• A józsefvárosi-ferencvárosi választókerület ellenzéki jelöltje, a Mérce volt főszerkesztője a népszavazási kampány egyik legaktívabb figurája.
• Úgy látja, az ellenzék nem tudott volna végigkampányolni tíz hónapot, ezért volt az előválasztás után egy kis pihenő.
• A választópolgárok jelezték, hogy nem tetszik nekik az a passzivitás, amit az elmúlt időszakban tapasztaltak.
• Olyan választóval viszont nem találkozott, akit az érdekelne, hány frakciója lesz az ellenzéknek.
• Hogy jut el egy 2010-es LMP-s oda, hogy 2022-ben a nyolcadik kerületi MSZP-irodából vezeti a kampányát összellenzéki jelöltként?
• Hogyan működik az ellenzéki együttműködés napi szinten?
• Interjú Jámbor Andrással, aki a Fővárosi Önkormányzatnál is dolgozik társadalompolitikai referensként, így a Városháza-ügyről is beszéltünk vele.

Nem lehet mással kezdeni, mint egyszerűen azzal: mi történt az ellenzékkel az előválasztás vége óta?

Könnyű lenne erre azt mondani, hogy nem vagyok párttag, és nem látok rá, hogy mi történik a pártok egyeztetésein belül a központi kampányban. De szerintem az van, hogy június óta tartott egy folyamatos kampány. Az előválasztás nem csak azt a kétszer tíz napot jelentette. Mi is júniustól, sőt májustól kezdve utcán voltunk, folyamatosan pörögtünk. Ha ezt a választásokig tartjuk, az majdnem tíz hónapos folyamatos kampány lett volna. Az előválasztás végére egy csomó energia elment, kellett egy kis pihenő. És arra sem készült senki, hogy Márki-Zay Péter lesz a közös jelölt, így össze kell rakni a csapatot, össze kell rakni a kampányt, és azzal menni tovább. Szerintem emiatt volt egy kis leülés az előválasztás után.

Ez hosszabb lett azért, mint egy kis leülés. Az előválasztás eredményének bejelentésekor, abban a hangulatban nem arra számítottak az emberek, hogy januárban még ott fog tartani az ellenzék, hogy újra össze kell szednie magát.

Az ellenzéki kampánygépezetet szinte nulláról pakoltuk össze. Én is érzem, hogy jobb lett volna, ha ezt az időszakot is végiggürizzük, csakhogy fogalmam sincs, akkor honnan szednénk össze azokat az aktivistákat, akiket a következő három hónapban hajtani kell ezen a meccsen. Persze valójában nem kell hajtani őket, mert maguktól is mennek.

Benned akkor nincs semmi rossz érzés az elmúlt hónapokkal kapcsolatban?

Bennem személyesen nincs, mert november közepe óta kint voltunk az utcán, azóta pultozunk folyamatosan. Az október 23-i ellenzéki gyűlés után nálunk 2-3 hét pihenés volt összesen, és azok a hetek is azzal teltek, hogy nagyjából összeraktuk a kampány további részeit.

A választópolgároktól érkeznek olyan visszajelzések, hogy leült az ellenzék?

Most mondhatnám, hogy mindenki azt mondja, minden tökéletesen rendben van. De valójában abszolút érkeztek ilyenek. Az ellenzéki közvéleményre egyébként is jellemző az az érzés, hogy úgyis minden borzasztóan fog alakulni. A 2019-es önkormányzati választás előtt is kb. mindenki azt mondta ebben a városban, hogy Karácsony Gergelyt el fogja söpörni Tarlós István. Aztán az lett a vége, hogy ő nyert, ráadásul sokkal több helyen nyert az ellenzék, mint vártam, olyan helyeken is, amikről addig senki sem gondolta volna.

Önmagában arra azért nem lehet építeni, hogy csak mert egyszer így történt, most is így fog történni.

Nem erre építünk.

