betegjogok

2021. január 8.
2020. április 24.
2020. március 25.
2020. március 9.
2020. március 6.
2019. március 11.

TASZ25: Honnan indult a TASZ?

12 különböző témával foglalkozunk ma, de honnan indult Magyarország vezető emberi jogi szervezete? Hogyan jutottak oda jogászok a ‘90-es években, hogy létre kell hozni egy jogvédő szervezetet? Mi alapján dőlt el, hogy milyen témákkal foglalkozzanak az induláskor, és hogyan bővültek a témáink? Mára nagyon sok mindennel foglalkozunk, de a fő cél a kezdetek óta nem változott: az állampolgárok önrendelkezési jogának védelme, az egyenlõ bánásmód elvének betartatása és az állampolgárok jogtudatosítása.

2018. május 25.
2016. október 12.

Vak bizalom helyett tudatos bizalmat

Blogsorozatunk első és második részében azt néztük meg, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők a kötelező védőoltással kapcsolatban. Ebben a részben amellett érvelünk, hogy miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük. A poszt főbb tanulságai:A jó tájékoztatás következménye a tudatos együttműködés.A fiatalabb korosztály elvárja az ilyen orvos-beteg viszonyt.A tájékoztatási hiányosságok bizalmatlanságot szülhetnek.A tájékoztatási hiányosságok veszélyesek lehetnek.

2016. október 7.

Nincs, vagy nem elég jó tájékoztatás

Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy a kötelező védőoltással kapcsolatos tájékoztatás hiányosságai milyen negatív következményekkel járhatnak. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.Online kutatásunkból az derül ki, hogy a megkérdezettek negyede egyáltalán nem kapott tájékoztatást.Sokszor nem telik el elegendő idő a tájékoztatás és az oltás között, nincs idő feldolgozni, kérdezni.Nagyon gyakran nem személyre szabott a tájékoztatás.Sok esetben nem teljeskörű a tájékoztatás, a szövődményekről, az elmaradás kockázatáról, az ellenjavallatokról nem tájékoztatnak.Nincs jó online tájékoztató, pedig sokan tájékozódnak az internetről.

2016. október 5.

Tájékoztass - ne a félelem vezéreljen!

A kötelező védőoltás témáját hatalmas indulatok övezik. Egy hangos kisebbség vehemensen ellenzi a kötelező védőoltásokat. Mások rögtön felháborodásuknak adnak hangot, ha bárki bármilyen szempontból kritizálja a jelenlegi oltási rendszert.Blogsorozatunkban utánajárunk, hogy mennyire és hogyan tájékoztatják a betegeket ma Magyarországon a védoltásokkal kapcsolatban és megindokoljuk, hogy szerintünk miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt a TASZ által szintén 2016 májusában végzett közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.A sorozat első részében azzal foglalkozunk, hogy miért veszélyes a tájékoztatás elmaradása, vagy a nem megfelelő tájékoztatás.A tájékoztatás hiánya bizalomvesztéshez, az pedig  az oltásoktól való elforduláshoz vezethet.Esetleg olyan gyermek is megkapja az oltást, akiknek nem kellene, mert nincsen oltható állapotban, de ez nem derül ki.Sokszor nem derül fény a szövődményekre, illetve nem jelentik azokat megfelelően, ezért az oltóanyagok monitorozása is hiányos. 

2015. március 26.
2014. november 28.
2013. október 15.

Intim katasztrófák

Rengeteg szüléstörténetet olvastunk és arra jutottunk, hogy bizony a női nemi szerv épségének megőrzése a nőgyógyászok számára sokszor teljesen mellékesnek tűnik a szülés levezetése során. Reped, szakad, hát annyi baj legyen, kézzel tágítják méhszájat, henteskézzel varrják sebeket. Nem tud ülni hetekig, hónapokig, vagy évekig fájdalmas a szex, sipolya van? Annyi baj legyen! Van egy szép gyereke, örüljön neki!

2013. május 21.
2013. április 17.

