Matteo Messina Denaro, a Cosa Nostra egykori vezére lányának írt naplójából most az olaszok megtudhatják, hogyan élt és gondolkodott a rettegett bűnöző.
És azoknak, akik magukat lepnék meg valamivel. A Nem rossz könyvek podcastban korábban beszéltünk is róluk, most listába összeszedve mutatjuk be a kedvenc megjelenéseinket.
Mivel járhat, ha az ember elkezd utánamenni a családi mitológiák valóságtartalmának? A Nem rossz könyvekben Grecsó Krisztián volt a vendégünk, akivel démonokról, kitörési lehetőségekről és Móricz naplóiról is beszélgettünk.
A dél-koreai/német filozófus, Byung-Chul Han tizedik kötete jelent meg magyarul. Az Infokráciában már nemcsak arra figyelmeztet, hogy a digitális technológia uralma hogyan üresíti ki az életünket, hanem arra is, hogy miért jelent ez hatalmas veszélyt a demokráciára.
Több mint 200 ezer példányt adtak el belőle.
A Huszárvágást személyesen, Kínában mutatta be a miniszterelnök politikai igazgatója.
Alekszej Navalnij, Putyin legismertebb politikai ellenfele mindent arra tett fel, hogy lehet másmilyen Oroszország, de vereséget szenvedett. Halála után megjelent könyve, a világpremierrel egy időben magyarul kiadott Hazafi egyszerre önéletrajz és börtönnapló, és annak ellenére is felkavaró olvasmány, hogy már olvasás előtt lehet tudni a végét.
Istenfélő szépségkultuszról, állati eredetű határvédelemről és a középkor erényeiről áradozik a MOME és a Brain Bar vezetője az MCC „sikerkönyvében”. A magyar állam szilícium-völgyi startuppere füveskönyvet írt a helyes testtartásról.
Nyolcvan éve ezen a napon (?) gyilkolták meg Radnóti Miklóst, aki a végsőkig próbált magyar költő lenni, de nem hagyták. A magyar állam előbb a nemzetből, majd az élők sorából is kilökte.
1962-ben egy Almádiba tartó vonaton eltűnt egy kézirat, amiben a feltételezések szerint megnevezték Radnóti Miklós költő gyilkosait. Erről szól a Nem tudhatod.
1911. szeptember 25-én kölcsönözte ki az iskola egyik tanulója.
A kormányhivatal azért szabott ki bírságot, mert a Líra nem fóliázott le egy melegekről szóló könyvet.
Az özvegye, Julija Navalnaja szerint a Hazafi című önéletrajz a néhai ellenzéki vezető utolsó üzenete a világnak.
A Háború című könyv szerint 2024 elején Trump a floridai birtokán kiküldött egy segédet az irodájából, hogy telefonálhasson az orosz elnökkel, és állítólag még legalább hatszor beszéltek.
A kis hazug című regény szereplője, a 15 éves Lisa szexuális erőszakkal vádol meg egy ártatlan férfit. Öt évvel később úgy dönt, hogy elmondja az igazságot, és új ügyvédet választ. Az ő szemszögén keresztül láttatja a történetet első regényében Pascale Robert-Diard, a Le Monde bírósági tudósítója. Kételyről, feminizmusról és a Pélicot-ügyről is beszélgettünk vele. Interjú.