Az amerikai alelnök találkozik Orbánnal, és beszédet is mond.
Az iráni háború mindennél jobban megmutatta az USA és szövetségesei közötti törésvonalat. Donald Trump mindent megtett, hogy a többi NATO-tagállamot elidegenítse. A katonai szövetség jövője kérdéses, de abban se lehetünk biztosak, hogy most betölti a funkcióját. Milyen lehetőségek állnak a NATO előtt?
A francia elnök élesen bírálta Donald Trumpot is, amiért az a NATO-ból való kilépéssel fenyegetőzik és „nap mint nap kétségbe vonja” Washington elkötelezettségét.
A kormányinfón az is kiderült, hogy J. D. Vance nagy eséllyel Budapestre jön.
Közben zajlanak a tárgyalások is.
De a kérést csak akkor fontolják meg, ha a Hormuzi-szoros szabad lesz.
„A NATO sosem győzött meg. Mindig is tudtam, hogy csak egy papírtigris” – mondta az amerikai elnök.
A német kancellár szerint a közel-keleti harcok okozta energiaválság olyan gazdasági sokkot okozhat, mint a covid vagy az ukrajnai háború.
Pedig Kristi Noem több, az LMBTQ-közösség életét korlátozó intézkedést is aláírt.
A kongresszus engedélye nélkül nem építkezhet az ismert építési vállalkozó sem.
„El kell kezdenetek megtanulni, hogyan harcoljatok magatokért, az U.S.A. többé nem lesz ott, hogy segítsen nektek, ahogy ti sem voltatok ott nekünk.”
Ron DeSantis republikánus floridai kormányzó nyalt be ezzel a főnökének.
Különben túllépnének a Trump által kitűzött négy-hat hetes határidőn.
Tovább eszkalálódik a közel-keleti konfliktus: egy kuvaiti olajszállítót ért iráni dróntámadás az Egyesült Arab Emírségek közelében, miközben Dél-Libanonban az ENSZ indonéz békefenntartói vesztették életüket.
Az USA korábban már támadta a kis szigetet – amin Irán olajexportjának döntő része halad át –, de Trump most felvetette az elfoglalás lehetőségét is. Egy ilyen amerikai akció nemcsak újabb gazdasági sokkot, hanem katonai eszkalációt is hozhat.