Ma véget érhet a nyugati nyitás Budapesten

Szerdán a Fővárosi Közgyűlés egy új városvezetési koncepcióról tárgyal, amelynek lényege, hogy megszüntetné a Budapesti Közlekedési Központ eddigi közlekedésszervező, -fejlesztő funkcióját, a BKV-val azonos szervezeti szintre helyezné el, illetve fölé rakna egy újabb szervezetet. (Lásd a NOL ábráját.)

Magyarul: elvenné a BKK lehetőségét, hogy Budapest közlekedési ügyeit egységesen kezelje.

Még magyarabbul: Tarlós István főpolgármester gyakorlatilag kiszorítaná a fővárosi közlekedés legfontosabb vezetői pozíciójából Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját és csapatát.

Az új városvezetési koncepciót a főpolgármester dolgozta ki, és bár a fővárosi képviselőkön múlik annak elfogadása, nem sok kétségünk lehet, mit dönt a fideszes többségű közgyűlés. Azt, amit Orbán Viktor is helyesnek lát. És Tarlós pozíciói éppen erősek Orbánnál, a Parlament nemrég eleget tett annak a kérésének, hogy még jobban betonozza körbe a hatalmát: vétójogot kapott a közgyűlésben, és csak az ő javaslatára dönthet a város személyi és intézményi kérdésekről.

A BKK és Vitézy mellett az elmúlt pár napban közben olyan szervezetek is kiálltak, amelyek általában igen kritikusak a kormányzattal és a városházával közlekedési kérdésekben.

„2010 óta végre nem egymás mellett működő sóhivatalokon, inkompetens vezetőkön és hatalmi játszmákon múlik, hogy reggel beérsz-e a munkába. Most lehet, hogy megint így lesz. Lehet, hogy a gyerekkorától busz- és villamosfüggő Vitézy Dávid 2010-ben zöldfülű volt, de ma már bárkire cserélnék, annak csak kisebb tapasztalata lehet a modern, integrált, európai közlekedésszervezésben”

– írta nyílt levelében a Levegő Munkacsoport és a Kerékpáros Klub; egyben arra kértek mindenkit, hogy petícióval nyomassza a néhány hete még a választók kegyeiért csúszó-mászó fővárosi politikusokat: ne legyenek már ennyire hülyék!

Mit adtak nekünk Vitézyék?

Az elmúlt négy és fél évben, mióta kétharmaddal kormányoznak Orbánék, nem sok olyan dolog történt az országban, amivel a zemberek nagy többsége elégedett volna. A BKK viszont ilyen volt.

Budapest közlekedése látványosan fejlődött a Vitézy-féle BKK négy éve alatt. Csak egy gyors lista, amely most több helyen felbukkant, de legyen meg itt is:

  • Új buszok pörögnek a város utcáin.
  • Lettek működő, kártyát is elfogadó, minden fontosabb csomópontban elérhető, bérleteket és jegyeket is árusító automaták.
  • Pontosabban közlekednek a járművek, elindult Futár rendszer, az utasok számára is követhetővé vált a forgalom.
  • Több a buszsáv, kerékpársáv.
  • Megújult az 1-es villamos, végre elkezdődött a budai fonódó hálózat meg- (inkább persze vissza-)építése.
  • Látványosan javult az utastájékoztatás mind online (bkk.hu, Google Maps), mind offline (spagettitérképek).
  • Megszűnt a BKV, mint egyedüli szolgáltató monopóliuma, a jegyárbevételek nőttek.
  • Lett Bubi.
  • Bevezetés előtt áll a hipermodern elektronikus jegyrendszer.
  • És egyébként emgépült a négyes metró is, ami nem a BKK érdeme, és nem is nagy öröm, egyébként.

De mi köze ennek Vitézyhez és a BKK-hoz?

Tessenek belenézni ebbe a cikkbe. 2005-ben írta indexes kollégám, Tóth-Szenesi Attila. Arról szól, hogy az akkor már 15 éve főpolgármesterkedő Demszky Gábor vezetése alatt a városvezetés hány és hány ígéretet, tervet fogalmazott meg és vett elő újra, kampányolt vele, és aztán mennyi minden nem valósult meg belőlük hosszú-hosszú éveken át. Ez egy tízéves cikk, tele olyan projektekkel, amelyeknek egy része még mindig csak terv, más részük pedig az elmúlt négy évben indult el vagy valósult meg.

A fent fölsoroltak mind olyan projektek, amelyeket egy magát világvárosnak nevező és érző fővárosnak legalább húsz éve be kellett volna vezetnie, el kellett volna indítania. Ez nem történtek meg a Demszky-érában, és a Tarlós-érában sem történt volna meg, ha nem áll föl egy, a posztszocialista aktatologató, bürokrácia- és rangmániás városvezetés kellős közepén egy integrált közlekedésszervező és -fejlesztő csapat, a BKK.

