cannabis

2016. november 27.

Nézd, itt nő a fű, amit elszívsz!

Albánia továbbra is Európa legnagyobb marihuánatermelője, pedig a kormány 2014-ben háborút hirdetett a drog ellen. De azon kívül, hogy albán kommandósok 5 napig ostromolták a kontinens cannabisközpontját, semmi nem történt. Itt egy ország, ahol szinte mindenki a fűből él, mert nem is tudna másból.

2016. szeptember 7.
2015. november 24.
2015. november 4.
2015. június 22.
2015. május 17.
2014. június 8.
2014. január 3.
2014. január 1.
2013. október 22.

És még mindig Baja: kenderültetvényt találtak egy tanyán

Egy köztetületfelülgyelő szúrta ki, hogy az egyik bajai tanyán kender lehet. Nosza, a hatóságnak sem kellett több, mint a szélvész szálltak ki a helyszínre, ahol a gyanú - sajnos vagy nem sajnos - beigazolódott. A tanyán 77, a lakásban 26 tő leszüretelt Cannabis Indicát találtak. Hogy ez annak a rengeteg újságírónak miért nem tűnt föl, akik lent voltak a megismétlet időközin?!!!?! (MTI)

2010. december 3.

A decemberi meetup programja

Íme a decemberi program, amire akár azt is mondhatnánk, hogy rendezői változat meg karácsonyi ajándék, de nem mondjuk, legyen elég annyi, hogy memrisztorok, kannabisz, zebrahal és genomika. December 15, este 19:00, Tűzraktér tornaterem, és most már lesz pult, lehet inni is, nem csak okulni. [twitter, meetup.com ahol jelentkezel, facebook amit lájkolsz MOST]

 

Szalai Ferenc fizikus [twitter]

Emlékező áramköri elemek fizikája

Az alapvető elektronikai alkatrészek – ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor – működését jól ismerjük, szinte minden berendezést ezekből építettünk fel. Ebben az előadásban bemutatom a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit, aminek köszönhetően vannak új érdekes tulajdonságokkal (“emlékezés”) rendelkező alap áramköri elemeink (memristor). Összefoglalom fizikai tulajdonságaikat valamint, hogy mire lehet őket használni.

 

Varga Máté biológus, a Critical Biomass rendszeres szerzője [blog, facebook]

 ELTE, Biológiai Intézet, Genetika Tanszék

Halak hátán: a zebradánió dorsoventralis tengelyét kialakító gének vizsgálata

A többsejtű állatok fejlődése egyetlen, többé-kevésbé gömbszimmetrikus petesejt megtermékenyítésével indul, ám végül bonyolult háromdimenziós szervezeteket hoz létre. A legtöbb fajban a testfelépítés három tengely mentén szerveződik és ezek megjelenésének mikéntje a fejlődésbiológia nagy kérdéseinek egyike. Kihasználva a zebradánió embriók átlátszóságát, valamint gyors fejlődését, arra keresünk választ, hogy milyen gének szabályozzák a hát-hasi (szaknyelven dorsoventralis) testtengely kialakítását. Munkánkban egy olyan mutánsra támaszkodunk, amelyben alapesetben háti oldal egyáltalán nem jön létre, de bizonyos kezelések hatására teljesen normális embriókat kaphatunk. A kezelések következtében aktiválódó géneket igyekszünk jellemezni és már ismert molekuláris jelátviteli hálózatokban elhelyezni.

 

Varga Balázs biológus

 Az endogén cannabinoid rendszer

Az emberiség évezredek óta használja a cannabis-t (marihuana) rekreációs és gyógyászati célokra, a hatásaiért felelős neurotranszmissziós rendszert azonban csak az elmúlt 20 évben kezdtük megismerni.

Míg évtizedeken át általánosan elfogadott volt, hogy cannabis egyszerűen a sejtmembránok fizikai szerkezetének megváltoztatásával fejti ki hatásait, a 90-es években megtalálták specifikus agyi receptorát, és kezdetét vette a cannabinoid rendszer fordulatokban gazdag megismerése. Kiderült, hogy egy genetikailag erősen konzervált rendszerről van szó, amelynek nem egy, hanem két endogén aktivátora van, ezek ráadásul zsírsavak, receptorai pedig nem anterográd, hanem retrográd jelet továbbítanak s nem csupán a viselkedés, de egyéb élettani folyamatok szabályozásában is szerepet játszik.

A cannabis mellékhatásainak ismeretében a gyógyszeripar azonnal rávetette magát az endogén cannabinoid rendszer vizsgálatára, hiszen gátlásával számtalan betegség gyógymódját vélte megtalálni, a skizofréniától a demencián át az addikcióig, míg végül meglátta benne az elhízás elleni csodafegyvert. Aztán jött a fordulat…

 

Sebestyén Endre bioinformatikus [twitter, biopunk.hu]

 Genomok, genomprogramok, biotechnológia 2010-ben

A DNS szekvenálás segítségével az élő szervezetek sejtmagjában és egyéb sejtszerveiben meghatározható az az örökletes genetikai információ, ami a működés alapvető programját adja. A módszerek kifejlesztése a 70-es évek végén kezdődött, 2001-ben pedig befejeződött az első humán genom megszekvenálása. Azóta olyan mértékű fejlődés ment végbe amit nehéz nyomon követni vagy a hatásait felmérni. Egymás után érkeznek az újabb és újabb adattömegek, október végén már 2700 humán genom állt rendelkezésre, az 1000 Genom, 1001 Genom vagy a 10.000 Genom projekt eredményeiről nem is beszélve. Kutatási trendek, perspektívák, személyre szabott genomika, biotech cégek, kihívások és a GATTACA világképe 10 percben.