Tíz napon belül ötödször támadták az ukránok az ust-lugai kikötőt, kulcsfontosságú olajlétesítmények is megsérültek.

Ennek viszont az lenne a feltétele, hogy Oroszország hagyjon fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.

Az USA korábban már támadta a kis szigetet – amin Irán olajexportjának döntő része halad át –, de Trump most felvetette az elfoglalás lehetőségét is. Egy ilyen amerikai akció nemcsak újabb gazdasági sokkot, hanem katonai eszkalációt is hozhat.

Az iráni parlament elnöke korábban jelezte: a Kharg-sziget elleni támadás a megtorlás új szintjét váltaná ki, mert a sziget kulcsfontosságú az ország gazdasága és biztonsága szempontjából.

A dél-amerikai ország egyik fő bevételi forrása az olajexport, amit ez idáig nem akadályozott a drogellenes háború ürügyén a partjainál felvonultatott amerikai haderő.

Eredményesen támadták a novorosszijszki olajipari infrastruktúrát.

Vlagyimirral mindig jól elbeszélgetünk, de utána nem jutunk sehova – indokolta a lépést.

Tényleg elzárják az orosz háborús pénzcsapokat, vagy csak India zsarolására jó az egész? A másodlagos szankciók minden eddiginél hatékonyabbak lehetnek, Moszkva mégsem akar engedni.

Az iráni–izraeli háború alaposan megdobta az olaj árát.

Kaja Kallas további szankciókat is ígért.

Magyarország sem vétózott.

A Gazprom és az olajtermelők egyaránt.

Az olajkitermelőkre vonatkozó új adórendszer kiesést jelenthet, a fejlesztések visszaeshetnek, a beruházások pedig elmaradnak, állítják a G7 ársapkapárti vezetői.

A G7-országok ársapkát akarnak, hogy mérsékeljék Oroszország bevételeit, amire válaszul a Kreml dönthet úgy, hogy csökkenti az olajexportot, és a piac szűkössége nekik kedvez.

Az ukrán elnök a BBC-nek adott interjúban beszélt arról is, hogy Ukrajna néhány barátja és partnere megérti, hogy most más idők járnak, és már nem az üzletről, a pénzről van szó, hanem a túlélésről.