fehérje

2018. március 21.
2017. szeptember 25.
2017. augusztus 15.
2016. április 18.
2016. március 1.
2015. szeptember 21.
2012. május 12.

Budapest Science Meetup - Május

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket:

BpScienceMeetup-201205-poszter.jpg

Az erőkifejtés kulcsa: a miozin aktivációs hurok

Várkuti Boglárka - ELTE, Biokémiai Tanszék (http://www.malnalab.hu)

A miozinok minden eukarióta sejtben megtalálható motor fehérjék, népes családjuk a legkülönbözőbb, a sejt túléléséhez is nélkülözhetetlen folyamatokban vesz részt. Habár szerepük rendkívül eltérő, alapvető szerkezetük és működési mechanizmusuk igen hasonló. Minden miozint saját kötőfehérjéje, az aktin aktivál, legyen szó akár az izom összehúzódásáról, a sejten belüli transzportról vagy a sejtosztódásról. Ha ez nem történik meg, a miozin enzim elveszti hatékonyságát, és csak igen gyenge alap aktivitással működik. Az aktiválás, erőgenerálás folyamata nem ismert, azonban csoportunk fedezte fel azt a miozinban lévő szerkezeti elemet, mely az aktiváció kezdeti lépéséért felelős.

Molekuláris modellezéssel és biokémiai módszerekkel bizonyítottuk, hogy ha ezt a szerkezeti elemet - melyet aktivációs huroknak neveztünk el – mutációval elrontjuk, akkor a miozin aktivációja teljesen elmarad. Létrehoztunk olyan C. elegans modellállat törzset, melyben szintén elrontottuk az aktivációs hurkot, hogy lássuk az aktiváció hiányának élő rendszerben megjelenő hatását. Az így létrehozott állatok lassabbak és gyengébbek voltak, erőkifejtésük kisebb volt vad típusú társaikénál. Az aktivációs hurok a miozin aktivációjának kulcs szerkezeti eleme, megismerésével egy lépéssel közelebb kerülhetünk az erőgenerálás mechanizmusának megértéséhez.

 

Az immunitás időskori hanyatlása - vizsgálatok C. elegans fonálféregben

Papp Dia - ELTE, Genetikai Tanszék

Szervezetünket a káros kórokozókkal pl. baktériumokkal, vírusokkal szemben az immunrendszer védi. Az idegen behatolók mellett az immunrendszerünk képes felismerni és elpusztítani a tumoros sejteket is fiatal korban. Öregedés során viszont hanyatlani kezd ez a precízen szabályozott, hatékonyan működő rendszer, így idős korban megnő a fertőzésekkel szembeni érzékenység, illetve a daganatok kialakulásának esélye is. Számos kutatócsoport dolgozik azon, hogy feltárja az immunitás időskori hanyatlásának okait. Előadásomban ebből szeretnék ízelítőt adni, segítségül hívva a C. elegans fonálférget, amely a genetikai kutatások kedvelt modellállata.

 

Melyik tantárgyakat utáltad a legjobban az iskolában?

Nádori Gergely - Alternatív Közgazdasági Gimnázium

Válságban van-e a természettudományok tanítása? Milyen kísérletek vannak természettudományos oktatás megújítására és mi ezek empirikus tapasztalata?


2011. május 14.

Májusi meetup

A májusi meetupon a mangalica genom, nyelesszemű legyek, szerkezeti kémia, és a kolontári vörösiszap témák kerülnek terítékre.

