Amikor a patikusok még Gripent árulhattak a trafikban

Még két hétig, október 27-én éjfélig lehet lobbizásról szóló történeteket küldeni a Transparency International és a 444 lobbipályázatára. 1000 eurót nyer, aki a legjobb történetet beküldi. Lehet igaz sztorival is pályázni és valamilyen ismert magyar lobbitörténet egy elemének dramatizálásával is. Ezek a legismertebb magyar lobbis ügyek.

A Gripen-lobbi

2001-ben az első Orbán-kormánynak kellett döntenie arról, hogy Magyarország vásárol-e új vadászrepülőket a elavuló orosz Migek helyett, és ha igen, akkor milyen típust. Nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy használt amerikai F16-os gépeket vásárlunk, de 2001 őszén, a szeptember 10-i kormányülésen váratlanul a svéd Saab nevű cég Gripen vadászgépei mellett döntöttek. A választás annyira meglepő volt, hogy állítólag a

a Saab sem akarta elhinni győzelmét, a svéd központ kétszer is írásbeli megerősítést kért magyarországi irodájától.

Az ügyről aztán 2007-ig nem sokat lehetett tudni, akkor a svéd közszolgálati tévé riportot készített a cseh és a magyar eladásokról és felmerült, hogy törvénytelenül befolyásolták a döntéshozatalt. Magyarországon soha senkit sem vontak felelősségre a Gripen-beszerzés miatt.

A patikus-lobbi

2007 elején két intézkedés is életbe lépett Magyarországon, ami sértette a patikusok érdekeit. Egyrészt 300 vény nélkül kapható gyógyszert, jellemzően ilyen fájdalomcsillapító szintű pirulákat már nem csak a gyógyszertárakban, hanem benzinkutakon és szupermarketekben is lehetett árusítani. Aki mondjuk este 8 körül akart fejfájáscsillapítót venni, annak kedvező változás volt, hogy nem kellett éjjel-nappali gyógyszertárat keresni, elég volt egy éjjel-nappali közértbe lemenni. A másik változás, hogy a korábbinál jóval könnyebb lett új patikát nyitni, elég volt például, hogy az ott dolgozó alkalmazott gyógyszerész, nem kellett feltétlenül a tulajdonosnak is ilyen végzettség. A liberalizáció hatására több száz új patika nyílt, vidéken és a fővárosban így kevesebbet kellett mászkálni gyógyszer után.

A Fidesz választási győzelme után viszont szinte azonnal leállították a liberalizációt, ami a gyógyszerészeknek biztosan jól jött, a betegeknek talán kevésbé.

A dohánylobbi

A kormány 2013 nyarán vitatott körülmények között teljesen átrendezte a dohánypiacot. Korábban több tízezer boltban lehet cigarettát vásárolni az országban, ezt 5200 Nemzeti Dohányboltra csökkentették.

A törvény kidolgozásában közreműködhetett Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt. vezetője. Az biztos, hogy a trafiktörvény Brüsszelbe kiküldött változatát egy “Sánta János” nevű felhasználó hozta létre. Akkor Sánta azt mondta: badarság lenne azt gondolni, hogy a teljes törvényt ő írta volna. Azt ugyanakkor elismerte, hogy időről időre kapott szövegtervezeteket szakmai egyeztetésre, véleményezésre a törvényhozóktól.

Sánta környezete egyébként nem járt rosszul a trafikpályázaton. A hvg.hu információi szerint 25 olyan céget jegyeznek be egy bajai lakásba, amelyek több mint 90 trafikot irányítanak. A koordináló cég és a bejegyzés alatt álló betéti társaságok tagjaikon keresztül szorosan kapcsolódnak a hódmezővásárhelyi Tabán Trafik Zrt.-hez, a Continental dohánygyár terjesztő és forgalmazó cégéhez.

Futottak még:

  • A magyarlobbi: Magyarország érdekeit az amerikai döntéshozók előtt képviselő szervezeteket már támogat egy ideje a kormány. Most a Századvég kapott lehetőséget, korábban Fellegi Tamás mozgott ezen a területen.
  • A norvéglobbi: A norvég kormány érdekeit az általuk pénzelt szervezetek próbálják érvényesíteni.
  • A meleglobbi: A jobboldali nyilvánosságban nagyon hangsúlyosan megjelenő érdekcsoport. "Új világtrend van kibontakozóban: napjainkban a homoszexuálisok már nem csupán a diszkrimináció felszámolásáért küzdenek, hanem az egész közvéleményt ellenőrzésük alá kívánják vonni." - figyelmeztetett például a Heti Válasz.