Lobbik, töketlenség, korrupció

Demszky Gábor magát nyugatosnak, liberálisnak, progresszívnek valló (vagy beállító) emberként vállalta el a város vezetését 1990-ben, és amikor távozott, egy legatyásodott, lekopott, a Kádár-kori önmagához képest alig jobban vagy inkább éppen ugyanúgy működő és kinéző fővárost hagyott maga után. Hatékony, olcsó és ésszerű fejlesztések helyett minden pénzünket elbasztuk egy gigaköltséges, de annál használhatatlanabb metróra –ráadásul úgy, hogy a városvezetéstől független szakma kézzel-lábbal tiltakozott a megépítése ellen.

A 4-es metró nevű katasztrófát nem egyedül egy hülye főpolgármester hozta össze. Benne volt az egész főváros: a meghülyített választók, az elkussoltatott és megkent szakma, a kivitelezők és a kivitelezők által visszaosztott pénzeken hízó lobbisták.

Persze az is kellett hozzá, hogy Demszky teljesen belebolonduljon a metróba, és saját emlékműveként kezelje. De az egész Fidesz-frakciót is megvette a projekt magának kilóra annak idején; kutya nem volt, aki ellenezze, vagy legalábbis értelmesebb irányba terelje a nehezen magyarázható projektet.

De ilyen logikák, lobbiérdekek és korrupciós vonalak mentén működött (vagy inkább vegetált) a fővárosi közlekedési cége, a BKV is. Csak úgy, bele a vakvilágba: ha a busz késett, az utas fizetett. Ha nem járt, az utas fizetett. Ha elpazarolta az adóforintokat, az utas újra fizetett. Ezért sem feltétlenül Aba Botond vezérigazgató és a többiek voltak felelősek: ők végezték a dolgukat egy totálisan értelmetlenül működő rendszerben, ahol a monopolhelyzetben lévő BKV - bár pénzért elvileg szolgáltatást nyújtott - tulajdonképpen azt csinált, amit akart, maga alakította a szabályokat, a végén meg sírt még több állami pénzért.

Talán érzékelhető, hogy Budapest vezetésében komoly strukturális gond volt: még ha volt is valami értelmes víziója a vezetőnek, az egymás mellé rendelt, egymás ellen, vagy ki tudja kinek dolgozó hivatalok, szervezetek, fővárosi cégek egyszerűen képtelen voltak az összehangolt munkára. (Emlékeznek még, amikor a BKV felújította a 4-6-os villamos pályáját, és az átadás előtti éjszaka sorban dőltek ki a tartóoszlopok a túlfeszített vezetékek miatt a Margit-hídra?).

Összerakni, ami összetartozik

A BKK megalakulásával új korszak kezdődött 2010-ben.

Jött Vitézy, egy igazi közlekedés-geek, aki gyerekkorától buszmenetrendekkel és villamosvonalakkal kelt-feküdt, tizenévesen már civil közlekedési aktivista volt, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) egyik vezetőjeként totális ellenszélben leharcolt több ügyet a ballib városvezetéssel és a BKV-val: így lett ésszerű és jól szervezett éjszakai közlekedési hálózat, megakadályozták a vonalritkításokat, illetve sikertelenül, de keményen érveltek a négyes metró ellen.  És huszonnégy évesen, frissen végzett közgazdászként, a BKK vezérigazgatói posztján találta magát, mögötte pedig az orbáni kétharmad teljes politikai ereje, támogatása (ne feledjük: mégis Orbán-rokon!), mert a szocialista-liberális korrupció és tehetetlenség, az elmúlt nyóc, sőt, húsz év szimbólumává vált BKV-t rendbe tenni a legnagyobb potenciális WIN.

Egy kézbe vette a közlekedési ügyeket.

Nagyon egyszerűen: egy nagyváros közlekedése hihetetlenül komplex rendszer, ahol a látszat ellenére nem autósok, buszozók, görkorisok, biciklisek, gyalogosok, motorosok és babakocsisok közlekednek, hanem utasok. Utasok, akik különféle közlekedési módok közül választhatnak, és  el akarnak jutni A-ból B-be. Totálisan értelmetlen külön kezelni, menedzselni a közlekedés különböző ágait, módozatait.

Valójában nem csináltak mást, mint elkezdték megvalósítani azokat a dolgokat, amiket minden fejlett nyugat-európai nagyvárosban látunk. A londoni TFL mintájára felhúzott BKK-ban nem a városházán minden hülyeséghez aszisztáló csinovnyikok, hanem a vállalati szférából (többnyire VEKE-s tagsággal rendelkező) hozott szakembergárda kezdett dolgozni, olyan emberek, akiket tényleg érdekel a közlekedés.

Hiába vitt el minden fejlesztési pénzt a 4-es metró, hiába volt üres a kassza, mégis látványos és sikeres közlekedési projektek tudtak elindulni. (Lásd a fenti listát!) Pénz valahogy mindig lett, és ebben is tetten érhető a BKK lendülete és problémamegoldó képessége. Itt nemcsak gigaprojektek kerültek végre sínre, hanem olyan – a budapesti költségvetéshez képest aprópénznek minősülő projektek -, mint pl. a Bubi.