Időpont: 2011. május 18. 19 órától, új helyen, a Szilvuplében. [twitter, meetup.com a jelentkezéshez, facebook oldal, facebook esemény]

 

-Molnár János, Dallmann Klára, Szántó-Egész Réka, Mohr Anita, Micsinai Adrienn (BIOMI Kft);
-Stéger Viktor Tóth Gábor, Marincs Ferenc (Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont);
-Jánosi Anna, Ujhelyi Gabriella, Koppányné Szabó Erika (Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet);
-Egerszegi István, Zsolnai Attila, Rátky József (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet);
-Tóth Péter (Olmos és Tóth Kft)

Mangalica termékek eredetvédelme molekuláris biológiai módszerekkel

A projekt célja, hogy hozzájáruljon a hazai mangalica alapanyagokból készült termékek versenyképességének növeléséhez a hamisítások kiszűrése és a jogszabályi környezet megteremtéséhez szükséges eszközök fejlesztése által. A munka során ezen őshonos „hungaricum” sertésfajta genomját kívánjuk komplex módon felmérni az elérhető legújabb genomi szekvenálási technológiák felhasználásával, és így egy validált DNS-alapú vizsgálati módszer állhat a hazai élelmiszeripar illetve ellenőrző hatóságok rendelkezésére a minőségi kontroll, a nyomonkövethetőség és a helyes piaci magatartás betartása érdekében.

 

Földvári Mihály

Debreceni Egyetem – Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék

Nyelesszemesnek áll a világ

A nyelesszemű legyek különleges rovarok, nevükhöz méltó, bizarr fejformával. Párválasztásukat és a hímek rangsorát is nagymértékben befolyásolja, kinek van nagyobb szemnyele. Kíméletlen harcaik során lábukat is használják a győzelem érdekében. Viselkedésük kutatása még kezdeti stádiumban van, de máris sok az érdekes eredmény.

 

Harmat Veronika

ELTE Kémiai Intézet, MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport

Fehérjék működésének vizsgálata krisztallográfiával

A fehérjekrisztallográfia fehérjék térszerkezetének meghatározása röntgendiffrakciós mérések alapján. A módszer első sikeres alkalmazása, a mioglobin (1958-1960) szerkezetének felderítése óta teljesen átformálta a biológiai folyamatokról alkotott képünket. A szerkezetek segítségével választ kaphatunk például a szervezetben lejátszódó kémiai folyamatok mikéntjére; arra, hogy hogyan ismerik fel egymást a különböző kis- és nagymolekulák; vagy arra, hogy hogyan alakul át a kémiai kötésekben tárolt energia mozgássá. Előadásomban röviden áttekintem, hogy milyen lehetőségeket nyújt a fehérjekrisztallográfia a fehérjemolekulák különböző állapotainak vizsgálatára, majd saját kutatásból vett példán bemutatom, hogy milyen ,,stratégiákkal" képesek az oligopeptidázok megvalósítani kettős funkciójukat: kb. 20 aminosavnál nem hosszabb fehérjeláncokat kiválogatni, és hatékonyan elhasítani őket.

 

Fügedi Ubul, Szentpétery Ildikó, Varga Renáta

Magyar Állami Földtani Intézet

Miért szakadt át? A kolontári baleset földtani okai

A kolontári baleset egy tipikusan földtani okokból eredő katasztrófa, ezért tisztázása csak a földtani intézményrendszerben lehetett sikeres ott viszont igen. Fő oka, hogy az üzemeltetők a gát északnyugati sarkában több évig egy, csak mintegy hat méter magasra megépített szakaszt, "kaput" hagytak, és amikor a feltöltés elérte ennek szintjét, azt sebtében, gyengébb minőségű anyaggal "foltozták be". Ennek eredményeként:

  1. A gáttestben meredek törések és vízszintes korróziós zsákok alakultak ki.

  2. Az ismétlődő mechanikai hatások eredményeként a gáttest megrepedezett.

  3. A homokrétegek mentén benyomuló lúg hosszú korróziós zsákokat mart ki.

  4. 2010 nyarán a gát koronáját laza, cementálatlan anyaggal magasították.

A hivatalos koncepció(k)tól eltérően a gát nem alulról szakadt át, hanem a fordított szélirány eredményeként rajta átcsapó hullámok kezdték erodálni