Minden a fiatal nők és anyák körül forog. Bárhová nézünk az újságos polcokon, mindenhonnan fiatal, csinos, vékony nők néznek vissza ránk. A szexi nők az érdekesek, ők a vonzóak. Csodadiéta meg narancsbőr elleni kezelés kell neked, ha már utcán viselhető photoshop nincs a piacon. A Nő legyen feszes, legyen fitt, legyen ránctalan. Amikor a kor előrehaladtával aztán már a MILF kategóriából is végleg kiöregszünk, legfeljebb a vagány nagyi címre pályázhatunk (függetlenül a ténytől, hogy van-e unokánk).

Nemrég arról írtunk, ma Magyarországon nem feltétlenül szokás tudatosan felkészülni a kisbaba érkezése utáni időre. Babaholmik beszerzése, csecsemőellátási alapok megtudakolása - ez minden. Aztán történjen, aminek történnie kell, az életünk középpontjában ettől kezdve a gyermekünk áll. Érdemes azonban végiggondolni a család anyagi helyzetét, lehetőségeit, és bizony a munkába való visszatérés módját és idejét is.

Három évig gyeden/gyesen lenni. Nemzetközi viszonylatban a világon sehol máshol nincs hasonló "mérce" a jó anyasághoz, csak hazánkban. Itt viszont örökérvényűnek tűnik. Valamiért alig tudunk azokról a kutatásokról, amelyekben azt vizsgálják hogy egy átlagos kisgyereknek mennyi időt ideális otthon töltenie az (átlagos) édesanyjával, és hogy mennyi idősen érdemes rábízni másokra, majd elkezdeni közösségbe járatni. A 3 éves gyes elvitathatatlan és mindenki számára üdvözítő voltáról szőtt gondolat egyeduralkodó lett a magyar közgondolkásban, akár ideális az adott család életében ezt választani, akár más út lenne esetükben személyre szabottan a tökéletes.

Napjainkban a tömegkultúrát teljesen áthatja a szexualitás, ám annak természetes következménye lassan szégyen lett. A szex minden időben, minden helyen, minden tekintetben, minden pillanatban jó és kell, a gyerek pedig nem kívánt mellékes következmény. A család lassan kimegy a divatból. A nyugati társadalmakban egyre többen viszolygással tekintenek a gyerekvállalásra, a nagycsaládosok pedig egyre gyakrabban válnak gúnyolódás és lekezelő megjegyzések céltábláivá.

Egy ilyen hagyománytisztelő társadalomban természetes, hogy a gyerek helye az anyja mellett van, a nők átlagosan öt évet töltenek otthon a gyermekeikkel. A házimunka az asszony dolga, bár lassan-lassan a férfiak is egyre több időt töltenek fizetetlen otthoni munkával. Most már akár napi fél órát is. A férfiak gyakran azt várják el feleségüktől, hogy anyjukhoz hasonló utat járja: ha az anyjuk sokáig volt otthon velük, a nejüknek is ezt kell tennie, mert ezt tartják helyesnek és természetesnek – mondja egy kutató.

Miért és hogyan lett közügy az anyaság? Az apaság vajon miért nem lett az?