Könnyen lehet, hogy mégsem lesz Szijjártó Péter külügyminiszter az ősszel. Merthogy Navracsics Tibor helye az Európai Bizottságban korántsem biztos. Sőt, ő maga beszélt arról a napokban, hogy még csak nem is hivatalos a jelölése, pedig itthon már mindenki elkönyvelte, hogy a magyar kormány őt küldi Brüsszelbe, és már azt is tudjuk, hogy ő a bővítésért felelős biztosi posztot nézte ki magának.

Csakhogy Jean-Claude Juncker, a Bizottság már megválasztott elnöke és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is nyilvánvalóvá tette, szó sem lehet arról, hogy az EU kormányaként működő testület férfiklub legyen. Ha a tagállamok kormányai nem jelölnek elegendő nőt a testületbe, akkor  az EP egyszerűen nem fogja a testületet megválasztani. Juncker pedig arra kérte a tagállamokat, legyenek szívesek több jelöltet is megnevezni, akik között értelemszerűen legyenek nők is. 

A 28 tagú Európai Bizottságnak jelenleg kilenc női tagja van, a következő biztosi testületben azonban szeretnék, ha legalább ennyi nő lenne. Sőt, a hivatalban lévő női biztosok levélben kérték Junckert, és a közösségi médiában is kampányolnak (#‎tenormore‬), hogy a novemberben kezdődő új ciklusban emeljék a nők arányát a testületben legalább tíz főre.

Mindez azt is jelentheti, hogy azok a tagállamok, akik nem képesek női jelöltet állítani, vagy nyilvánvalóan megúszásra játszanak, és az eredeti férfi jelölthöz képest kevésbé alkalmas nő nevével akarják Junckert manipulálni, azok a fontos tárcák elosztásánál hátrányba kerülhetnek az új Bizottságban. (Különösen, ha eleve ellenezték a Juncker megválasztását, ahogy a magyar kormány képviseletében Orbán Viktor tette.)

Hogy Juncker és Schulz figyelmeztetését mennyire vették komolyan a tagországok azt jól mutatja, hogy az eddig megnevezett hivatalos 13 jelölt között csak egy nőt, a cseh Věra Jourovát találtuk. Magyarországon is mindössze a Figyelő cikkében említik meg, hogy a kormány esetleg kénytelen lesz nőt is jelölni uniós biztosi posztra a fentebb említett elvárások és nyomásgyakorlás miatt. 

Mivel a magyar kormány jelenleg is csak férfiakból áll, és bár továbbra sem állítjuk, hogy a miniszterelnök úrnak nőproblémája lenne, azért talán jól jönne nekik egy kis segítség, hogy kit jelölhetnétnek a Bizottságba. Nekünk eddig ők jutottak eszünkbe:

• Győri Enikő, európai uniós ügyekért felelős államtitkár, az életrajzát megnézve nehéz lenne nála jobb szakértőt találni, bár kérdés, hogy milyen tárca megszerzését lehetne vele megcélozni. A fent említett listán azonban szerepel, mint lehetséges magyar jelölt.
• Gál Kinga, európai parlamenti képviselő, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagja, aki a magyar kormány szívéhez közelálló nemzetpolitikai ügyeket vitte, és a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozik az EP-ben 2004 óta.
• Járóka Lívia, az Európai Parlament első roma származású tagja, aki tíz év képviselősködés után idén valamilyen okból nem került fel a jelöltlistára. Az EP Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöként az elmúlt öt évben romaügyekkel, különösen a roma nők érdekeinek védelmével foglalkozott, szakértők szerint nem is akárhogy.

Aztán, ahogy az már szokott lenni, ha nincs ötlete, simán előfordulhat, hogy erre a posztra is Pelczné Gáll Ildikót jelölik, bár ő egyrészt Fidesz-alelnök, másrészt az Európai Parlament legmagasabb rangú magyar tisztségviselője lett, amikor az EP alelnökévé választották meg. Márpedig ezt a posztot kevéssé lenne okos dolog átadni más ország politikusának.

 Kizártnak tartjuk, hogy négymillió felnőtt magyar női állampolgár közül egy se legyen alkalmas arra, hogy az Európai Unió biztosa legyen a következő öt évben, szóval ha van ötletetek, ki vele, segítsetek Orbán Viktornak!