Nem egy kalocsai hímzés

A hivatalos befogadóképesség másfélszeresét, nagy többségében nőt tartanak fogva a Kalocsai Fegyház és Börtönben. A szűk, leharcolt, levegőtlen és sötét zárkákban olyanok is szép számmal találhatók, akik pszichoterápiára szorulnak. Velük a börtönszemélyzet nem igazán tud mit kezdeni.

Több fogvatartott laikus számára is jól látható totálisan szedált, szinte öntudatlan, valódi kommunikációra alkalmatlan állapotban volt 2012. júliusi látogatásunk idején. Nyugtatókat az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI) vagy pszichiáter szakorvos javaslatára adnak az intézet egészségügyi részlegén dolgozó munkatársai, a gyógyszerezésre vonatkozó javaslatot azonban nincs lehetőségük felülbírálni, vagy pedig a fogvatartottat eltérő jellegű, kevésbé erős hatásokkal járó kezelésnek alávetni akkor sem, ha ez adott esetben meglátásuk szerint is indokolt lenne.

Az intézet vezetése szerint több fogvatartottat pszichiátriai állapota miatt az IMEI-ben kellene elhelyezni. Ők a személyi állomány részéről rengeteg figyelmet, munkaráfordítást igényelnek, amit a bv. intézet túlzsúfoltsága miatt is nehéz biztosítani. Emberi jogi szempontból a megfigyelők álláspontja szerint az önmagát lényegileg ellátni képtelen, kommunikálni nem tudó fogvatartottak normál börtönkörülmények közötti fogvatartása szintén nemzetközi emberi jogi normák sérelmét jelenti.

A vezetés tájékoztatása szerint a mentális és pszichoszociális problémákkal küzdő, büntetésüket töltő olyan fogvatartottakat, akik kezelése egy nyitott jellegű rezsimben nem oldható meg, a gyógyító-nevelő részlegben nem lehet elhelyezni. Ez visszásságot okoz abban az esetben, ha a fogvatartott egészségügyi állapota szükségessé tenné a gyógyító-nevelő részlegen való elhelyezést.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) szerint saját vizsgálatai nem támasztják alá a mi tapasztalatainkat. Azt azért elismeri, hogy “sajnos visszaélések – a szabályos, személyre szóló, ellenőrzött gyógyszerosztás, egyéb biztonsági intézkedések mellett is – előfordulhatnak. A jelentésben megfogalmazott állapot észlelése esetén a szükséges egészségügyi ellátásokra minden esetben intézkedés történik.”

Tapasztalaton alapuló megállapításunkat fenntartjuk: nem egyedi esetről van szó, a probléma rendszerszintű. A hazai büntetés-végrehajtás nehezen birkózik meg azzal a feladattal, amit a megnövekedett számú eltérő bánásmódot igénylő elítéltek (mentális és pszichés betegek) jogszabályoknak megfelelő, humánus elhelyezése jelent.

Ahogy a BVOP válaszából kitűnik, a kalocsai börtön problémái nem tekinthetők egyedieknek: „Az elhelyezésbeli körülmények, a zsúfoltságból adódó teher, az ország többi régi építés) börtönépületében zajló büntetés-végrehajtási munkának is a fő jellemzője. A differenciálásból adódó visszásságok (pl. mentális problémákkal küzdő fogvatartott nyitott részlegen való elhelyezési nehézsége) vagy a nyugtatószerek használatával kapcsolatos gondok miatt adódó megoldásmódok – melyek ugyan valóban felvethetik nemzetközi emberi jogi normák kérdését – csakis a büntetés-végrehajtás jellemzőit figyelembe véve, annak biztonsága szempontjából értékelhetőek, s csak ezen ismérv szem előtt tartásával hasznosíthatjuk a Magyar Helsinki Bizottság ajánlásait.” [Kiemelés tőlünk.]

A kalocsai börtönlátogatásunkról szóló teljes jelentésünket itt olvashatja.

A korábbi jelentéseinket pedig itt találja.

(A Magyar Helsinki Bizottság börtönmonitorozását az Európai Unió támogatása tette lehetővé.)

