„A szabad vasárnap törvényi eltörlésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk a sajtón keresztül a nyilvánosságot. Meggyőződésünk szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy a vasárnap munkaszüneti nap legyen. Ezért nem támogatjuk a kormány törvényjavaslatát, amely korlátozza a szabad vasárnapot. Távolmaradásunk »NEM« szavazat, amelyet a kormány iránti lojalitásból és Orbán Viktor miniszterelnök úr kérésére nem adunk le.”

Ezt a közös közleményt adta ki kedd délután a Miniszterelnökség sajtóosztályáról a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán. A két vezető politikus közül egyik sem vett részt a keddi szavazáson, és nem voksolt Kövér László házelnök sem. Mindhárman 100 ezer forintos büntetést kaptak emiatt.

A Parlamentben megjelent képviselők végül nagy többségben megszavazták a vasárnapi boltzár eltörlését. Kósa Lajos kötelező szavazást rendelt el az ügyben, az Origo forrásai pedig azt mondták, a kormányfő szerint „az állásával játszik az”, aki nem szavazza meg a kormány előterjesztését. De így is fontos emberek ellenkeztek.

Ideológiainak látszó viták

A Fidesz elnöksége hétvégén tárgyalta a kérdést. Az összejövetelen jelen voltak Orbán Viktor mellett Kubatov Gábor, Németh Szilárd, Gulyás Gergely alelnökök és állandó meghívottként Balog Zoltán is.

Az alelnökök – főként a zárvatartást régóta ellenző Gulyás – támogatták Orbánt abban a szándékában, hogy visszakozzon a kormány, és újra engedélyezze a boltok vasárnapi nyitvatartását. Balog már ekkor elmondta: ő elvi alapon nem tudja támogatni a kihátrálást. Választmányi elnökként ott volt Kövér László is, aki szintén szót emelt a terv ellen. Ők azon az állásponton voltak, hogy ez egy olyan intézkedés, amit párt és kormány (keresztény-konzervatív) meggyőződésből hozott, és ami mellett, okozzon akár népszerűségvesztést, ki kell tartani.

A másik oldalt Rogán Antal és a vele szoros szövetségben lévő Gyürk András képviselte. Szervezeti kérdésekben Gyürk kulcsfigura volt a Fidesz kampányaiban. Az igazi nagy vita aztán a hétfői kormányülésen bontakozott ki: Baloghoz csatlakozott Lázár János miniszter is. Egy forrás szerint az ülésen konkrétan elhangzott az a kérdés is, hogy

„ha a nép nem akar stadionokat, akkor azokat is elkezdjük lebontani?”

Lázár korábban sem csinált titkot abból, hogy nem támogatja a boltzár visszavonását, a legutóbbi kormányinfón is utalt erre és örült volna egy népszavazási kampánynak. A déli frakcióülésen aztán Kövér László kelt ki a terv ellen, és támadta élesen Kósa Lajos frakcióvezetőt.

Szemben a habonyi vonallal

A Fideszben nem először válik láthatóvá, hogy egymásnak feszül két élésen eltérő politikai szemlélet. A kormányülésen Rogán azzal érvelt – és aztán erről beszélt a nyilvánosság előtt is –, hogy a kabinet azért áll el a zárvatartástól, mert az népszerűtlen, ők pedig adnak a nép szavára.

Orbán hosszú ideje követi azt a habonyi szemléletet, ami minden döntést és kommunikációs irányt a Századvég Gazdaságkutató által mért eredmények, közvéleménykutatások és trendek tükrében határoz meg.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda felállítása ennek a politikának az intézményesítését jelentette.

Kövér és Balog ezzel szemben azt képviselik, hogy a kormánynak ki kell tartania olyan sarokpontok mellett, amelyek adott esetben szembemennek a többség szándékával.

Kövér például visszaállítaná a sorkötelezettséget, még ha ez nem is népszerű ötlet. Balog nemrég azt mondta, a határzár hosszútávon nem megoldás a menekültválságra és a részvétel ezeknek a „helyes döntéseknek” a meghozatalában lelkiismereti teher volt számára.

Az erősebb fideszes figurák közül az antihabonyista táborba sorolható Áder János köztársasági elnök, aki legutóbb a Posta és az MNB-alapítványokról szóló törvények miatt ment szembe a központi akarattal.

