aranykonvojügy
A Legfőbb Ügyészség szerint Fürcht Pál a lemondásában tényszerűen valótlanságokat állított az ügyek politikai befolyásolásáról
A 444 cikkére Szabó Bence is reagált, Fürcht ugyanis azt írta a lemondásáról szóló dokumentumban, hogy utólag úgy látja, „Szabó Bence r. szds-nak igaza volt abban, hogy nem az ügyészségen tett feljelentést”.
Politikailag érzékeny ügyek nyomozását befolyásolták a Legfőbb Ügyészségen – írta lemondása indoklásában a volt főügyész
Fürcht Pál júniusban mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről. A 444 megszerezte a döntésének az írásos indoklását: a volt főügyész informális, azaz írásban visszakövethetetlen nyomásgyakorlásról, III/III-as módszerekről, a Tanú című filmbe illő történetről ír, elsősorban az aranykonvojügyet és a „Gundalf-ügyet” illetően.
„Ez a titkosszolgálati művelet nagyon ráéghet a Legfőbb Ügyészségre, ha nem lépünk időben”
Birtokunkba jutott egy belső ügyészségi e-mail, amit a KNYF-től küldtek az időközben lemondott legfőbb ügyésznek az aranykonvojügyről. Figyelmeztetik benne, hogy valaki egyszer közelebbről is megnézi a történetet, az ő felelőssége is napirendre kerülhet.
„A kihallgatás ideje alatt valami szörnyű ordítást hallottam kintről”, „mintha valaki fájdalmában üvöltött volna”
Lapunk megszerezte az aranykonvoj ukrán pénzszállítóinak tanúvallomásait, amelyben részletesen beszélnek arról, mi történt, miket kérdeztek tőlük, hogyan beszéltek velük a magyar hatóságok.
Két nappal a rajtaütés előtt felhívott Farkas Örs – így kezdődik Hajdu János vallomása az aranykonvojügyben
A bilincselés „vastag félreértés” volt, hogy az ukránok ne gyanúsítottak, hanem tanúk lennének, az fel sem merült – állítja Hajdu János a vallomásában, amely a 444 birtokába került. Visszaemlékezése több helyen ellentmond az akcióban részt vevő NAV-os vezetők tanúvallomásainak, a bűncselekmény elkövetését tagadja. Rengeteg tábornok, egy államtitkár, és egy ponton Pintér Sándor neve is előkerül a 24 oldalas jegyzőkönyvben.