Idei első kamatdöntő ülését tartja ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Bár az Európai Központi Bank likviditásbővítő intézkedése jelentősen megnövelte a valószínűségét a magyar kamatcsökkentésnek, a szakértők arra számítanak, hogy a jegybank egyelőre nem változtat a jelenleg 2,1 százalékos alapkamaton. Bár nem lennénk nagyon meglepve, ha váratlant húzna az MNB.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője nagyon valószínűnek nevezte, hogy nem változik a kamatszint a keddi ülésen, mivel az eddigi jegybanki kommunikáció nem készítette fel a piacot az újabb csökkentésre. Az elemző hozzátette: a következő néhány hónapban komoly esélyt lát a kamatcsökkentésre, piaci árazások alapján akár többször is sor kerülhet 10 bázispontos mérséklésre.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője sem vár kedden monetáris lazítást, és arra sem számít, hogy a döntést követő közlemény szövegezésén változtatna a jegybank. Hozzátette: legkorábban márciusban várható olyan jelzés az MNB részéről, hogy tér lehet kamatcsökkentésre.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője is azt várja, hogy kedden nem csökkenti az alapkamatot a jegybank, bár a piac 20 bázispontos vágást áraz a következő hónapokban.

Közben a Napi Gazdaság arról ír, hogy a tavalyi negyedik negyedévben 2,2 százalékkal csökkent a Franklin Templeton magyar kötvénykitettsége, de még így is 11,9 milliárd eurója volt az amerikai alapkezelőnek magyar eszközökben. Egy év alatt 4,1 százalékkal csökkent a cég által kezelt magyar kötvényvagyon.

Az újság keddi cikke szerint három hónap alatt 267,3 millió dollárral mérséklődött a magyar eszközök összege az amerikai és luxemburgi alapokban, míg egy év alatt félmilliárd dollárral. A csökkenés nagyobb része annak a következménye, hogy egy év alatt több mint 20 százalékkal, a tavalyi negyedik negyedévben pedig 5,7 százalékkal gyengült a forint a dollárral szemben.

Nem növeli tovább kitettségét az amerikai alapkezelő, hanem a korábban megvásárolt magyar papírok "gyümölcsét" igyekszik learatni. Ez egyrészt az évente kifizetett hozamot jelenti, ami sok kötvény esetében a 6-8 százalékot is meghaladja, másrészt a hozam esetleges további csökkenése és a forint erősödése jelenti az állomány változását.

Idén két komoly forintkötvény-lejárat lesz az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint, februárban és augusztusban kell jelentősebb összeget visszafizetni. A Templeton-alapokban ebből a két kötvénysorozatból összesen 369,3 millió dollárnyi van, vagyis az év végéig a teljes magyar kitettség alig több mint három százaléka jár le. (via MTI)