Arra építünk, hogy a 2018-as állapotokhoz képest sokkal erősebbek a kampánycsapatok, sokkal több az aktivista.

Persze ez természetes is, mert akkor választókerületenként négy-öt jelölt volt, most meg egy jelölt mögé áll be mindenki. Talán egy olyan körzet sincs, ahol ne sokkal erősebb aktivistaszámmal futna neki az ellenzék a választásnak, mint ‘18-ban.

Ha már szóba került, hogy mit mondanak a választók: az elmúlt napok politikai témája az volt, hogy hat vagy hét frakciója van az ellenzéknek. Mennyire érdekli ez az embereket?

Olyan még nem történt, hogy egy szavazópolgár megkérdezte volna az utcán, hogy hat vagy hét frakció lesz. Nem látom, hogy ez lényegi kérdés lenne. A lényegi kérdés az, hogy kialakuljon az egység, amivel lehet előre menni. Szerintem ez mostanra megtörtént.

Neked egyéni jelöltként milyen kapcsolatod van Márki-Zay Péter csapatával?

Zaránd Péter kampányfőnököt még újságírókoromból ismerem. Vele találkoztam egyszer az elmúlt két hónapban.

Kell velük egyeztetni? Ki dönti el, hogy megszólalj-e egy ügyben, vagy hogy tarts-e sajtótájékoztatót?

Nem szoktam sajtótájékoztatót tartani, csak ha elhívnak egy eseményre. Én a Párbeszéd-frakcióba fogok beülni, az eseményeket a Párbeszéd a központi kampánnyal egyeztetve szervezi, így ők hívnak el. A központi kampánycsapatnak minden pártnál van egy kapcsolattartója, mi vele beszélünk. Neki jelentjük le, hogy hány aláírásnál járunk, tőle kapjuk az íveket, matricákat, szórólapokat.

Ehhez ez interjúhoz például kellett egyeztetni velük?

Nem.

A politikai üzenetek megfogalmazása előtt van egyeztetés?

Arról kapunk iránymutatást, hogy mi a központi üzenet.

Például amikor egyszerre le kell cserélni a borítóképeket a Facebook-oldalakon?

Igen, de ez fontos szerintem, mert mutatjuk, hogy megyünk előre, és egységben vagyunk. Lehet, hogy hülyeségnek hangzik, de amikor 150 borítókép cserélődik le egyszerre, az ad egy olyan hangulatot a magellenzéki közegnek, hogy megint megtettünk egyet a sok tízezer kicsi lépésből, ami a kormányváltáshoz kell.

Kívülről nem úgy tűnik, mintha egységes ellenzéki kommunikáció lenne a népszavazási kampány körül.

Én nem érzem, hogy hiányozna az egységes keret, de nyilván nincs papagájkommandó.

A Fudan-sztorit sokfajta módon meg lehet fogni.

Van, aki a kínai kapcsolatra rezonál, más a bérlakás-építés, a kollégiumi férőhelyek vagy a hitelfelvétel problémájára. Ezeket az embereket különböző módokon lehet megszólítani.

Szerintem átjön az embereknek, hogy ennek a két népszavazási kérdésnek mi a tétje. Az egyik a Diákváros-sztori, ahol 12 ezer kollégiumi férőhelyről és 5800 bérlakásról van szó. Meg a hitelfelvételről és a szuverenitásról: arról, hogy egy olyan egyetemet hoznak ide 520 milliárd forintért, aminek alapítványában utána nem lesz a magyar államnak többségi tulajdona, és ahol 3 millió forint lesz a féléves tandíj. Az eddig leírtak szerint nincs szociális kedvezmény, ezért jó eséllyel csak a fideszes kiválasztottak tudják a gyerekeiket beíratni.

