Egyiptomban két évvel az arab tavasz után újra utcára vonultak az emberek: ezúttal az első szabadon választott elnök, Mohamed Murszi távozását követelik. Az egyébként békésnek látszó kormányellenes demonstrációkon nagy számban vesznek részt nők, az ellenük elkövetett erőszakos cselekmények azonban elsősorban nem politikai indíttatásúak.

De nem árt az óvatosság. Hogy ezt megtudja, hatot kell kattintani. A külügy szerint ez így van jól.

Ultimátumot intéztek a politikai vezetéshez. 48 órát adtak Mohamed Murszi elnöknek, hogy teljesítse a nép követelését.

Pedig igazából még mindig nem derült ki, hogy mit akarnak. Az mindenesetre nem sok jót jelent, hogy az az Amr Musza, aki Mubarak embereként vezette az Arab Ligát, majd még az elnökválasztáson is indult, máris melléjük állt.

Több százan megsebesültek, és heten meghaltak vasárnap az utcai zavargásokban. Az ellenzék kedd estig ad haladékot Murszinak, ha addig nem mond le, polgári engedetlenség jöhet.

Özönlenek a Murszi-ellenes tüntetők Kairóba, de a szimpatizánsokat is az utcára várják ma.

Benzinhiány van Egyiptomban. Az egy éve hatalmon lévő elnök, Mohamed Murszi hívei szerint ellenfeleik szabotálják a szállítást, hogy szítsák az indulatokat. Murszi ellenfelei szerint pont az elnök babrál a benzinnel, hogy a tüntetők ne juthassanak üzemanyaghoz.

Tíz éve még turistákat gyilkolt Luxorban, most kormányzó lehet ugyanott Adel Mohamed al-Haját. Al-Haját Építés és Fejlődés nevű pártja a hatvan halálos áldozatot követelő luxori merényletet elkövető al-Dzsaműa Iszlámíjából fejlődött és épült. És még Irakról is lesz szó.

A Tahrír téri események összehozták a társadalmat, az országban élő melegek most abban bíznak, hogy ez meg is maradhat.

A biztonságiak figyelmeztető lövésekkel tereltek volna egy teherautót. Visszalőttek.