Oroszország Kínába fog exportálni, 30 éven át. 400 milliárd dolláros üzlet lehet, de keveset tudni a részletekről.

A változás oka, hogy miután Moszkva emelte az árakat, az ukránok megegyeztek egy meg nem nevezett nagy európai vállalattal.

Majdnem 10 milliárd dollárt. Azért, hogy gázvezetéket épülhessen Észak-Koreán át Dél-Koreába.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyugodt, nem kell félni, hogy az oroszok nem adnak gázt.

Miközben Brüsszelben töprengenek, hogy milyen szankcióval büntessék Moszkvát, csak az elmúlt héten négy jelentős orosz üzletet írtak alá európai multikkal. A gázfüggőség pedig eleve nem engedi, hogy kereksedelmi háború törjön ki. 2017-re viszont ideérhet az amerikai gáz, és az már átrajzolhatja az erőviszonyokat.

Az első becslések szerint is több milliárd köbmétert.

Az oroszok hozzák ide az összes gázt, senkit nem engednek erre a piacra. Benzinkutakat és olajfinomítókat vásárolnak fel. Atomot is akarnak, és e törekvésükhöz kell nekik a paksi bővítés. Ezek jórészt a Kreml bizniszei. Putyin a szovjet befolyási zónát akarja visszaszerezni.

A kormánymegbízott kérte a résztvevőket, azonnal indítsák meg a különböző hatósági eljárásokat és engedélyeztetési folyamatokat, és azokat minél előbb, akár jóval a megszabott határidők előtt zárják le. Orbán kedden, Putyinnal folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy Magyarország teljesíti a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésével kapcsolatos kötelezettségeit.

A gázcégeket egy újabb költségük beszedésétől tiltották el. Az Index számítása szerint ez évi 13 milliárd forinttal csökkenti bevételeiket. Valószínű, hogy a kormány így akarja kikényszeríteni az iparág államosítását.

Megvette az utolsót is az állam, valószínűleg 150 milliárdért. Az eladó Mol biztosan jól járt. Hogy az államnak ez miért kellett ennyire, az nem világos, hiszen e tároló felett eddig is rendelkezett.

Hétfőtől az államé négy gáztároló és a földgáz nagyker is. Megérte?