• A választások előtt pár héttel a magyar hatóságok megállítottak két ukrán furgont, amelyek az ukrán állam pénzét szállították át az országon, szabályszerűen. Ez lett az aranykonvoj-ügy.
• A pénzt a magyar állam lefoglalta, az azt kísérő ukrán férfiakkal a hatóságok kőkeményen bántak, egyikük kórházba is került. Az ügyvédjük ezért feljelentést tett, és nyomozás is indult.
• Lapunk megszerezte a pénzszállítók tanúvallomásait, amelyben részletesen beszélnek arról, mi történt, miket kérdeztek tőlük, hogyan beszéltek velük a magyarok.
• Hogy pontosan mi történhetett a kihallgatásokon, az azért is érdekes, mert a Fidesz a kampányát nagymértékben ukránellenes propagandára építette, és arra tett utalásokat, bizonyítékok nélkül, hogy a Tiszát is ukránok pénzelik.

Oroszul kiabálnak a maszkos, gépfegyveres kommandósok a Vecsés melletti Mol-kút parkolójában. „Hol van a fegyver? Hova raktátok a fegyvereket?” – de az aszfaltra fektetett, hátrabilincselt kezű ukrán férfiaknál, akikhez a kérdés szól, nincs fegyver. Az akció irányítói ezt alig akarják elhinni. Azokban az autókban, amelyekből néhány pillanattal ezelőtt kiparancsolták a férfiakat, 27 milliárd forint értékben szállítanak dollárt, eurót és aranyat.

A földön fekvő pénzszállítók fejére maszkot tesznek, de fordítva, hogy a szövet a szemüket takarja. Ezután többeket a bilincsnél fogva megemelnek, és jó pár méterrel odébb húznak az autóktól. Leveszik róluk a golyóálló mellényt, többekről a cipőt is, átvizsgálják a ruhájukat, a zsebeiket kiforgatják, és ellenőrzik a személyazonosságukat. „Amikor levették rólam a golyóálló mellényt, akkor ráléptek a fejemre. Leguggolt mellém valaki, és a fejemre térdelt” – emlékezett vissza később az egyikük.

Az úgynevezett aranykonvojügyből az Orbán-rendszer végnapjainak legsúlyosabb diplomáciai botránya lett, a pénzszállítók jogi képviselőjének feljelentése nyomán pedig eljárás indult a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen jogellenes fogva tartás és más bűncselekmények miatt.

Az ügy a Fidesz bukása után kapott lendületet. A NAV visszaadta az ukrán banknak a lefoglalt pénzt, közben az ügyészség elkezdte kihallgatni a március 5-i eset tanúit. Június 29-én aztán meggyanúsították Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját az ukrán pénzszállítók ellen, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettével. A NAV azt is jelezte: bűncselekmény, és nem bizonyíték hiányában tervezik lezárni a pénzszállítókkal szembeni nyomozásukat.

Lapunk birtokába kerültek azok a tanúvallomások, amelyeket az ukrán pénzszállítók tettek a jogellenes fogvatartás gyanújával indult nyomozásban, ezek alapján rekonstruáljuk, hogy elmondásuk szerint mi történt az elfogásuk és a kiutasításuk között. Május 27. és július 10. között hallgattak meg őket videóhíváson keresztül.

Fontos rögzíteni, hogy bár a hamis tanúzást büntetik, senki nem köteles magára terhelő vallomást tenni, és ami elhangzik, nyilvánvalóan az ukránok szubjektív beszámolója. Ugyanakkor az ügyet NAV-os és ügyészségi belső dokumentumok, valamint két eljáró NAV-os vezető és Hajdu János tanúvallomásai alapján is részleteiben ismerjük, és ezeknek az ukránok vallomása nem mond ellent, ahogyan lényegi kérdésekben egymással is megegyeznek a visszaemlékezések.

Az elején még minden simán ment

Valamennyi vallomás ugyanott kezdődik: a Raiffeisen Bank egyik bécsi fiókjában. A bank egy erre a célra elkülönített helyiségében, kék színű zsákokba csomagolva a csapat reggel 8 és 9 között felvette a pénzt és az aranyat. Szokványos munkanapról beszélnek, minden rutinszerűen ment. A bankból a bécsi reptérre mentek, hogy felvegyék a szállítmány vámügyi dokumentációját egy erre szakosodott irodában.