Margrethe Vestager jelölése azért is fontos, mert eddig nagyon kevés tagállam jelölt nőt az Európai Bizottság biztosi posztjaira. Ez pedig nem tetszik a parlamentnek.

Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a keretet, ami alapján Magyarország el akarja költeni a 2014-2020-as EU-s pénzeket. 6900 milliárd forintról van szó.

Emlékeznek a hét évre visszamenőleg kivetni tervezett 15 százalékos útépítőadóra, ami ellen Simicska Lajos újságja is élesen kikelt? Úgy tűnt, mintha elfelejtődött volna. Hát nem, a szerdai kormányülésen tárgyaltak róla.

Aszfaltügyben meghozták az ítéletet. Lázár János meghallgatást kér, ez túl sok szerinte.

Még mindig vizsgálja az EU a magyar pénzosztó rendszer átalakítását, de most először kifizettek néhány április 15. után keletkezett számlát.

Azok a tagállamok, akik nem képesek női jelöltet állítani, vagy nyilvánvalóan megúszásra játszanak, és az eredeti férfi jelölthöz képest kevésbé alkalmas nő nevével akarják Junckert manipulálni, azok a fontos tárcák elosztásánál hátrányba kerülhetnek az új Európai Bizottságban.

Április óta Magyarország nem hívott le EU-s támogatást Brüsszelből, mert félő volt, hogy azt nem fizetnék ki. Lázár János keddi cikkünk után úgy döntött, hogy elébe megy a vitáknak.

Április végén azt írtuk, hogy baj van, nem jön pénz. A Miniszterelnökség sokakat megnyugtatott: mire le kell adni a következő számlákat, úgyis minden rendben lesz. A határidő lejárt, de július 20-ig egyetlen számlát sem adott le a kormány, és az Európai Bizottság továbbra sem ígéri biztosra, hogy fizetne. Az EU-s támogatások a választások óta nem jönnek.

Amit a győri gyár után kap. A beruházás 1,2 milliárd euró, ebből 133,3 millió eurót a magyar állam finanszírozna.

Hónapok óta eredménytelenül zsarol és egyezkedik az orosz, az ukrán és a brüsszeli vezetés a földgázról. Az lenne a cél, hogy ne kelljen rettegni a téltől, vagyis legyen mivel fűteni Európában. A spájzolás már elkezdődött, de ha leesik a hó, nagy baj lehet Magyarországon is.

Van, amiben jobban teljesít az ország, csak Brüsszelben nem gondolják úgy, hogy ez sokáig fog tartani.

Gyakorlatilag minden kulcskérdésben engedhetnek. Már nem olyan szigorúak a versenykorlátozást, a rezsicsökkentést és például a közmunkaprogramot illetően. De ez még nem 100 százalék.