A másik az álláskeresési járadék. A baráti körömben láttam, hogy aki a járvány alatt elvesztette a munkáját, az tényleg nem kapott semmit. Egyébként az álláskeresési járadékkal nemcsak az időtartam a gond, hanem az is, hogy mennyire szétverték a munkaügyi központ-rendszert. Volt olyan ismerősöm, aki öt hónappal később kapta meg a három hónapos támogatást a covid alatt.

Az embereket a népszavazási kérdések melyik vonatkozása érdekli leginkább?

Az álláskeresési járadék inkább az alacsonyabb jövedelműeket szólítja meg, amennyire ezt ránézésre meg lehet állapítani, a Fudan–Diákváros-ügy pedig inkább a magasabb jövedelműeket. Kivéve, amikor Fudan-ügyben a bérlakásokról beszélünk, mert ott van egy váltás. És függ attól is, hogy mivel szólítunk le valakit az utcán.

Akik pedig kifejezetten odajönnek aláírni, azok kilencven százalékban elkötelezett ellenzéki szavazók. És azért jönnek, hogy seggbe rúgjuk a Fideszt.

Ezzel viszont nem lehet új szavazókat megnyerni.

Az aláírásgyűjtéssel úgy tudsz új szavazókat megnyerni, hogy leszólítod az embereket, és beszélsz velük. Ez történik folyamatosan, a mi pultjainknál is van, hogy egyszerre három-négy ember van kinn. Egy-két ember áll a pult mögött, a másik kettő szólítja le az embereket. De alapvetően új szavazókat inkább a médián keresztül, a politikai üzenettel lehet elérni.

A Fudan-ügyről az a tapasztalatom, hogy erősen bevág a fideszes szavazói bázisba is.

Amikor mondjuk egy huszonéves ismerősöm hazamegy a nagyszüleihez, és elmagyarázza nekik, akkor néznek egy nagyot.

És elindul egy vita köztük.

Van, hogy valaki csak az egyiket írja alá a két kérdés közül?

Abszolút van. És mindkét irányba van példa.

A Fudan-ügy Budapesten kívül mennyire működik?

Ezt én nehezebben tudom megítélni, de a kollégiumi férőhelyek kérdésének abszolút működőképesnek kell lennie

Meglesz a szükséges kétszázezer aláírás? És ha igen, mikorra?

Január közepére meg kéne lennie.

Mekkora esély van arra, hogy a választás napján erről is népszavazás lehet?

A tisztesség azt kívánná, hogy két ugyanakkor benyújtott kérdéssorról lehessen ugyanakkor népszavazást tartani. A magyar választópolgárok arcul csapása lenne, ha két héttel később tartanák meg ezt a népszavazást. És milliárdos pluszköltsége is lenne. Csak a Fidesz hatalmi érdeke szólhat amellett, hogy ne akkor legyen. Ha január közepére le vannak adva az aláírások, akkor kijöhet, hogy meg lehet tartani a választás napján, még akkor is, ha április 3-ra írják ki az országgyűlési választást.

Közben lesz gendernépszavazás is. Mi a válaszod az ott feltett kérdésekre?

Az egyik, hogy a családvédelem alapvetően fontos dolog, de szerintem ma Magyarországon nem a Fidesz által feltett kérdések szólnak a gyerekekre leselkedő veszélyekről. Nekem is van két gyerekem, 3 és 6 évesek. Nem azon szoktam gondolkodni, hogy jézusom, bejön valaki az óvodába, és át akarja műttetni, hanem azon, hogy nyilván egy adott ponton lesz majd internet-hozzáférése, okostelefonja. Hogyan magyarázom el neki, hogy mi az, hogy pornó, hogyan tanítom meg neki azt, hogy hogyan viszonyulunk egymás testéhez – amit nekünk nem is tanítottak meg. Hogyan tanítom meg, hogy a nem az nemet jelent. A szexualitás egész kérdése nincs kezelve.

