„Bármikor dönthetnek úgy, hogy csődbe visznek egy várost”

• Egy nyílt levéllel úgy felbosszantotta Mészáros Lőrincet, hogy egyből küldött Érd városának 50 milliót.
• A városban dúló fideszes belharc vezethetett odáig, hogy a polgármesteri titkárságot bepoloskázták.
  
• Úgy sanyargatja a kormány az önkormányzatokat, hogy „attól még a fideszes Cser-Palkovics András is sírva fakad”.
• Ellenzéki városok pár százezres támogatásokról is le vannak tiltva.
• Azóta sem talált hasonló pártot, mint a néhai SZDSZ.
• Magyar Péter pedig segít felrázni az eltespedt ellenzéki szavazókat.
• Nagyinterjú Csőzik Lászlóval, Érd ellenzéki polgármesterével.

Alapítója volt az SZDSZ ifjúsági szervezetének, és a 2000-es években a párt egyik következő vezetőjeként is emlegették - aztán az SZDSZ-szel együtt az ön nagypolitikai karrierje is kimúlt, és azóta sem párttag sehol. Ennyire traumatizálta az SZDSZ halála vagy ennyire megfektette a NER?

Ha be akarnám lopni magam a régi szadeszosok szívébe, mondhatnám, hogy azóta se találtam magamnak hasonló pártot, mint a régi nagy SZDSZ. Ami egy picit igaz is. A mi politikai eszmélésünket meghatározta a rendszerváltás körüli SZDSZ ethosza, a nagy öregek, Göncz Árpád, Pető Iván, Solt Ottília hagyatéka, de már nem maradt esélyünk tovább írni ezt a sztorit.

De nem tűntem el: 2013-ban Bajnai Gordonék felkértek, hogy legyek képviselőjelölt Érden, de a DK ellenállása miatt elengedtem a lehetőséget. 2018-ban a szocik kerestek meg, hogy legyek civil színekben induló képviselőjelölt, aki mögé felsorakozik mindenki, logókkal, mindennel, de végül a többi ellenzéki párttal nem sikerült megegyezni a visszaléptetésekben.

Addigra lett egy csapatom, és adott volt, hogy 2019-ben elindulok a polgármesterségért. Azon kevés ellenzéki frakció a miénk, amelyik nagyobb hajszálrepedések nélkül hozta az elmúlt öt évet.

A szadeszos profil, nem mintha meg akarnám tagadni, lepergett rólam, egyszerűen mert az önkormányzati politikában az ideológiáknak sincs igazán szerepe. Jó példa volt, amikor 2019-ben „gyermekvédelem” címszóval a KDNP behozta a testület elé, hogy változtassuk meg a Szivárvány Óvoda nevét, és mindenki leszavazta. Akkora ostobaság volt, hogy még a Fidesz sem támogatta. Úgyhogy ma is van Szivárvány Óvodánk Érden.

Miért nem lépett be egyetlen pártba sem 2010 után?

Nem lettem pártpolitika-ellenes, egyszerűen nem akadt olyan formáció, amibe jó szívvel beléptem volna. Az MSZP, az LMP, a Momentum és a DK helyi képviselőivel olyan jó emberi kapcsolatok alakultak ki, hogy az elmúlt öt évet nemcsak szövetségben, de egy közös frakcióban politizáltuk végig. Az idei választáson mind támogatják az általam vezetett Szövetség Érdért Egyesületet. Mi a tisztességes hatalomgyakorlásra szövetkeztünk a város érdekében.

Van hasonló példa az országban, ahol egy frakcióba tömörült az egyébként ellenzéki városvezetés?

Nem sokról tudok. Jászberényben van és Budaörsön, Wittinghoff Tamás vezetésével.

Baján született, miért Érden lett képviselő?

