Rajtaütések jöhetnek különleges egységekkel és tengerészgyalogosokkal, de Trumptól még nincs jóváhagyás.

A No Kings tüntetéssorozat harmadik megmozdulásának keretein belül az Egyesült Államokon kívül legalább 15 országban tiltakoztak Donald Trump ellen.

Titkosszolgálati játszmák, példátlanul súlyos ügyek és az országot megdöbbentő kiállások előzik meg a választást, ahol már világpolitikai tétje is van annak, hogy mi magyarok milyen rendszerben akarunk élni.

Minek hosszú elemzésekbe belemenni békéről és háborúról.

Giorgia Meloni számított az egyik legstabilabb és legsikeresebb vezetőnek Európában. Az igazságszolgáltatási reformterve azonban most elbukott a népszavazáson. Meloni most először tűnik gyengének, az ellenzék vért szimatol, de korai még a kormány bukásában reménykedni.

Korábban soha nem került fel hivatalban lévő elnök szignója a bankjegyekre.

Nem az első, de az eddigi leghosszabb halasztás.

Orbán Viktor csak ellenfeleitől sajnálja a külföldi hatalmak támogatását, ő maga kifejezetten büszke külföldi szövetségeseire. Lassan egy évtizede tervezi Brüsszel elfoglalását, és azt állítja, ez már csak egy-két év kérdése. Hiába erősödik azonban a populista jobboldal Európában, számos akadály tornyosul a teljes hatalomátvétel előtt – ezek egy része magukból a pártokból fakad.

A Lukasenko szívéhez vezető út trágárkodással és vodkaivással van kikövezve, állítja az amerikai elnök Belarusz-ügyi különmegbízottja. Valóban így lehet, hiszen John Coale-nak máris több száz politikai fogoly szabadon bocsátását sikerült elérnie. Ám a történetnek még nincs vége.

Rosszat.

Irán a saját feltételeihez kötné a háború lezárását.

A lap magyar irodájának vezetője, Kert Attila „béna utánzatnak” nevezte a cikket, ugyanakkor arra figyelmeztetett: ez már konkrét példa arra, hogy az oroszok megpróbálnak beavatkozni a választásba.

Az amerikaiak elutasítják az Irán elleni háborút és az üzemanyagárak emelkedésének sem örülnek. Trump 2024-ben a gazdaság felvirágoztatásával kampányolt, a megélhetési költségek viszont egyre nőnek - derül ki a Reuters/Ipsos legújabb felméréséből.

Irán közben azt kommunikálja, a Hormuzi-szoros nyitva van a „nem ellenséges hajók” számára.

Jared Isaacman igazgató azt is elmondta, hogy 2028-ig tervezik elindítani a Marsra az első atommeghajtású űrhajójukat.