A fideszes képviselők azt mondják, hogy ez magánügy, és mindenki otthon rendezze. Én józsefvárosi-ferencvárosi jelöltként kevéssé gondolom azt, hogy akkor megy majd jó irányba Magyarország, ha mindenki otthon rendezi ezeket a kérdéseket. Még ez én korosztályomban sincs tudatosság egy csomó kérdésben, viszont ha az iskolában átadnák ezt a tudást, akkor egyszerűen boldogabb emberek jönnének ki az iskolából és középiskolákból.

Ebben a konkrét politikai helyzetben ez mit jelent?

Mindenki szavazzon úgy, ahogy akar. Olyan témák vannak felvetve, amiket most is törvények rögzítenek. Senki sem mehet be egy óvodába, és propagálhat nemi átalakító műtétet. Én személyesen azt gondolom, hogy nem kell 18 év alatt nemi átalakító műtétet végezni. Az emberek szexualitása nem 10-12 éves korban fejlődik ki, hanem később, bár erre nyilván nincs egységes korhatár. De mindenki döntsön úgy, ahogy akar, nem ez a lényeges kérdés, hanem az, hogy egy kormányváltás után a pedofiltörvény problémás passzusait vissza kell vonni, alapjáraton pedig egy olyan országot kell csinálni, ahol mindenkinek jólét jár a nemi és szexuális irányultságától függetlenül.

Stratégiailag kell kezdeni valamit a kormány népszavazásával az ellenzéknek?

Kell, és fogunk is.

Az ősz egyik közéleti varázsszava az ellenzékváltás volt. Történt ellenzékváltás?

Akkor sem értettem, hogy mit jelent ez, amikor ez volt a varázsszó. Kis dolgokban történt, csak nem ellenzékváltásnak hívnám, hanem annak, hogy egy csomó problémás jelöltet a választók kiszavaztak. Gondolok itt Tóth Csabára, a karlendítős úriemberre és másokra. Ez jó irány, és fontos volt az ellenzéki előválasztáson, hogy a legjobb jelölteket válasszuk ki, és ebbe beletartozik az is, hogy ki az, aki kevésbé lesz támadható, amikor a Fidesszel szemben megyünk.

Ez a helyi szint, országos szinten tehát szerinted nincs ellenzékváltás?

Szerintem nincs szükség ellenzékváltásra. Nem az a probléma az ellenzék szempontjából, hogy ezek a pártok ebben az adott felállásban vannak, és ha majd behozunk két, kicsit másmilyen pártot, közben meg kiveszünk két másikat, akkor jobb lesz a helyzet. A politika nem varázsütésre változó dolog. Ezek a pártok strukturális, történeti és gazdasági okokból vannak itt. Ezeknek a pártoknak vannak támogatói. Amikor valaki azt mondja, hogy mondjuk nem kell a Demokratikus Koalíció, akkor azt mondja, hogy 500 ezer magyar választópolgár akarata ne érvényesüljön. Közben meg van egy olyan választási rendszer, és van egy olyan államhatalom, ami egységbe tereli ezeket a pártokat.

Ezzel nem lehet mit kezdeni, ezzel az egységgel kell előre menni akkor is, ha xy-t nem tartom jó fejnek, vagy ha z-nek büdös a szája.

Nem az a kérdés, hogy kit szeretek és kit nem, hanem hogy egy kvázi autoriter rendszerből, ami Magyarországon működik, egy parlamentáris köztársaságot csináljunk. Ez a választás egyik tétje.

Márki-Zay Péterrel elég sok szakpolitikai kérdésben nem értek egyet, és nagyon szeretnék a kormányváltás után a kormánypárti frakciókban vitatkozni vele a többkulcsos adórendszer kialakításáról. A jelenlegi politikai környezetben viszont ezt nem lehet megtenni.

Te magad is elég hosszú úton jutottál el ide. 2010-ben LMP-sként valószínűleg nem gondoltad volna, hogy 12 éve múlva egy MSZP-irodában ülsz majd, a közös ellenzék jelöltjeként.

