Egyik oldalon egy klán áll, aminek jóvoltából soha nem látott mennyiségű pénz tűnt el a nemzet bankjából. A másik oldalon pedig a megmaradt szabad sajtó, amely éveken keresztül, kitartó munkával igyekezett megóvni a közöset.

Az autokráciák Thaiföldtől Törökországig nem technofasizmusra, hanem saját gonosz törvényeikre épülnek. A „gyermekvédelmi” és „kábítószer-ellenes” alkotmánymódosítás nemcsak a gyülekezési törvényt írhatja felül, hanem mindent. De leginkább a demokráciát. És már el is kezdték alkalmazni.

Ha megszédülsz a Zrt.-ktől, nem érted, mi ez a sok Pallas Athénézás, és fogalmad sincs, mi az a magántőkealap, akkor neked szól ez az összefoglaló az elmúlt évtizedek egyik legpofátlanabb közpénzkiszervezéséről.

Az igazán súlyos kérdés, hogy a poloskabeszédből mi következik. Aminek az előkészítése folyik, az nagyon-nagyon kemény: az a választási autokrácia diktatúrába fordításának putyini irányvonala.

Az állampolgároknak nem azt kell megmondani, hogy mikor és hogyan ne tiltakozzanak, épp arra kéne bátorítani őket, hogy merjenek kiállni magukért. Amikor Magyar Péter lekicsinyli a még egyelőre rendelkezésünkre álló eszközöket, sőt, egyenesen óellenzékinek titulálja azokat, pont az állampolgárok önbecsülését sérti meg.

Három éve még támogatta a magyar kormány Ukrajna európai integrációját, ám ez azóta el van felejtve. Hiába lehetne tét nélkül jófejkedni, Orbán Viktor ez ügyben is a háborút választotta. Tisztán belpolitikai okokból.

Egy olyan országban, amelynek polgárai nem egyformán gyakorolhatják a szabad gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való alapvető emberi jogot, egyikünk sem lehet szabad.

Kösz, Orbán!!

A kormány egyre többször bizonyítja: nemhogy a liberalizmust, a joguralmat és a demokráciát, de a legalapvetőbb emberi minimumot sem tiszteli. Mégsem érdemes rettegnünk attól, hogy elkezdenek öldökölni.

1848 március 15-én a sajtószabadságot írták a 12 pont első helyére. Ma az alig tucatnyi megmaradt, nehéz körülmények között dolgozó médiacéget fenyegetik. Ki fogja nyakon csípni a magángépezőket, jachtozókat, mutyizókat, seftelőket?

Egyszerű kérdést tesz fel a miniszterelnök Ukrajna uniós csatlakozásáról, de nem tudsz úgy válaszolni, hogy ne pokoli legyen a végeredmény.

Amerikát a világ jelentős része évtizedek óta a lábad alól a földet is kilopó, az unokáidat drónokkal vagy valami helyi milícia segítségével miszlikbe aprító agresszor nagyhatalomnak látja. Ezekben az évtizedekben Kelet-Európában a világ csendőre inkább hasznos volt. De ennek vége.

Idehaza a legbrezsnyevibb értelemben vett pangás, a nemzetközi térben magabiztos diadalmenet. Az ellenzéki közönség már tényként kezeli a kormányváltást, pedig az orbáni hatalom nagyon stabil. Ellenségképet gyárt, és lépdel tovább a putyini úton.

Egy olyan hosszan tartó rendszer után, mint a fideszes autokrácia, lehetetlen teljesen tiszta lappal kezdeni. A kérdés viszont így is felmerül: hány Ruszin-Szendi Romuluszt vesz be az ellenzéki gyomor?

A Fidesz frakcióülésének egyik fő témája volt a „a Soros-birodalom kiszorításához szükséges jogalkotási feladatok” kijelölése. Sajtóhírek szerint itt a miniszterelnök arra szólított fel, hogy ki kell tiltani ezeket a szervezeteket Magyarországról. De kik is lehetnek ezek, és mi a bűnük a kormány szerint? Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatójának írása.