„Én nem ástam el sehova semmit, már a feltételezés is abszurd” – Unger Anna reagált a 6,5 milliárd körüli konteókra

PÉNZ

„Én nem ástam el sehova semmit” – jelentette ki Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnöke hétfő reggel a Kossuth Rádióban. A hivatal vezetője a vasárnapi RTL-es szereplése után azokra a képtelennél képtelenebb vádakra volt kénytelen reagálni, amelyek az erdőben, raktárban, madáretetőben és széfekben megtalált 6,5 milliárd forint körül terjednek. A pénz előkerülése óta ugyanis mindenféle találgatások és ellenőrizetlen állítások kaptak szárnyra, amelyeket nem kis mértékben fideszes politikusok és véleményformálók gerjesztenek.

Unger Anna.
Fotó: Bankó Gábor/444

A műsorvezető, Benyó Rita az interjúban arról kérdezte Ungert, hogyan kezeli a hivatal a történtek körül kialakult bizalmatlanságot. Mint mondta, a közösségi médiában már olyan elméletek is terjednek, amelyek szerint maga Unger ásta el, majd találta meg a milliárdokat. A találgatásokat mesterséges intelligenciával készített képek és videók is kísérik, a nyomozás pedig egyre inkább politikai viták tárgyává vált.

Unger szerint a hivatalnak ilyen helyzetben egyetlen dolga van: következetesen ragaszkodni a tényekhez. „Azt tudjuk egyértelműen mondani, ami tény, és minden más, ami vélelem vagy feltételezés, azt mi visszautasítjuk” – fogalmazott. Különösen abszurdnak nevezte azt a feltételezést, hogy a pénzt az NVVH vagy más állami szerv munkatársai ásták volna el.

A hivatal elnöke azt az interneten terjedő állítást is visszautasította, hogy a megtalált bankjegyek valójában játékpénzek lennének. Mint mondta, a Magyar Államkincstárban hosszú ideig dolgoztak az összeg megszámolásán. Szerinte elképzelhetetlen, hogy bármelyik állami szerv hamis vagy játékpénzt próbálna hatósági letétbe helyezni anélkül, hogy annak következménye lenne. Ha ilyesmi történne, a kincstár minden bizonnyal megtenné a szükséges lépéseket, de ebben az ügyben semmi ilyen nem történt.

Unger szerint ezek az összeesküvés-elméletek főleg azt mutatják, milyen mélyre süllyedt Magyarországon az állami intézményekbe vetett bizalom. Úgy látja, a hivatal ezen csak úgy tud változtatni, ha kizárólag ellenőrizhető tényeket közöl, és következetesen kiáll azok mellett.

A pénz eredetéről azonban továbbra is keveset árult el. Unger szerint a nyomozók a Sesztákhoz és társaihoz köthető büntetőeljárásban jutottak azokhoz az információkhoz és bizonyítékokhoz, amelyek alapján megtalálták a milliárdokat.

„Tehát az ügyön belül maradva találtuk meg a pénzt. Ez köti ide ezt a pénzösszeget”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak a kutatások tényéről, a megtalált összegről és annak lefoglalásáról tudnak beszámolni. A pénz tulajdonosáról és a várható további kihallgatásokról nem adott tájékoztatást, mert ezek az információk veszélyeztethetik a nyomozást.

Unger azt is elmagyarázta, mi történt a megtalált bankjegyekkel, és miért volt már hetekkel a lefoglalás előtt bűnügyi letéti számlája a hivatalnak. Utóbbit már az NVVH létrehozásakor meg kellett nyitni, hiszen egy vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó, nyomozati jogkörrel rendelkező szervezetnél eleve számítani lehet lefoglalásokra.

A lefoglalt forint-, euró- és dollárbankjegyek jelenleg a Magyar Államkincstárban vannak, ahol címletenként megszámolták és jegyzőkönyvbe vették őket. A műsorvezető külön rákérdezett arra is, hogy az egyes bankjegyek sorszámát is rögzítették-e, amire Unger igennel válaszolt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a pénz bizonyító erejét nem elsősorban a rajta található nyomok adják. „Ez a pénz nem úgy bűnjel, mint egy véres kés” – fogalmazott. Mint mondta, egy bankjegy rengeteg ember kezén átmehet, így önmagában az, hogy ki fogta meg, nem bizonyít korrupciót. A hivatalnak a bíróság előtt kell majd igazolnia, hogyan kapcsolódik a lefoglalt összeg a feltételezett bűncselekményhez. A pénz addig a kincstárban marad, amíg jogerős ítélet nem rendelkezik róla.

A rengeteg hamis és félrevezető információ közül az egyik: nem, ez a felvétel nem egy ausztrál rendőrségi anyagból származik. Mindenki megbizonyosodhat efelől, aki nem rest elvégezni egy fordított képkeresést.
Forrás: Facebook

A műsorvezető Navracsics Tibor és Tuzson Bence korábbi fideszes igazságügyi miniszterek bírálataival is szembesítette Ungert. Navracsics szerint a hivatalnak bizonyítania kell, hogy a megtalált pénz valóban Sesztákhoz köthető, Tuzson pedig meseszerűnek nevezte a történetet, és a pénz kincstári letétbe helyezésének jogszerűségét is megkérdőjelezte. Unger erre úgy reagált, hogy két jogászként pontosan tudhatják: a bizonyítás a bíróságra tartozik, a pénz letétbe helyezése pedig a jogszabályoknak megfelelően történt. Unger szerint két jogászként pontosan tudhatják, hogy a bizonyítás a bíróságra tartozik, a letétbe helyezés pedig a jogszabályoknak megfelelően történt.

„Én örülök, hogy ma Magyarországon állami szervek a jogszabályokat betartva működnek. Lehet, hogy az egyeseknek újdonság”

– szúrt oda a volt minisztereknek.

Az interjúban Orbán Áron ügye is előkerült. Unger elmondta, hogy Orbán Viktor testvérével szemben az NVVH továbbra is hivatali vesztegetés gyanújával nyomoz, míg a múlt heti előállítása és letartóztatása egy másik, embercsempészettel kapcsolatos eljáráshoz kötődik. Arra a kérdésre, hogy a volt miniszterelnök állításának megfelelően a Seszták- és az Orbán Áron-ügy célja valójában Orbán Viktor elérése lenne-e, Unger azt válaszolta: „A célja az, hogy feltárjuk, hogy hova tűnt Magyarországról az a hatalmas mennyiségű közvagyon, ami az elmúlt 16–20 évben eltűnt, és ezt visszaszerezzük a köznek.”

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal eközben még mindig épül. A tervezett 150–160 munkatársból jelenleg nagyjából ötvenen dolgoznak a szervezetnél, és a végleges irodák kialakítása is folyamatban van. Unger szerint további ügyeket is vizsgálnak, ezekről azonban egyelőre nem beszélhet. Azt viszont elárulta, hogy kedden az NVVH csapata az új legfőbb ügyésszel, Fejes Péterrel egyeztet.

Kapcsolódó cikkek