Még egy hónapja sincs, hogy a világon elsőként Uruguayban teljesen legális lett a marihuána termesztése, fogyasztása és árusítása, a szakértők szerint máris érzékelhető, hogy valami történt a térségben.

Argentína

A szomszédos Argentína például, ami régóta ellenezte a legalizációt, most először adta annak jelét, hogy akár meg is lehetne fontolni valami hasonló lépést. A kábítószer-ellenes ügynökség nemrég kinevezett feje, Juan Carlos Molina egy interjúban elismerte:

„Argentína megérdemelne egy jó vitát erről [a legalizációról]. Meg van hozzá a kapacitásunk, nem kéne lebecsülnünk magunkat.”

2009 óta, ha valaki saját célra, kisebb mennyiségben fogyaszt marihuánát, a rendőrök nem intézkedhetnek ellene. Aktivisták szerint ennek ellenére gyakran még mindig börtönbe visznek fogyasztókat.

Mexikó

Mexikóban is vannak kedvező jelek. Ősszel, nem sokkal azután, hogy Uruguay alsóháza elfogadta a legalizációt, Mexikóváros tanácsa egy olyan jogszabályt javasolt, ami gyakorlatilag marihuánatéeszeket engedélyezne. A szövetkezetben az emberek termeszthetnének füvet, de a kormány felügyelhetné a termelést és a fogyasztást.

Kisebb mennyiség birtoklása már nem számít bűncselekménynek, de az egyre brutálisabb illegális kábítószer-kereskedelem ellen ez kevés. Ha az uruguayi kísérlet beválik, Mexikó is követheti a példáját. (Mert évek óta tombol az erőszak Mexikóban, és miközben nem háborús övezetként szokás számon tartani az országot, 2013-ban 11 ezer embert gyilkoltak meg, és ez volt a második legvéresebb háború 2013-ban.)

Odaszigorítanak a szigorításnak

Több latin-amerikai országban enyhítettek a szigorú tiltáson, ami bizonyítottan nem hatékony a kábítószer-fogyasztás megfékezésében, ellenben túltelíti a börtönöket.

Chilében például már fogyaszthatnak egyedül (otthon, a négy fal között) kábítószert, és a közeljövőben talán tovább enyhíthetnek a törvényeken. Michelle Bachelet szocialista elnök nyilvánosan közölte, hogy át kéne gondolni a drogtörvényeket.

Ecuadorban vitára bocsátottak egy törvényjavaslatot, ami a mostani szigorú törvényt módosítaná, ami még a fű kisebb mennyiségű birtoklását is bűncselekménynek tekinti.

Brazília és Paraguay egyelőre nem fogékony Uruguay módszerére, miközben mindkét ország nagyon szenved az illegális kábítószer-kereskedelemtől. Paraguayban több kábítószert állítanak elő illegálisan, mint a térség bármelyik országában, és ennek kb. a 80 százaléka megy át Brazílián.

Az emberek nem értik

A legalizáció azért még mindig komoly ellenállásba ütközik. A térségben bőven 40 százalék alatt van a támogatók száma, ráadásul a perui, a mexikói, a brazil és a kolumbiai kormány is makacsul kiáll az amerikai stílusú, veszni látszó drogellenes háború mellett. (Coloradóban például már drágán, de szabad füvet szívni.)

Ennek ellenére a nagyvárosi fiatalok egyre nagyobb hányada lassan szemléletet vált: az argentin, chilei és mexikói fiatalok túlnyomó többsége (81, 79 és 73 százalék) legalizációpárti.

Uruguay (a régió egyik legkevésbé erőszakos nemzete) az elmúlt években azt tapasztalta, hogy a kábítószer-fogyasztás és a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő bűnözés is emelkedett, és a vezetés úgy döntött, hogy inkább kitúrja a drogbárókat a piacról, minthogy a szomorú mexikói példát követve fegyveres harcban próbálja meg őket legyőzni. Az ország szélsőbaloldali elnöke szerint „a fű legalizálása nem liberális, hanem logikus lépés”.

Latin-Amerikában a legnagyobb lendületet a változásnak az adhatja, ha az uruguayi kísérlet sikeres lesz.

(A magyar kormány szerint egyébként 2020-ra nem lesz kábítószer Magyarországon. A szakértők erre azt mondják: :-D)

Forrás: Quartz, New York Daily News, Fusion, Drogriporter, Index. Itt lehet megnézni országokra bontva, hogy hol mennyire tiltják a kenderfogyasztást.