Az enyhe depresszió jeleit mutató tizenéves fiúk nyálából vett minta elemzésével kimutatható, hogy melyiküknél alakulhat ki később súlyos depresszió – ezt állítja egy brit agykutatók által készített új tanulmány.

A kutatók tinédzser fiúk kortizol stresszhormonszintjét vizsgálták, és arra jöttek rá, hogy akiknél magas értéket találtak és ráadásul mérsékelt depressziós tüneteik voltak, azoknak a későbbi életében 14-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki klinikai depresszió, mint a normális kortizolszinttel rendelkezőknél.

A tesztet tinédzserkorú fiúkon és lányokon is elvégezték, de csak fiúknál találták hatékonynak.

Élete során hatból egy személynél fordul elő, hogy klinikai depressziós állapotba kerül. A mentális egészségügyi problémák többsége 24 éves kor előtt kezdődik. Jelenleg nincs olyan biológiai teszt, ami kimutatná a depressziót.

Joe Herbert, a tanulmány egyik szerzője, a Cambridge-i Egyetem tudósa éppen ebben látja a módszer jelentőségét, hiszen biológiai vizsgálattal lehet kimutatni egy mentális betegséget, és nem csak a pácienstől származó információkra kell hagyatkoznia az orvosnak. Herbert az új tesztet az olyan egyéb egészségügyi problémáknál elvégzett vizsgálatokhoz hasonlította, mint például a szívbetegség, aminél a magas koleszterinszintből és a magas vércukorszintből meghatározható a páciens kockázata.

A tudós a kollégáival 1800 12-19 éves tinédzser nyálából vett mintán végezte el a kortizolszintmérést. Egyúttal a kamaszok saját beszámolói alapján rögzítették, kik panaszkodtak enyhe depressziós tünetekre. A következő négy évben azt szűrték, hogy melyiküknél alakultak ki mentális egészségügyi zavarok.

Míg a fiúknál a magas kortizolszint és az enyhe depressziós tünetek nyomán később 14-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki klinikai depresszió, a lányoknál ez a kockázat mindössze négyszeres volt. A szakértők szerint a kortizol valószínűleg különböző módon hat a fiúkra és a lányokra.

„Minden hormon, beleértve a szexuális hormonokat is, hatással van az agyfunkciókra és a viselkedésre”

– mondta Carmine Pariante, a londoni King's College Pszichiátriai Intézetének professzora, aki nem vett részt a kutatásban. Pariante szerint a nemi hormonok (a férfiaknál az androgén, a nőknél az ösztrogén) valószínűleg máshogy reagálnak a kortizolra, ez magyarázhatja az eltérést a tinédzser fiúknál és lányoknál. Szerinte a nyáltesztes eljárás segíthet a súlyos depresszió kialakulásának megelőzésében.

Barbara Shakian, a tanulmány egyik szerzője azt mondta:

„A depresszió egyike a legnagyobb terhet jelentő globális betegségeknek, sokkal nagyobb probléma, mint a szívbetegség vagy a rák, és sokkal költségesebb."

A Neuropszichofarmakológiai Európai Kollégium 2011-es jelentése szerint a kedélybetegségek csak Európának évente 110 milliárd eurójába kerülnek. A mostani tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences amerikai folyóiratban jelent meg. (MTI)