Hajdú Péter azt ígérte, ez nem propagandainterjú lesz, aztán a Völner-ügyre mégsem kérdezett rá Varga Juditnál
március 27., 21:07
A Mentőszolgálatnál még keresik a Magyar Péter-botrány felelősét
Az Országos Mentőszolgálat általi adatkezelés szabályosságának ellenőrzése céljából vizsgálat folyik
– ezt a szűkszavú választ adta az OMSZ, miután arról érdeklődtünk, hogy hol tart az a belső vizsgálat, amit azután indítottak, hogy a Bors kormánypárti bulvárlap május elején lehozott két úgynevezett esetlapot (lényegében mentőszolgálati ellátásról szóló jegyzőkönyvet).
A bulvárlap „Magyar Péter öngyilkosságot hazudott – A Bors megszerezte az Országos Mentőszolgálat jegyzőkönyvét” címmel és alcímmel közölt cikkében kitakarták ugyan a személyes adatok nagy részét, de több adat elolvasható maradt. Így például az, hogy 2023 februárjában történt az eset, a főváros XII. kerületében lévő Kútvölgyi út 44.-be hívtak mentőt, ami akkor Magyar Péter és Varga Judit közös lakcíme volt, és hogy a beteg egy Péter keresztnevű 41 éves férfi. A dokumentum egy apró érdekessége, hogy a bejelentő nevénél Dr. [KITAKARÁS] Péter szerepel, ami fura annak fényében, hogy elvileg Varga Judit hívta a férjéhez a mentőt.
A lap meg is nevezte Magyar Pétert, és többek között arról írt, hogy a férfi az eset idején „zavart, gyógyszermérgezett” volt. Az esetről Varga Judit korábban már beszélt a Hajdu Péter bulvárműsorában adott propagandainterjúban.
Az eset hatalmas botrányt okozott. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, a Röntgen blog szerzője azt írta akkor, hogy Magyaron kívül „senki nem hozhatta volna nyilvánosságra ezen érzékeny adatokat, ez ugyanis bűncselekmény”. Kunetz szerint az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetését azonnali hatállyal el kellett volna bocsátani, hiszen az, hogy onnan „ilyen érzékeny adatok »kiszivároghatnak«, az olyan jellegű bizonytalanságot szül a társadalom egészében az Országos Mentőszolgálat adatkezelésével és egyáltalán magával az OMSZ-szal kapcsolatban, amely nem tolerálható”. A szakértő szerint nagyon súlyosan sérült a mentőszolgálat hitelessége, hiszen „hogyan lehet bárki is biztos abban, hogy a jövőben nem fog személyes- és/vagy egészségügyi adata egy kampány során, vagy egyáltalán bármikor kikerülni?”
A Mentőszolgálat akkor homályos választ adott a kérdésünkre arról, hogyan kerülhettek napvilágra ezek a jegyzőkönyvek. Azt írták, hogy „a dokumentáció a mentőellátást követően az EESZT rendszerébe kerül, ahol megfelelő jogosultság esetén a beteg, a törvényes képviselője, vagy másik, illetékes egészségügyi ellátó hozzáférhet”. A bulvárlap cikkében szereplő esetlapokat látva gyakorló mentősök viszont egyértelműen azt írták: azok nem a páciens EESZT-jéből, hanem a mentőszolgálattól kerültek ki. Később ellenőriztük, és az EESZT-ben található mentős betegellátási dokumentumok valóban másképp néznek ki, mint amiket a bulvárlap közzétett.
Azt is írták, hogy „az Országos Mentőszolgálat általi adatkezelés jelen esetre vonatkozó teljes szabályosságát vizsgálat keretében ellenőrizzük”. Arra a kérdésre, hogy a szakértő szerint bűncselekmény történt, és feljelentést tesznek-e, nem reagáltak. Most, három hét elteltével többek között arról érdeklődtünk, hogy ez a vizsgálat elkezdődött-e, és ha igen, mikor, hogy esetleg véget is ért-e már, és ha igen, milyen eredményre jutott, kinek a felelősségét állapította meg, milyen következményei lettek a vizsgálat megállapításainak. Arra is rákérdeztünk, hogy ha még nem ért véget a vizsgálat, akkor mikorra várható annak lezárása, illetve hogy kik folytatják le a vizsgálatot. Kérdéseinkre a cikk elején olvasható válasz érkezett.
Az ügyben felmerült az is, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) indítson vizsgálatot. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke viszont azt mondta, hogy nem a NAIH, hanem a nyomozóhatóság kompetenciája eldönteni, történt-e bűncselekmény a dokumentum kiszivárgásával kapcsolatban. A hivatal ezért nem indít hivatalból vizsgálatot, hanem megvárja, mire jut az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) belső vizsgálatával. Amely, mint látjuk, bő három hét elteltével sem találta meg egy elvileg zárt és naplózott informatikai rendszerben, hogy ki és mikor fért hozzá a szóban forgó dokumentumokhoz.