Magyar Péter miniszterelnök szerdán este egy mondatban jelentett be egy 23 ezer milliárd forint közpénzt érintő döntést a Facebookon:
„Döntött a kormány: megszüntetjük a 35 éves, 23 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót. Visszavesszük Mészáros Lőrinctől és Szíjj Lászlótól az autópályák üzemeltetését.”
A döntés óriási jelentőségű, de nem meglepetés. Magyar Péter mininiszterelnök másfél hónapja, október 7-én közölte egy Facebook-posztban, hogy
„Gyorsan változnak a dolgok. Néhány hete még azt hallhattuk, hogy mindörökké…Mostanra pedig kiderült, hogy a Mészáros-Szíjj tandem elfogadja a kormány döntését, és kész megszüntetni a 35 éves, 23 ezer milliárdos autópálya-koncessziót”.
2022. május 6-án jelentették be, hogy egy 7 magántőkealap alkotta konzorcium nyerte meg a koncessziós tendert 1237 kilométernyi úthálózat - a magyar autópályák durván kétharmada - kezelésére 35 éven át, 2057-ig. Ezek az alapok mind vagy Mészáros Lőrinc, vagy a Szíjjártó Péter yachtoztatása miatt is ismert Szijj László érdekeltségei voltak. A győztesek hozták létre a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nevű koncessziós céget. A cégben a bedobott pénz arányában 10,5 százaléka van Mészáros Lőrincnek, 50 százaléka Szíjj Lászlónak, 39,5 százaléka pedig a finanszírozást összedobó banki befektetőknek. A szerződést azóta 3 alkalommal módosították, 2023-ban kétszer is, majd 2025-ben újra, Vitézy Dávid miniszter szerint minden alkalommal úgy, hogy az még tovább csökkentette a koncessziós cég kockázatait, és az üzletet még kedvezőtlenebbé tette az állam szempontjából.
Koncessziós úthálózat kezelés sok helyen létezik, a Fidesz azonban furcsa, sosem látott hibrid megoldást alkalmazott: a koncessziós cég mindenféle típusú, vagyis bővítésre nem szoruló és bővítendő útszakaszokat is megkapott úgy, hogy ő nem fizetett semmit, az állam viszont azonnal elkezdte fizetni a szédítően magasan megszabott úgynevezett rendelkezésre állási díjakat. A magáncég távlatilag vállalt ugyan bővítéseket és új szakaszok építését, de a valóságban a szerződés aláírása óta alig fejlesztettek, az állam mégis ezermilliárd forint nagyságrendű közpénzt utalt át már nekik.
Az is egyedi ebben a konstrukcióban, hogy a koncessziós cég lényegében nem vállalt semmiféle üzleti-pénzügyi kockázatot, pedig az egésznek éppen ez lenne a lényege. A fix rendelkezésre állási díj miatt nekik igazából teljesen mindegy, hogy hányan használják az általuk kezelt utakat.
Az ilyen konstrukciók egyik lényege az, hogy az államnak ne kelljen nagy összegeket kifizetnie a szerződéses időszak elején. Pont ellenkezőleg: a magáncég azt adja a buliba, hogy ő kockáztatja a saját pénzét, hiteleket vesz fel, és ebből olyan dolgokat valósít meg, amikre az állam képtelen lenne. Itt a jelek szerint szó sem volt ilyesmiről. Amióta a szerződést aláírták, a gyakorlatban a magyar állam finanszírozta Mészáros Lőrincéket, nem pedig fordítva, ami a normális ügymenet lett volna.Az új rendszer 2022. szeptember 1-én indult el, és 2025 december 31-ig Mészárosék 760 milliárd forint árbevételhez jutottak a költségvetésből. Ebből 95,8 milliárd forint nyeresége származott az oligarcháknak, amiből 47,5 milliárd forintot osztalékként ki is vettek a G7 korábbi cikke szerint. És ez csak magának a koncessziós cégnek, az MKIF Zrt.-nek a nyeresége volt. Mészáros és Szijj zsebébe a valóságban ennél sokkal több pénz vándorolhatott ebben az időszakban, a kezelt utak tényleges felújítását végző alvállalkozó cégek ugyanis szintén e két oligarcha tulajdonában vannak, így az MKIF-ből megfelelő árazással további súlyos milliárdokat pumpálhattak ezeken keresztül Mészárosék zsebébe.
A kifizetések 2026-ban a kormányváltás után is folytatódtak, hiszen a szerződés érvényben van. Vitézy Dávid szerint 2026 augusztusáig összesen nettó 870 milliárd forintot utaltak el az MKIF-nek, ami bruttóban 1104,9 milliárd forint.
A talán legelgondolkodtatóbb tény az, hogy a mérlegadatok alapján a koncessziós társaság alapítói, vagyis Mészárosék 2022-ben indításként összesen olyan 45 milliárd forintot tettek bele a vállalkozásba kápéban, és ehhez képest 2025 végéig, vagyis 3 év és 4 hónap alatt ennél 2,5 milliárddal többet vettek ki a cégből osztalék címénúgy, hogy ez csak a nyereségük kábé fele volt, mert a másik felét bent hagyták a cégben. Vagyis nem nagy túlzás azt mondani, hogy a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. alapítói szinte nulla kockázattal kötöttek olyan üzletet, hogy a 35 éves futamidőnek már a második évében a pénzüknél voltak, sőt szédítő mértékű nyereségük is keletkezett úgy, hogy ők ezen felül semmit sem fektettek be vagy kockáztattak. Ebben az időszakban ugyanis - a koncesszió logikáját felrúgva - nem építettek egy méternyi új utat sem, és az M1-es bővítésébe is épp csak belekezdtek.