Egy 25 országra kiterjedő felmérés készült a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hozzáállásról.
Egy nemzetközi jelentés szerint a Föld elérte az első, üvegházgáz-kibocsátáshoz köthető katasztrofális fordulópontot: a meleg vízi korallzátonyok tömeges pusztulásnak indultak.
Az első ember a világon, akibe egy disznó genetikailag módosított máját ültették, 171 napig élt a műtét után az állati szervvel. A máj képes volt ellátni alapvető funkciókat az emberi testben, de súlyos szövődmények is jelentkeztek, amelyek a beteg halálához vezettek.
A Lemmon október második felében, majd november elején lehet megfigyelhető szabad szemmel, ha szerencsénk van.
A technika azonban még jelentős finomításra szorul, mielőtt egy meddőségi klinika alkalmazni tudná.
Milyen hatással van Schmidt Mária múzeuma egy olyan nézőre, aki meg sem született, amikor a múzeumot megnyitották, és életében most jár ott először?
A világ vezető egyetemeiről érkező kutatócsoportokkal indul 10 éven át tartó, 85 millió dolláros költségvetésű kutatás, hogy új dolgokat tudjunk meg arról, agyunk hogyan működik együtt a minket körülvevő környezettel. Interjú a konzorciumot vezető Lengyel Mátéval, a CEU Kognitív Tudományi Tanszékének professzorával.
Újabb fejezet a kormány MTA elleni kampányában.
A kísérletben 24 marhát fertőztek meg a vírussal, köztük 18 olyat, ami megkapta az új mRNS-vakcina két adagját, és a beoltott állatok egyikén sem jelentkeztek a betegség tünetei, ráadásul sokkal kevésbé voltak fertőzők, mint az oltatlan társaik.
A technika kész van, és még csak az eddigi fogyasztásunkról sem kell lemondanunk, elég meggyőzni a politikusokat. Hőségriadós interjú Bart István klímaszakértővel.
A diszkrét matematika legbefolyásosabb elméletalkotója, az MTA egykori elnöke Barcelonában veheti át a díjat.
Értesüléseik szerint jogellenesen kívánják bejegyeztetni az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapító okiratának módosítását.
Lentner Csaba az MTA legnagyobb kritikusa Schmidt Mária mellett, de a személyes sértettségből indult ügynek komoly következményei lehetnek a magyar tudományos életre.
Harvardi kutatók genetikai bizonyítékokat találtak arra, hogy az uráli nyelvek beszélőinek ősei kb. 4500 évvel ezelőtt Északkelet-Szibériában, a mai Jakutföldön éltek, jóval keletebbre, mint korábban gondolták. Mára genetikailag teljesen elvesztettük a jakutföldi örökséget, de a honfoglalók őseinkben még megvolt.
Délután egy óra után indulnak csak vissza a Földre az Axiom-4 küldetés űrhajósai.