Ezekhez az elvi különbségekhez társul egyfajta ízlésbeli különbözőség is.

A Gucci és Louis Vuitton táskák, belvárosi szállodák és rózsadombi lakóparkok világa nem az az arca a Fidesznek, amire Áder, Kövér vagy Balog feltétlenül büszke. És nem tetszik ez Lázárnak sem, aki decemberi kongresszusi beszédében is sokat utalt erre.

Nincs belső ellenzék

Lázár helyzete a legérzékenyebb. Nála az elvi szempontoknál nyilván fontosabb motiváció, hogy évek óta küzd Rogán Antallal az elsőszámú utód helyéért. Most éppen Rogán van helyzetben, miután Orbán föltolta propagandaminiszternek; az elmúlt két évben nagyon megerősödött Lázár fölé-mellé.

Lázár korábban még generációs alapon támadta a párt vezetését, ma épp ideológiai húrokat penget.

Nem arról van szó, hogy formálódóban lenne valamiféle belső ellenállás, egyszerűen csak vannak erős emberek, akiknek nem tetszik az irány. Ezek a figurák nem feltétlenül alkotnak egy csoportot, sőt, a legtöbbjük között legalább akkora ellentétek feszülnek, mint a párt aktuális irányvonalával szemben.

Lázár és Kövér például elég kevés dologban látszik egyetérteni azon kívül, hogy finoman bírálják Orbánék túl populista döntéseit. Korábban sem volt felhőtlen viszonyuk: másfél éve Lázár még Kövért gyanúsítgatta azzal, hogy infókat szivárogtat a párt fiatal generációjáról.

Balog és Lázár most közös közleményben állt ki a zárvatartás mellett. Ami azért fura, mert az ő kormányon belüli háborújuknak is szép története van. Egy legendás anekdota szerint Lázár még Miniszterelnökséget vezető államtitkárként bekereteztette és a várószoba falára kiszögelte Balog egy neki megküldött írásos számonkérését. Azóta sincsenek jóban: még múlt héten is meccseltek az EMMI háttérintézményekért, amiket Lázár meg akart tizedelni. Válaszul Balog állítólag a Klik megszüntetésével fenyegetett.

Kiegyezés Orbánnal

A két miniszter most mégis közös – a Miniszterelnökség által kiadott – közleményben állt ki egy kormányfői ajánlással meghozott frakciódöntéssel szemben.

Távolmaradásuk nem érte meglepetésszerűen a miniszterelnököt. Orbán még hétfő délelőtt is győzködte Lázárt arról, hogy szavazza meg a törvényt, de sem ő, sem Balog nem engedett. A kormányfő olyan sokáig egyezkedett Lázárral, hogy emiatt a kedd reggeli kormányülés meg is csúszott.

Balog környezete szerint a keddi közlemény spontán döntés eredménye volt, és csak praktikus okai voltak annak, hogy a humánminiszter nevében is végül a Miniszterelnökség küldtek ki a közleményt. Erről Lázár és Balog a kedd reggeli kormányülés szünetében állapodott meg; korábban nem egyeztettek róla.

Lázár emberei szerint miniszterük – ahogy a közlemény írja – csak a kormányő kérésére, lojalitásból nem szavazott, de valójában ez felér azzal, mintha nemet nyomott volna. A túloldali fideszesek szerint természetesen egyszerű megfutamodásról van szó. Szerintük a miniszter – épp mint miután belengette a lemondását, vagy odamondó beszédre készült a kongresszuson – most sem mert igazán merészet húzni, és kiállni Orbánnal szemben.

Az biztos, hogy a nagy viták dacára csak kisebb zavar volt érzékelhető a kormánypártok körül. 176 képviselőből 163 igennel szavazott a zártvatartás megszüntetésére, 11-en tartózkodtak, és csak ketten nyomtak nemet – közülük Harrach Péter, KDNP-s frakcióvezető azóta már visszakozott is. A 11 tartózkodó közül 9 KDNP-s politikus, de sokat elárul, hogy a párt két minisztere – Seszták Miklós, Simicskó István – nem mert nem a miniszterelnök mellett szavazni.