Egyszer talán eljön a nap, amikor arra a kérdésre, férfit vagy nőt választanál főnöködnek, a legtöbben azt válaszolják: mindegy, nem számít. Ha több nő kerülne vezető pozícióba, az emberek megismernék a különböző vezetési stílusokat és levonhatnák maguk a következtetéseket arról, milyenek a női és milyenek a férfi főnökök. Minden valószínűség szerint nem a neme, hanem a személyisége, a vezetési stílusa teszi a főnököt jóvá, vagy rosszá.

Milyen nemű főnököt szeretnél?

A Gallup friss amerikai felmérése szerint a válasz erre az emberek többségénél egyértelműen az: férfit. Sőt, meglepő módon sokkal több nő vágyik férfi felettesre, mint nőire. Habár az elmúlt hatvan évben nagyot fordult a világ a tengerentúlon is, és az 1953-as hasonló felmérés adataihoz képest jelentősen javult a női vezetők megítélése, még mindig van tennivaló. Hatvan évvel ezelőtt a megkérdezettek kétharmada mondta, hogy inkább férfit választana főnökének. Ma a Gallup által megkérdezett amerikai nők 40 százaléka szeretne férfi főnököt, 27 százalékuk nőt, és 32 százalékuknak mindegy a vezető neme. (A férfiak 29 százaléka mondta azt, hogy férfi, 18 százalékuk pedig azt, hogy női főnököt szeretne magának, 51 százalékuknak nem volt erre vonatkozó preferenciája)

Az EU-tagországokban is vizsgálták a kérdést. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott (de 2010-ben felvett adatokból készült) kutatási jelentés szerint az uniós polgárok jobbnak találták azokat a munkahelyeket, ahol együtt dolgoznak férfiak és nők, és ennek része volt a főnökség is: kellemesebbnek érezték a munkahelyi hangulatot azok, akik ellenkező nemű főnök irányítása alatt dolgoztak. A női vezetők munkáját minimálisan, de jobbnak értékelték a beosztottjaik, de egyébként általánosságban nem tettek különbséget a férfi és a női főnökök megítélésében, a saját munkahelyi előmeneteli esélyeiket nézve férfi és női főnök esetén. Az is igaz, hogy tőlük nem kérdezték, milyen nemű főnököt szeretnének, ha választhatnának.

Magyarországon viszont kiderült, hogy nálunk az emberek háromnegyede egyáltalán nem szeretne női főnök irányítása alatt dolgozni még annak ellenére sem, hogy 83 százalékuk szerint jó az, ha a vállalatvezetésben nemcsak férfiak kapnak helyet. A márciusi Randstad-kutatásból már az alkalmasságra vonatkozó kérdésnél kiderült, hogy a magyarok nyilvánvalóan a férfiakat tartják alkalmasabbnak a vezetői szerepre, és 77 százalékuk egyértelművé tette: egyáltalán nem szívesen dolgozna együtt női menedzserrel. A megkérdezettek szerint egyáltalán nincs szükség több női vezetőre, és a nőknek is alig negyede mondta azt, hogy kifejezetten női főnököt szeretne magának.

Nem mindegy?

Az adatokból több dolog is világosan látszik. Egyrészt az, hogy Magyarországon meglehetősen magas a női vezetők elutasítottsága, másrészt az, hogy a nők még a férfiaknál is kevésbé akarnak női főnököt maguknak, harmadrészt pedig az, hogy túl magas azoknak az aránya, akiknek egyáltalán számít, hogy a főnök milyen nemű. Ideális esetben ugyanis a válaszadók mindegyike azt mondaná: mindegy hogy férfi vagy nő beosztottja vagyok. Ugye?

Vajon mi az oka annak, hogy a nők gyakran a legostobább sztereotípiákat vallják a náluknál sikeresebb nők kapcsán? Sokuk szerint ugyanis a női főnök afféle „méhkirálynő”, aki alfa nőstényként jár-kel a munkahelyen, és mindenáron megőrizni igyekszik a hatalmát. Ahelyett, hogy fiatalabb társait támogatná, fenyegetve érzi magát, bírálja és kibeszéli őket, akadályozza előrejutásukat a vállalati ranglétrán.

A Forbes cikkében sem sokkal hízelgőbb képet festenek a női vezetőkről: szerintük a női főnök olyan, akár egy éhes aligátor, akinek semmi a világon nem számít, csak hogy megkapja a neki kijáró tiszteletet. Rengeteg írás született már a női főnökök hibáiról, arról hogy egy főnöknő, hát az valami rémálom. A női főnökökről filmek sem festenek túl jó képet. Az amerikai Vogue-ot irányító Miranda Priestly az Ördög Pradat viselben elég jó példa erre. Nagyon sikeres női vezető, kiköveteli magának a tiszteletet, és szörnyű ember, pocsék magánélettel.

Igazak ezek az előítéletek? Valami alapjuk nyilván van. Csak nőkre igazak? Biztosan nem. Mégis, a férfi főnökök tipikus hibáiról, emberi gyengeségeiről nem írják gyúnyolódó cikkek tömegeit. A jelenség pedig – kipécézni a rossz vezetői tulajdonságokat és összekötni őket az egyik nemmel - kifejezetten káros. Ezek a szexista megállapítások elhitetik, hogy a rossz főnök attól rossz, hogy nő. A hasonló előítéletek és téves általánosítások pedig nem csupán akadályozzák a női karriereket, de feleslegesen mélyítik tovább a nők és nők között húzódó lövészárkokat.

gif

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?