Felhős viszonyok és orosz metróbiznisz

Az, hogy Tarlós István és Vitézy Dávid viszonya ez elmúlt ciklusban nem volt felhőtlen, tény. Hogy pontosan mi a konfliktus oka, sosem derült ki. Pedig Tarlós inkább hálás lehetne a BKK-nak: ha valami számított a 2014-es kampányban, akkor az a közlekedés. Az új buszok, a látványosan működni kezdő rendszer. Hasonló fejlődéssel más területen nem nagyon találkozhattak a budapestiek.

Most azonban, úgy tűnik, Tarlós végleg meg akar szabadulni a BKK-tól és alapítójától, Vitézytől. El is szólta magát a főpolgármeser a Népszabadságban, amikor arról beszélt, hogy december 3-án Szarvas Ferencet IS menesztik. (Azaz Tarlós számára eldöntött tény, hogy Vitézy megy.)

Épp tegnap, kedden jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben a 3-as metró szerelvényeinek felújítására (!) kiírt tender. Lehet, hogy ez a konfliktus volt az utolcsó csepp a pohárban. Ez a metrófelújítás több szempontból is szimbolikus lehet: valami olyasmi, mint ami Demszkynek a 4-es metró volt: egy értelmetlen és drága beruházás, amit mindenféle „magasabb érdekek” vezetnek, és szemben áll minden racionálitással. (Pláne akkor, ha esetleg paksi bővítéssel járó orosz hitelfelvétel egyik árukapcsolt tétele...) A BKK többször is jelezte, hogy nincs oda az orosz megoldásért.

A nagy keleti nyitás közepette így érhet véget a nyugati nyitás Budapesten. És ebből a szempontból mindegy is, hogy a pénz honnan érkezik. Visszatérhet a korszak, ami a Demszky-érát is jellemezte: ha indulnak is, akkor ész nélküli beruházások startolnak el, ahol a szakmai szempontok megint az utolsó helyre kerülnek.

A BKV elkezdett szolgáltatni, de már megunta

A BKV például azért talált magára az utóbbi években, mert már nem ő, azaz a szolgáltató döntötte el, hogy mire van szüksége a fogyasztónak (utasnak), ráadásul még versenytársakat is kapott maga mellé. 2014-ben még arról beszélünk, hogy a pincér döntse-e el, mit enne a vendég, de Tarlós legújabb koncepciója – ha elfogadják – pontosan ezt jelenti: a BKV újra a régi lenne.  (Arról, hogy milyen volt a BKV előtte, itt írtam, és remélem, hogy nem lesz újra aktuális ez a nyolcéves cikk.)

A múlt szele és a revans reménye máris föltámadni látszik: az egyik legnagyobb BKV-s szakszervezet nemrég már közleményben örömködött a BKK várható lefokozásán:

„Az új modellben a BKV-nak végre egyenlő félként nyílna lehetősége a versenytársaival szemben folytatott valódi versenyre és megmérettetésre.”

Egyenlő félként, mi?! Valódi versenyre?! A BKV éppen visszaszerezni készül monopóliumát, szó sincs itt egyenlőségről és versenyről. Persze az öröm érthető: melyik óvodás ne örülne annak, ha soha többet nem dughatná ágyba az óvónéni, mert az új óvódai SZMSZ szerint az óvónő és a óvódás egy szervezeti szintre került. (Ez volt az a szakszervezet, amelyik akkor is tiltakozott, amikor a BKK bevezette, hogy a buszon is lehessen jegyet váltani, mondván, fárasztja a buszsofőröket a plusz munka. Rettenetes.)

Üzemzavarelhárítás

Kérdés persze, BKK nélkül mivel fog villogni Tarlós? Közlekedési ügyekben tőle eddig sem számítottunk túl sok jóra: emlékezzünk, hogyan akarta leszedetni – még az autósok számára is teljesen értelmetlen módon – a buszsávokat, kiakadt, amikor a nagykörúti villamosok lépéshátrányát az autókkal szemben megszüntette a BKK és így tovább.

A hangadó ellenzék, az MSZP sem tart előrébb, mint a Demszky-érában: a szocialisták erős embere továbbra is az a Horváth „Csacsi” Csaba, aki fogalom nélkül szórja a populista, átgondolatlan dumákat ingyenes BKV-ról, a 4-es metró meghosszabbításáról és a többiről.

Az integrált közelekdésszervezés és ennek létrehozása nagyon más volt, mint amit Magyarszágon az elmúlt 25 évben látni lehetett. Szerencse is, hátszél is kellett hozzá nyilván, és nem volt hibáktól sem mentes a működése, de az vitathatatlan: Budapest a BKK felállása óta ellépett végre a nullkiméterkőről.

Persze lehet, hogy nem is csoda volt ez, csak valami hiba Pató Pál rendszerében. Tarlós István hogy akar bevonulni a történelembe? Mint aki üzemzavarnak nézte a csodát, és elhárította?