Pont, pont vesszőcske és egyéb elképesztő irodalmi érdekességek Mikszáth Kálmántól egészen Esterházy Péterig.

Simon Róbert Balázs az országgyűlés kulturális bizottságának tagjaként beszélt Arany Jánosról. De minden mondata felbukkant már az interneten.

Bartis Attila szövegei torkon ragadnak. Olyan, mintha megrázó, zajos rockzenét játszana papíron. A nyugalom című kultikus regény után tizennégy évvel jelent meg A vége.

Ajándékozz gyerekkönyvet! Vagy gyereknek könyvet! Vagy könyvet gyerekekről, nem csak gyerekeknek. Jó, jó. De mit? Ajánlunk egy best of válogatást!

Korábban Konrád György és Esterházy Péter is megkapta a díjat, amit most az iráni szülők gyerekeként Németországban született Navid Kermaninak ítéltek oda. A beszédében azt mondta, sajnálja, hogy a középkorban toleráns multikulturális iszlám kultúra napjainkra kihunyt a muszlim országokban.

Hellmuth Karasek nem volt túlságosan elégedett. Kevés a kidolgozott karakter, túl sok a bútor.

Idén több kategóriában sem osztották ki a Hugo-díjat. Űrcsaták helyett baloldali témák, sci-fi-rajongók helyett jobboldali trollok – kitört az őrület.

Ennek szellemében lehet tovább firkálni.

Megrendítő sorok a magyar politika grafomán episztolabajnokától. Továbbra is kongatni fog.

Többek között Ady, Krúdy, Mikszáth és Pilinszky is írt róluk. Már a 19. századi politikusok között is voltak szürkék. Véletlen? Aligha.

Csaknem nyolcvanezer középiskolás feszült neki Grendel Lajos "A modern magyar irodalom története" című művének, reggel kilencre már végezniük is kell a szövegértési feladattal.

A Soumission (Behódolás) a közeljövő Franciaországában uralomra jutó iszlám kormányról szól, és a Charlie Hebdo elleni merénylet napján jelent meg.