A zsidó tulajdonost még 1939-ben kötelezték arra a nácik, hogy adja el a képet. Aztán 1951-ig azt sem tudták hol van. Most a család egy madridi múzeumtól akarja visszaszerezni, de a spanyol törvények szerint nem kell visszaadni.

Az eddigi vizsgálatok szerint legalább 200 festményt hivatalosan is keresnek, 300 alkotás pedig az „elfajzott” művészethez sorolható.

Hogy gyűjtötte össze ezt a sok kincset egy Ráday utcai maszek? Miért hevert a páratlan gyűjtemény tizenegy évig egy lakatlan villában? Hol lehetnek most a képek, amelyek között Klimt, Szinyei, Derkovits és még sok különlegesség akad? Mi folyik az ócskapiacokon?