Barna Zsolt azt mondta, nem érti, „miért kellene egy politikai változásnak megváltoztatnia a helyzetünket”.
A koreaiak mindenkit meggyőztek, hogy magyar állami pénz nélkül nem bővítettek volna Európában.
Közleményt adtak ki, amiben a Mészáros Csoportot „legnagyobb privát versenypiaci munkáltatójaként” nevezik meg, ami „Magyarország GDP-jének jelentős százalékát adja, így elkötelezett a stabil és kiszámítható munkakörnyezet fenntartása és a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt stratégiai célok megvalósítása, valamint a magyar gazdaság fejlődése mellett”.
Mindenki minél jobb helyzetet akar a maga számára teremteni, és ez nemcsak Oroszország és a Mol miatt van így.
Vajon mi lesz velük?
Azt tanácsolták, hogy kérjük ki a papírokat, amiket aztán nem adtak oda. A Budapest–Belgrád gigaprojektről van szó, amelyhez Orbán Viktor apja szállította a követ.
Az EU stratégiai nyersanyagként tartja számon az alumíniumot, de az elérhető készletek olyan mértékben szűkülnek, hogy egyes termékek gyártása átmenetileg leállhat.
A leköszönő Orbán-kormány egyik utolsó rendelete szerint az adó mértéke július 1-től az adóalap 0 százaléka lesz a tervezett 7,5 százalék helyett.
A cégnek 30 napja van, hogy erről nyilatkozzon. Ha nem tesz eleget az ítéletnek, akár 10 millió forintra is bírságolhatják.
Egy év eleji megállapodás szerint az oroszoktól a Mol venné meg a NIS olajvállalatot. Kérdés, hogy az Orbán-kormány bukása után Moszkva a magyar cégnek akarja-e eladni. A Mol szerint az egyeztetések jelenleg is zajlanak.
A volt jegybankelnök arra nem reagált, hogy elődjének az MNB zsarolása miatt kellett megválnia a bécsi Erste Bankban betöltött felügyelőbizottsági tagságától.