Sőt, azt se, hogy bármilyen jelöltként bármilyen irodában fogok ülni. Az LMP után dolgoztam a Párbeszédnél, civil szervezeteknél, majd megalapítottuk a Mércét. A ‘18-as, rabszolgatörvény elleni tüntetés után döntöttem el, hogy lelépek a Mércétől. Azt nem gondoltam, hogy jelölt leszek, de azt igen, hogy a politikában akarok dolgozni. Úgy láttam, hogy az újságírásból elveszett az a lehetőség, hogy valódi változásokat érjünk el.

Végigvehetnénk az ügyeket, hogy a 2010-es LMP-állásponttól hogyan jut el valaki odáig, hogy 2022-ben egy hatpárti egységben indul neki a választásoknak. A rabszolgatörvénytől az alkotmánybíróság átalakításán át a szakszervezetek kifilézéséig; a munkajog tönkretétele, a lakhatási válság, hosszan lehetne sorolni a problémákat. De szerintem nemcsak az történt, hogy a hülyegyerekek fenn megváltoztatták a véleményüket, hanem az is, hogy a hülyegyerekek fenn azért változtatták meg a véleményüket, mert a választópolgárok ezt tartották helyesnek. Ha nem gondolná azt az a 2 és fél-3 millió ember, aki az ellenzékre fog szavazni tavasszal, hogy ez a jó irány, akkor a pártok nem ezt a döntést hozták volna meg. Nem lett volna előválasztás, nem együtt indulnánk.

Azt mondod, szívesen vitatkoznál Márki-Zay Péterrel szakpolitikai ügyekben. Most visszafogod magadban a kritikákat?

Voltam publicista, alapjáraton tépelődő értelmiségi vagyok. De most nem erre a szerepre választottak meg. A feladatom a választókerületben az, hogy a kormányváltásig menjek előre, a csapatot vigyem előre, és mindent megtegyünk azért, hogy itt is, és országosan is legyőzzük a Fideszt.

Szóval van, hogy egy-egy ellenzéki húzás láttán tudnál kritikus Facebook-posztokat írni, de inkább nem teszed meg?

Abszolút.

Amikor Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára, azt éppen az a balos közeg fogadta a legnehezebben, ahonnan te is érkezel. Mostanra elfogadták?

Dumának tűnik, de erre is ugyanaz a válasz, mint az előbb. A Szikra Mozgalom, ami az én politikai közösségem, nem arra szerződött, hogy Karácsony Gergely miniszterelnök legyen, hanem arra, hogy leváltsuk a Fideszt. Szerintem jó miniszterelnök lett volna, de nem ez a cél, hanem a kormányváltás, és hogy utána meghozzuk azokat az intézkedéseket, amik a hatpárti programban benne vannak. A célok változatlanok.

Mégis, hangsúlyosan baloldali politikusként mit gondolsz arról, hogy a baloldali gondolat 11 év jobboldali hegemónia után sem volt elég erős az előválasztáson?

Nem gondolom, hogy az előválasztás, főleg miniszterelnök-jelölti szinten ideológiai elképzelések csatározásáról szólt volna. Főleg elszámoltatásról, alkotmányozásról, ilyesmiről volt szó. Kevéssé mérettetett meg a baloldali gondolat, de igen, mondjuk ki:

amennyire megmérettetett, annyira el lehet mondani, hogy vereséget szenvedett országos szinten. Itt, Józsefvárosban és Ferencvárosban pedig nyert.

De azt sem gondolom, hogy az itteni előválasztási résztvevők 43 százaléka pontosan ugyanazt gondolja a világról, mint én, és azt sem, hogy Márki-Zay Péter azért nyert, mert annyi ember pontosan azt gondolja a világról ideológiailag, mint ő.

A Szikra mozgalom mivel foglalkozik?