Még ügyvédjelöltként megkeresett egy tanárom azzal, hogy egy közjogi méltóság kabinetvezetőt keres, így lettem az országgyűlési alelnök Wekler Ferenc stábtagja. Egy akkori kollégám ajánlotta Érdet. Sosem szoktam meg Pestet. Érd útba esik hazafelé, van egy 6 km hosszú Duna-szakasz is, ami a magamfajta vízi embernek fontos, és itt ragadtam. Be is húztak hamar a helyi politikába. Miután a helyi idősebb jelölt kiesett, 2002 őszén Döcsakovszky Béla polgármester felkért alpolgármesternek. Később alapítottuk meg az Új Generációt és lettem az SZDSZ ügyvivői testület tagja. De a helyi politika volt számomra mindig is a fő fókusz, ezért sem exponáltam magam soha ideologikus kérdésekben.

Van itt bőven teendő. Egy olyan városban élünk, ahol, történelmi okokból, az alapvető infrastruktúra sincs meg: nem készültek el utak, nincsenek járdák. Helyenként középkori állapotokkal találkozik az ember. Esővíz-elvezetés nyomokban van. Egy nagyobb zuhé után én is kinn vagyok az utcán, és gumicsizmában segítek az embereknek. Közben gazdag települések – Budaörs, Törökbálint, Diósd, Százhalombatta – vesznek bennünket körül.

A magyar városok finanszírozása 25 éve az iparűzési adóra épül, és Érd ugyan megyei jogú város, az ipari tevékenység itt minimális, ez a KKV-k városa. Az agglomeráció egyre duzzad, miközben nincs jól működő közmű, se megfelelő intézményi ellátás. Annyian költöznek ki ide, kisgyerekes családok, hogy alig tudjuk elhelyezni az óvodákban az összes gyereket.

2006-tól a Fidesz átvette a várost, T. Mészáros András vezetésével, aztán jött rá a kétharmad. Mi volt a legszembetűnőbb változás az önkormányzati politikában?

Leképeződtek helyben a NER bástyái kicsiben: a közgyűlés vitakultúrája megszűnt, a fideszesek maguk közt mindent előre lejátszottak. Letarolták az Érdi Újságot, feudális jellegű helyi kormányzás vette kezdetét. T. Mészáros András arrogáns módon vezette a várost, a szavazatait a párt országos népszerűségének köszönhette. 2014 után csak azért maradhatott a helyén, mert a Modern Városok Programban megvalósuló minden magasépítési beruházást Mészáros Lőrinchez irányított át. 2019-re összeálltunk, mert éreztük, hogy ez egy nyerhető város. Jól jött a Borkai-botrány is, biztosan tudtunk győzni az önkormányzati választáson.

Megválasztása után nyílt levelet írt Mészáros Lőrincnek, aki 40 milliárd forintnyi beruházás kivitelezésére kapott szerződést Érdtől, hogy cserébe nincs-e kedve támogatni a helyi kézilabda egyesületet, ahol a külföldi sztárjátékosok milliós fizetéseit az önkormányzatnak kell finanszíroznia. Sikerült rávenni?

Sikerült. 50 millió forintot kaptunk. De eléggé zokon vette a dolgot.

Találkoztak?

A kivitelező Fejér-BÁL vezetőin keresztül üzent. Nem értette, hogy a nyilvánosságra miért volt szükség, elég lett volna diszkréten jeleznem a problémát, és találunk megoldást.

Mennyit költött erre az önkormányzat?

T. Mészáros alatt a végén már havi 60 milliót. A dolog persze nem oldódott meg attól, hogy Mészáros Lőrinc küldött egyben egy 50-est, de

nekem szimbolikusan sokat számított ez, mert a helyi Fidesz ennyit se tudott elérni. Mészáros Lőrinc Fidesze.

Miben nehezítette meg leginkább a város vezetését a rendszer?

Kezdődött a parttalan diszkriminációval. 2020 december 24-én hajnalban kijött egy kormányhatározat arról, hogy minden fideszes megyei jogú város kap fejenként 1,38 milliárd forint covid-támogatást, de az ellenzékiek nem. A szegényebbeket, mint Érdet vagy Salgótarjánt, Hódmezővásárhelyt, egyszerűen lepofozták.

