiről beszél, arról viszont őszintén kell beszélnie, ugyanis ha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt hamis vallomást tesz, „úgy a vizsgálóbizottság bármely tagja, elnöke, vagy bármely magyar állampolgár büntetőfeljelentést tehet hamis tanúzás miatt” – mondta Petrik Herold Erik.

A vizsgálóbizottság augusztusban kezdte a működését, Csőszi Attila már akkor beszélt arról, hogy Matolcsy Györgyöt és Matolcsy Ádámot is tervezik meghallgatni. A testület legutóbb október 1-jén tartott meghallgatást, akkor az „elvesztette közvagyonjellegét”-törvényt benyújtó Bánki Eriket és a törvényt elfogadó akkor kormánypárti frakciószövetséget vezető, a jogszabály mellett hosszasan érvelő Kósa Lajost hallgatták meg. Lényegében mindketten azt állították, hogy semmiről nem tudnak semmit, ahogyan az a bizottsági ülésről készült cikkünkből is kiderül: Bánki Erik: Fogalmam sincs. Kósa Lajos: Nem teljesen világos