A 2019-es önkormányzati kampányban jött létre olyan balos közegben mozgó emberekből, akik szerettek volna valamit csinálni a reálpolitika szintjén. Szabad Budapest néven indult, aztán lett belőle Szikra. A járvány alatt készítettünk például maszkokat, amiket a szakszervezeteknek adtunk. A Szikra legfontosabb politikai munkája most az én kampányom és az ellenzéki kampány segítése. Közben van egy csomó ideológiai háttérképzés, filmklubok, olvasókörök ésatöbbi, közben pedig stratégiát is alkotunk, amellett, hogy egy iszonyatosan nehéz kampányt visz a mozgalom.

Feléjük el kell számolnod, hogy milyen ügyeket képviselsz?

Abszolút. A stratégiai kérdésekben a Szikra elnökségének vétójoga van a kampányomban, és át szoktuk beszélni a fontosabb döntéseket. Eddig nem érkezett vétó, nagyjából ugyanazt gondoljuk ebben a társaságban.

Amikor bejelentetted az indulásodat az előválasztáson, közöltél egy programot. Ennek egyik legfontosabb része a lakáspolitika volt, és többek között olyanok szerepeltek benne, hogy „ingyenes lakhatást biztosítunk a közszolgáltatásokban dolgozó pályakezdőknek”, és hogy „az egész országra kiterjesztjük a ferencvárosi védett lakások rendszerét”. Ehhez képest, amikor az összellenzéki lakáspolitikai csapat tagjaként kiálltál ismertetni a főbb pontokat, ezek már nem voltak benne.

Ezek más szintek. Amikor kijönnek ezek az ellenzéki tíz pontok különböző témákban, ott nincsenek ilyen részletkérdésekre lebontva a dolgok. A közös ellenzéki programban az van, hogy a következő kormány támogatja az önkormányzatok bérlakás-építéseit. Biztos vagyok benne, mert egyébként ez a gyakorlat, hogy az önkormányzatok az újonnan épült bérlakások egy részét szolgálati lakásként fogják odaadni a rendőröknek, óvónőknek, szociális dolgozóknak, a védett házak modellje 100 százalék, hogy meglesz kormányváltás esetén. Annyira alacsony a költsége, és közben annyira fontos ebben a témában, hogy egyszerűen politikailag is megéri megcsinálni.

Az is benne volt a programodban, hogy „kedvezményes hitelkonstrukciókkal és állami garanciavállalással támogatjuk a lakásszövetkezetek létrehozását”.

Jó, ez lehet, hogy nem fog megtörténni kormányváltás után. Parlamenti képviselőként viszont abszolút küzdhetek érte.

A kampány mellett a Városházán dolgozol társadalompolitikai referensként. Az utóbbi hetekben több posztot is kiraktál a Facebookra a Városháza-ügyben összehívott bizottság üléseiről. Ezekben lényegében azt üzened, hogy az ügyben megfogalmazott vádak nem igazak. A fővárosi vezetés kommunikációja az első hetekben viszont sokkal zavarosabb volt ennél.

Fontos elmondani, hogy ebben az ügyben a saját véleményemet írom le, nem foglalkozom kommunikációval a Városházán, és nem is egyeztetem velük arról, amit írok. Szerintem azt, ahogy ez az ügy berobbant, nem lehetett volna máshogy kezelni, és egyébként a média sem igazán tudta kezelni. Nincs erőforrás arra, hogy minden lebegtetésnek utána menjünk. De Karácsony Gergely kiállt, és elmondta, hogy nem lesz eladva a Városháza, szerintem ez tiszta kommunikáció. Aztán jöttek a megvágott felvételek napról napra, épp azzal a céllal, hogy fenntartsanak egy bizonytalanságot.

A választók azt is érzékelhették ebből, hogy a Városháza vezetése azt sem tudja, ki kivel tárgyal miről.

