Nem várt nyilatkozat a német választási kampányban.
Napindító hírlevelünkben vannak az előző évet összefoglaló cikkek, az elkövetkező évet előrevetítő szilveszteri beszédek és egy lány, aki sokáig szégyellte, hogy zenél.
De a nevét nem ejtette ki.
A nagy változások lehetősége egyértelműen ott van a levegőben, a következő 12 hónap igazán nagy kérdése így az, hogy ezekből lesz-e valami, vagy a világ csak úgy eldöcög, ahogy eddig is eldöcögött. Amerikától és Szíriától kezdve Tajvanon és Németországon át Romániáig és Belaruszig.
Szaúd-Arábia a Spiegel információi szerint a közelmúltban háromszor is figyelmeztette a német hatóságokat a merénylőről.
Az alkotmányban rögzítenék a testület működési szabályzatát és így a beterjesztők szerint egy esetleges jövőbeli tekintélyelvű és szélsőséges politikai vezetéssel szemben is védetté tenné a grémiumot.
Februárban választhat új kormányt Németország.
Olaf Scholz kancellár benyújtja a Bundestagban a bizalmatlansági indítványt, amiről hétfőn szavaznak.
A német kancellár pártját 17 százalékos lemaradással a harmadik helyre mérik a közvéleménykutatók. Az előrehozott választásig még szűk három hónap van. Scholz már csak a kisebbfajta csodában és az ukrajnai békében bízhat.
A magyar külügyminiszter annyit írt, Magyarország a közel-keleti térség stabilitásában érdekelt.
Donald Trump hivatalba lépésére készülve beindultak az izmozások az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. A német kancellárt sok kritika éri mostanában, amiért Vlagyimir Putyinnal telefonált.
Egyhangú döntés született.
Biden állítólag engedélyt adott az ukránoknak amerikai rakéták használatára, a német kancellár felhívta Putyint, Erdogan béketervet csinált. Az oroszok pedig az egészre jól befeszültek, de Trump környezete is, mondván, nem kellene az új elnök hivatalba lépése előtt kirobbantani a III. világháborút.
Hogy felszólítsa az orosz elnököt az „igazságos és tartós béke” kezdetét jelentő ukrajnai béketárgyalások elkezdésére.
De előtte még bizalmi szavazást tartanak december 16-án Olaf Scholz kancelláról.