Az Európai Unió támogatásával

2012. május 10.

Ne legyen most cukorbeteg!

Júliustól negyedévente ellenőrzik majd a cukorbetegek szénhidrátfogyasztását, s aki nem tartja be az előírt diétát, az nem kaphat a korszerűbb gyógyszerből. Első ránézésre akár logikusnak is tűnhet a rendelkezés, de nem csak ésszerűtlen, hanem etikai szempontból is aggályos.

2012. április 2.

Kell-e kötelező védőoltás? És fel lehet tenni ezt a kérdést?

Az Egészségügyi Tudományos Tanács súlyos fogalmi zavarral küzd. Két okból fontos ezt a zavart eloszlatni. Egyrészt a Tanács a magyar kormányzat része, egész pontosan a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tudományos háttérintézménye, ami nem lebecsülendő dolog, ezért is finanszírozzuk a működését közpénzből. Másrészt az a fogalmi zavar, ami a Tanács elnökét, legutóbbi levele tanúsága szerint, meghökkentő lépésekre készteti, a szólás és a tudomány szabadságával áll kapcsolatban. A jogok pedig még kevésbé lebecsülendő dolgok.

2012. január 23.

Zarándoklatra kényszerülnek a HIV-vel élők

A HIV-vel élők csaknem fele nem Budapesten él, azonban az ellátásuk csak Budapesten megoldott: kontrollra, illetve a gyógyszerek felírására és kiváltására kizárólag a fővárosban van lehetőség. A TASZ 2008 óta folyamatosan próbálja elérni, hogy a budapesti HIV-ambulancia mellett hozzanak létre vidéki központokat, ahol ugyanolyan színvonalon, de a lakóhelyükhöz közelebb juthatnak ellátáshoz. Hol tart most a decentralizáció folyamata?

2011. szeptember 7.

Alig jut figyelem a betegek jogaira

20-ból 19. helyen végzett Magyarország az Európai Betegjogi Kartában foglaltak teljesülésében, derült ki az Active Citizenship Network felméréséből, amit Magyarországon a TASZ koordinált. A kutatás szempontjai ugyan nem minden esetben felelnek meg a magyar rendszer sajátosságainak, így nem mindig vonható le a megfelelő következtetés, de a hazai helyzet biztosan nem jó. Sőt. A TASZ levélben fordult az egészségügyért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz. Az Active Citizenship Network kutatást végzett 2010 őszén, melyben azt vizsgálta, hogy az uniós tagállamokban az Európai Betegjogi Kartában (doc) megfogalmazottak mennyiben teljesülnek. A kutatás módszertanának lényege, hogy az összeállított kérdőívet a kormányzati és az intézményi szereplőkön túl civil szervezetek is kitöltötték, így értékelhették a szolgáltatásokat és a szakpolitikák megvalósulását.

2010. június 18.

A megszűnő Egészségbiztosítási Felügyeletről

A múlt héten Szócska Miklós, egészségügyi államtitkár bejelentette, hogy megszüntetik az Egészségbiztosítási Felügyeletet 2010 szeptemberétől. A felügyelet a betegjogok érvényesülése szempontjából igen fontos feladatokat lát el.Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) tevékenységének egy jelentős részét az egyedi panaszok kivizsgálása jelenti. Az EBF-hez fordulhat minden biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevétel során keletkezett panaszával. A panasztétel illetékmentes, s a felügyelet rögzített határidőn belül kivizsgálja a panaszt, majd a meghozott határozatát anonimizálva nyilvánosságra hozza a honlapján. Az EBF jogosítványa e körben többek között a jogsértő magatartástól való eltiltásra, a kötelezettség teljesítésére való felhívásra terjedhet ki, illetve bírságolási joga is van. Ez a panasztételi eljárás azért garanciális a betegjogok érvényesülése szempontjából, mert olcsón és viszonylag gyorsan, az adott egészségügyi szolgáltatótól teljesen független, valódi jogosítványokkal felruházott testület jár el, s vizsgálja ki az egyedi kérelmeket.

2010. február 16.