Igen, ez egy olyan helyzet, hogy a vagyonkezelő tárgyalásairól nem tudnak a Városháza vezetői. Ez egy kvázi antikorrupciós intézkedés, amit éppen a Tarlós-éra alatt hoztak, hogy a vagyonkezelőnek a nyilvánosan meghirdetett pályázatokon érkezett legmagasabb ajánlattevőnek kell eladnia azt, aminek eladásáról döntés születik. Nincsenek vezetői döntések, hogy kinek kell megkapnia melyik ingatlant, és senki nem megy be Karácsony Gergelyhez tárgyalni, hanem a vagyonkezelővel tárgyalnak.

A Városháza fegyelmit adott a vagyonkezelő vezetőjének, Barts Balázsnak, amiért úgy tárgyalt eladásról, hogy ilyen döntés nem született. Ennek mi az értelme? Ha oké volt, amit csinált, miért kapott fegyelmit, ha viszont nem volt oké, miért úszta meg ennyivel?

Ebben az ügyben sem én hozok döntést, csak kívülről tudom megítélni Barts Balázs munkáját, főleg azon keresztül, ami a sajtóban megjelent. Azt látom, hogy alapvetően jól végzi a munkáját, ebben az ügyben viszont elkövetett egy hibát. Nem azt az utasítást hajtotta végre, ami a kabinet döntése volt, hogy nem lesz eladva a Városháza, hanem mást kommunikált egy befektető felé. A hangfelvételekből nem derül ki pontosan, hogy milyen kontextusban, de valóban elkövetett egy hibát. Szerintem egyébként azért, mert valaki hibázik, nem kell rögtön a fejét venni. Amikor vezetőként dolgoztam, akkor is azt képviseltem, hogy nyugodtan hibázzon valaki, utána kijavítjuk.

Bajnai Gordon jól tette, hogy volt miniszterelnökként elment egy megbeszélésre ebben az ügyben Gansperger Gyula meghívására?

Nem tette jól.

Miért nem?

Nekem ez az egész lobbizás dolog nem jön be.

Felettesed a Városházán az a Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, akivel kapcsolatban a hangfelvételeken „jutalékos rendszert” emlegetnek, és akinél házkutatást tartott a rendőrség. Érzékeltél olyat, hogy jutalékos rendszer működne?

Két éve dolgozunk együtt. Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy amit állítanak róla, az nem igaz.

Szerinted egyébként el lehet adni a Városháza épületét?

Életemben nem foglalkoztam ingatlanfejlesztéssel, és nem tudom a dolog súlyát felmérni. Szerintem ha alapvetően jobban járnak vele az állampolgárok, és jobb ügyintézést eredményez, akkor miért ne lehetne eladni? Attól függ, milyen üzletet kötnek rá. De azért jegyezzük meg még egyszer, biztos, ami biztos: senki sem akarja eladni a Városházát.

Mi derült ki az ügyben összehívott vizsgálóbizottsági üléseken?

Hátra van még egy vagy két ülés. Teljesen lényegtelen kérdésekről van szó, a fideszesek húzzák az időt, csak akkor van izgalom, amikor Láng Zsolt véletlenül azt mondja, hogy „soha senki nem állította, hogy járulékos rendszer működik a fővárosban”. De nem is tud semmi kiderülni, hiszen azok a dolgok, amiket a Fidesz állít, nem történtek meg.

Mi a tanulsága az ügynek?

Ez egy nagy léptékű váltás a fideszes lejárató kampányokban. Eddig az volt a módszer, hogy volt egy porhintés, és arra ráküldtek cikkeket és Facebook-posztokat. Most viszont már egy durva kompromatot építettek fel. Hónapokra előre bekészítették, elmentek találkozókat felvenni, meg is rendeztek találkozókat, hogy megfelelő hanganyagot szerezzenek. Nem tudunk mit kezdeni ezekkel a dolgokkal, az igazság teljes elmosása brutális tud lenni.