És még csak nem is Petőfi Sándor versének kéziratáért.

Szilágyi Ákos az utolsó politikus költő a posztpolitikus, poszttrúsz, posztdemokratikus világban. Hihetetlen, de mintha ő írná Orbán kottáját. Paródiái bármikor valósággá válhatnak. Illetve... talán a valóság maga paródia. Vagy fordítva.

A Raya és az utolsó sárkány, de még a köztévé déli híradója is népszerűbb volt.

A Hősök terén olyanok is magyar zászlót lengettek, akik korábban nem tették volna ezt politikai rendezvényen.

A Munkásőrség Emléktársaság a 112 éve született Kádár János sírjánál emlékezett meg az egykori nemzetvezetőről. „Orbán Viktor ígérget, az Úristennel beszélget.”

Lectori salutem! Köszöntjük a költészet napját.

Hanem az, amikor elkezdődik a Partizán élő adása.

Magyar Péter sokaknak új reményt jelent, de voltak olyanok is, akik úgy érzik, már az ördöggel is szövetkeznének, hogy leváltsák Orbán Viktort. Úgy tűnik a közös pont az elvesztett hit az állami intézményekben.

A fikcióval önmagában nincs baj, azzal már igen, ha nem értik, miről szólt a reformkor és 1848/49. Miért Petőfi lett a legunalmasabb figura, hogy hamisítják meg március 15-ét, miben más ez, mint Rákosi kurzusfilmje? Interjú Katona Csaba történésszel és Vaderna Gábor irodalomtörténésszel a Petőfi-kultuszról, valóságról, fikcióról és Rákay 6 milliárdos mozijáról.

A Petőfi-film 2024 eddigi második legnagyobb bevételét hozta itthon, csak a Dűne 2 előzte meg az első hétvégén.

Megrázó és könnyfakasztó visszajelzések.

A baráti kritika szerint Rákosiék és Orbánék szuperprodukciójában is egy dolgot csesztek csak el: Petőfit magát.

Semmi köze a történelmi valósághoz a valaha volt legdrágább Fidesz-filmnek, a Rákay Philip-féle, a 48-as forradalomról szóló Most vagy sohának. Sőt direkte meg is hamisítja azt. De ettől még, vagyis pont emiatt baromi jól el lehet rajta szórakozni.

Hiszen ők is hazafias kötelességből forgatták le.

Elege van abból, hogy a filmek jelentős része görbe tükröt állít a magyarok elé, a rendszerváltás utáni filmek 70 százalékát ki lehetne dobni.