Aztán jöttek a normatív elvonások, amik mindenkit érintettek. Elvették a gépjárműadót, ami számunkra azért fájt, mert az volt a fedezete az útépítéseknek. 63 utcát újítottunk fel, ha maradt volna a gépjárműadó bevétel, akkor 250-et tudtunk volna. Az MJVSZ-en minden alkalommal ráolvastam ezt Varga Mihályra, mindig azt mondta, hogy megfontolják, visszaadják. Adják persze, de csak a fideszes városoknak. Például Debrecennek 3 milliárdot rezsikompenzációra.

A városnak az ipari fejletlenség miatt korábban éveken át utalt 700-800 milliós működési támogatást a Covidra hivatkozva elvették, és azóta sem adták vissza. Megfelezték az iparűzési adót, és bár kaptunk valami kompenzációt, az a kieső bevételeknek alig a felét tudta fedezni.

Aztán szégyenszemre beraktak minket a szolidaritási hozzájárulásra kötelezett önkormányzatok körébe, ahova korábban csak néhány gazdag várost – a környéken Százhalombattát, Budaörsöt, Székesfehérvárt – vontak be. Addig csökkentették az adózás szinthatárát, hogy bekerültünk a szórásba, és hirtelen a semmiből ki kellett fizetnünk 200 milliót. Most épp 330 milliót kell elutalnunk az államkasszába az amúgy is elég csekély iparűzési adóbevételből.

Nulla szabadon felhasználható forrásunk maradt. Kicentizték, hogy mi az a szint, amikor még nem mész csődbe, de már semmilyen saját beruházásra nem jut fedezeted.

Tudatosan?

Részben biztos. Sok döntésnél az látszik, hogy ad hoc születik, sőt, gazdája sincs. Máshol egyértelmű. De ott is teljesen irreális.

Egy példa: van az Autómentes Naphoz kapcsolódó uniós pályázat. Mindig pályáztunk, sose nyertünk. Tényleg minimál pénzekről van szó, százezrekről, 1-2 millióról, azért is bántott, és mentem el a falig. Az utolsó évben odáig jutott a dolog, hogy tanárokat is bevontunk a pályázatírásba, és Mészáros Lőrinc által felújított iskolákkal tűztük tele az anyagot. Így se nyertünk. Akkor körbetelefonáltunk, és

az illetékes minisztérium egyik középvezetője végül kibökte, hogy ki volt adva, melyik városok nem nyerhetnek. Százezreket. Köztük Érd.

Igyekeztem jó kapcsolatokat kialakítani a Miniszterelnökség uniós forrásokat kezelő államtitkárságával és más minisztériumok elöljáróival is. Ez néha segített, máskor semmit nem ért.

Normális, hogy egy ellenzéki polgármester akkor tud kijárni pénzt a városnak, ha megfelelő elöljáróknál lobbizik, és Mészáros-projektekkel tűzi teli a pályázati anyagokat? Vagy akkor se.

Volt, aki meglepődött azon, hogy konstruktívan próbálok lobbizni forrásokért, és „nem csinálok mindenből egyből nagypolitikát, mint Márki-Zay Péter”. Én alapvetően félrerakom ilyenkor a dafke anti-NER identitásomat, és csak Érd érdekeit igyekszem szem előtt tartani.

Egy idő után azt vettem észre, hogy a legtöbb polgármester és kormánytisztviselő is így működik. Idővel miniszterekkel is tudtam tárgyalni. Akadt olyan elkötelezett támogatója is Érdnek, aki segített elintézni dolgokat, csak annyit kért, hogy sose említsem meg nyilvánosan a nevét.

Az önkormányzatok totális kitettségben vannak a kormány felé. Bármikor dönthetnek úgy, hogy csődbe visznek egy várost.

Mára azoknak a városoknak is megkötötték a kezét, amiknek erős adóerő képessége van. Cser-Palkovics Andrástól és Székesfehérvártól 6 milliárdot vettek el. Amikor megkérdeztem tőle, mire költötte ezt a pénzt, mielőtt elvették, azt kérte tőlem, hogy ezt ne kérdezzem meg, mert sírva fakad. Nála talán csak Dézsit húzta le jobban a rendszer Győrben.

2022 márciusában lehallgatókészüléket találtak az érdi polgármesteri hivatal egyik irodájában. Milyen készülék volt ez?