Ismét nemzetközi kitekintéssel jelentkezett a volt magyar miniszterelnök, aki alapvetően mindig is szerette nagyobb kontextusban értelmezni az eseményeket.

Most éppen a lengyel alkotmánybírósági válság ihlette meg a benne rejlő külpolitikai elemzőt, úgyhogy egy viszonylag tömör, de mindenképpen jellegzetes értelmezéssel jelentkezett:

„Varsóban a lengyel nép fellázadt a Brüsszelből támogatott, Tusk vezette baloldali önkény ellen. A szabadság nem tűri az önkényt. Vigyázó szemetek Varsóra vessétek!”

Valójában ennél azért összetettebb oka van annak, ami jelenleg épp Varsóban zajlik: Lengyelország történetének egyik legsúlyosabb alkotmányos és politikai válságát láthatjuk. Donald Tusk miniszterelnök kormánya igyekszik lebontani az előző, Jog és Igazságosság (PiS) párti kormányzat által kiépített igazságügyi rendszert.

A PiS 2015-ben került kormányra, és rövid időn belül megkezdte az alkotmánybírák kinevezését annak érdekében, hogy többséget szerezzen a testületben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága is kimondta, hogy a PiS által megszerzett többség három bírót szabálytalanul választott meg, ők ugyanis olyan pozíciókra kerültek, amelyeket az előző parlament már jogszerűen betöltött. Az európai bíróságok arra a következtetésre jutottak, hogy a lengyel Alkotmánybíróság többé nem tekinthető független és pártatlan bíróságnak. Tusk kormánya ezekre az ítéletekre hivatkozva leállította az alkotmánybírósági határozatok hivatalos közzétételét.

Csakhogy Tusk nem tudta visszafordítani a PiS-kormány idején végrehajtott változtatásokat, jelentős részben azért, mert Nawrocki és elődje, a szintén PiS-támogatással hivatalba került Andrzej Duda államfői vétóval akadályozta ezt meg. Nawrocki emellett nem hajlandó aláírni annak az öt alkotmánybírónak a kinevezését sem, akiket a parlament március óta választott meg. Az elnök szerint kinevezésük eljárási hibákkal terhelt.

Az alkotmánybíróság körüli vita azután élesedett, hogy pénteken Anna Korwin-Piotrowska, a parlament által márciusban megválasztott, de az államfő által eddig ki nem nevezett alkotmánybíró közölte: ideiglenesen átvette a testület irányítását és felfüggesztette tisztségéből az alkotmánybíróság elnökét, Bogdan Swieczkowskit, valamint helyettesét, Bartlomiej Sochanskit.

A lengyel ügyészség vádat kíván emelni Święczkowski ellen, többek között azért, mert a PiS-kormány idején állítólag jogellenesen másolt le anyagokat egy jelenleg kormánypárti képviselő, Roman Giertych ellen Pegasus kémszoftverrel folytatott megfigyelés dokumentációjából. A további vádak között szerepel az alkotmánybírósági tanácsok összetételének manipulálása, valamint annak megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság egyes bírái részt vehessenek az ítélkezésben, miután Nawrocki megtagadta tőlük a bírói eskü letételét (lásd Anna Korwin-Piotrowska esetét).

Viszont ahhoz, hogy egy ilyen indítványt egyáltalán elő lehessen terjeszteni, az Alkotmánybíróság teljes ülésén legalább tíz bírónak kellene megjelennie – ez a határozatképesség feltétele. A jelenlegi kormány által megválasztott bírák száma viszont mindössze nyolc.

Tusk Alkotmánybírósággal kapcsolatos intézkedéseit bírálatok is érték, mivel szeptemberben Maciej Berek személyében olyan politikust jelölt alkotmánybírónak, aki jogász, és korábban Tusk kormányában miniszteri tisztséget töltött be.

A feszültség immár varsó utcáin is látható, szombaton az Alkotmánybíróság épülete előtt a tüntetők rohamrendőrökkel csaptak össze.

Ehhez képest Orbán Viktor elemzése így néz ki teljes egészében:

A volt miniszterelnök egyébként a minap épp a múlt hétvégi választásokon megbukott Aleksandar Vučić szerb elnökkel pózolt, mint két jó barát, úgy ölelgették azzal a végszóval:

„Még visszatérünk.”