A külügyminisztérium nem adhatott választ a kérdésre.
Lefordíttatták a KEHI jelentést, és kis levél kíséretében küldték el a Magyarországon működő nemzetközi szervezetek és nagykövetségek vezetőinek.
A General Motors, a General Electrics és a Coca Cola vezetőivel találkozott a külügyminiszter Washingtonban. Reméljük nem kaptak a szívükhöz az üzletemberek, amikor Szíjjártó biztosította őket arról, hogy a magyar kormány <em>miként a múltban, a jövőben is</em> számos olyan intézkedést meghoz, amely javítja a magyarországi működési körülményeket.
Marie Harf, az USA külügyminisztériumának helyettes szóvivője sajtótájékoztatót tart amerikai újságíróknak. És akkor szóba kerül Magyarország. A többi történelem.
A külügyminiszter felnőtt a feladathoz: a ghánai külügyminiszter-helyettessel gazdasági és kibervédelmi megállapodást kötött.
A jobbikos Gyöngyösi Márton szerepelne ezen együtt orosz és amerikai fajvédőkkel.
Magyar és norvég külügyi források is arról beszélnek, hogy október végén hazajöhet a nagykövet.
Legalábbis Orbán Viktor őt javasolja.
Navracsics Tibor csak néhány hónapra lett külügyminiszter, mégis teljesen átalakította minisztériumot. A dolgozók 40 százalékát kirúgják, bevezetik a 10 órás munkanapot és 300 új embert vettek fel. Projektszemlélet van: azzal kell foglalkozni, ami pénzt hoz. Politizálás helyett külkereskedelmet várnak el.
42,5 miliót kapott a külügy a „Nemzetközi megjelenés az I. világháború centenáriuma alkalmából” című projektre. A világháborús megemlékezés egymilliárdos keretének egyharmadát költötték el eddig.
Szijjártó Péternek néhány óra kellett, hogy kőkeményen visszaszóljon az Orbán szellemi vaskupolájáról cikket író norvég miniszternek. Természetesen sokkal határozottabban, mint ahogy Oroszország ügyében szokott nyilatkozni.